1058 találat a(z) kft. cimkére
Kft. alapítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Négy magánszemély most készül kft.-t alapítani. Ételkiszállítás lesz a fő tevékenységi körük. Az ehhez szükséges ingatlant megvásárolta az egyik magánszemély, amit majd bérbe fog adni a kft.-nek, amiben ő lesz az egyik tulajdonos. Ezt megteheti gondolom, nem ütközik jogszabályba? Ezen az ingatlanon már a kft. végezné el a szükséges átalakítási munkákat, tehát a kft. már most meg kell alapítaniuk, megkötni a bérleti szerződést a magánszeméllyel, ezután kezdődhet a beruházás, amit a kft. elszámolhat könyveiben mint bérelt ingatlanon végzett beruházást és aktiválhatja? Van-e esetleg bármilyen olyan feltétel, ami különös körültekintést igényel a jogszabályban előírtak miatt a magánszemély tag és a kft. között a bérleti szerződés tekintetében?
Ügyvezető járuléka
Kérdés
Tisztelt Szerkesztő! Kft.-nek külső ügyvezetője van megbízásban, aki rokkant nyugdíjas. Megbízási díj havi 10 000 forint. Ugyanakkor a kft.-ben 6 órában dolgozik 129 000 forintért havonta. Most beteg lett, a kft.-ben nincs termelés, és munkaviszonyát megszüntetné. A megbízási díja pedig 0 forint lenne. Lehet-e ebből tb-hiány? A kft.-t szeretnék eladni, mivel veszteséges. Válaszukat köszönöm.
Tagi járulékfizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértők! "A" Kft.-ben egy ügyvezető van (természetes személy), akinek tagi jogviszonya nincs egyidejűleg. Ez az "A" vállalkozás ügyvezetője lesz egy olyan "B" Kft.-nek, ahol az előbbi természetes személy tagi jogviszonnyal rendelkezik. Bejegyezték a cégjegyzékben, hogy "A" vállalkozást ő képviseli, akinek a tagi jogviszonya is fennáll "B"-ben. Feltételezhetően a vállalkozások ezáltal kapcsolt vállalkozásnak tekinthetők? Továbbá magánszemélynek B vállalkozásnál, amennyiben nem működik közre, nincs minimum szerinti tagi járulékfizetési kötelezettsége?!
Egyéni vállalkozás és gazdasági társaság közötti kapcsolt viszony
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy ha egy egyéni vállalkozó szerződéses viszonyba kerül a szülei cégével (kft., a két szülő a tulajdonos összesen 100 százalékban), akkor ebben az esetben a kapcsolt jogviszonyt mindkét félnek be kell-e jelentenie, vagy csak a cégnek? Köszönöm.
Kft. tag, ügyvezető biztosítási jogviszonya
Kérdés
Tisztelt Szakértő, az alábbiakban kérem válaszát: Kft. tulajdonosa ügyvezető is. Társasági szerződés tartalmazza, hogy az ügyvezetői feladatát munkaviszonyban látja el heti 8 órában. Biztosítási jogviszonnyal heti 10 órában – más cégnél – rendelkezik. Ha a saját cégében csak ügyvezetői feladatokat lát el, kötelező-e bejelenteni a heti 8 óra munkaviszonyon kívül, mivel nincs meg a heti 40 órás biztosítási jogviszonya. Ha az ügyvezetői feladatokon kívül munkát is végez a cégében heti 15 órában, ezt alkalmazotti jogviszonyban végezheti-e? Ha nincs meg a heti 40 órás biztosítási jogviszonya, akkor fizetni kell-e a minimálbér v. garantált bérminimum után a járulékot? Köszönöm válaszát . F. Ágnes
Üzletrész eladásából származó bevétel adózása
Kérdés
Tisztelt Cím! Egy kft. tulajdonosai: 95 százalékban svájci cég és 5 százalékban magánszemély. A magánszemély svájci állampolgár, életvitelszerűen az év minden napján Magyarországon tartózkodik (állandó tartózkodási kártyája van), magyarországi lakcímkártyáján lakóhelye Magyarországon van. A cég ügyvezetője, munkaviszonnyal rendelkezik, bért vesz fel és adózik utána. A fenti magánszemély az 5 százalékos üzletrészét (kft. jegyzettőkéje 3 millió forint 5 százaléka 150 ezer forint a magánszemélyé) értékesíti a kft.-nek 5 millió forintért (A kft. eredménytartaléka fedezetet nyújt a vásárlásra.) Kérdés: 1. Hogyan adózik és milyen összeg után/5 mFt-150 eFt? (Magyarországon a svájci állampolgárságú tulajdonos?A kifizetőnek, a kft.-nek, kell az adókat/szja, eho 14% 22%, levonnia)? 2. A kft. a magánszemélytől megszerzett saját üzletrészét (5%) egy éven belül értékesíteni szeretné a másik (95%-os) tulajdonos svájci cégnek, térítésmentesen. Megteheti ezt? A kft.-nél lesz-e valamilyen adóvonzata ennek a gazdasági eseménynek? Válaszukat előre is köszönöm. Polyák Márta
Kft. eladása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Értékesítettünk egy kft.-t. Nekünk mint eladónak milyen kötelezettségeink vannak mind számvitelileg, mind adózásügyileg? Válaszukat előre is köszönöm
Őstermelő mellett egyéni vállalkozó, kft.: mi a szabály?
Cikk
Több olvasónk is kérdezett az őstermelés szabályairól. A kérdésekre Szarvas Imréné könyvvizsgáló, adószakértő válaszolt.
Kft. irodaberuházása magánszemély telkére
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. irodát kíván építeni egy telekre, amely a vállalkozás ügyvezetőjének mint magánszemélynek a tulajdona. A telket nem kívánja eladni a társaságnak. Milyen formában tudja a kft. erre a telekre felépíteni az ingatlant, hogy azt saját beruházásaként tudja elszámolni, illetve a tulajdonviszonyok hogyan fognak alakulni? Bérelnie kell a kft.-nek a telket? Ha már nem akarja bérelni, mi lesz az ingatlannal? A magánszemélynek meg kell venni azt a társaságtól? Társaság ajándékozhat magánszemélynek? Minden ide vonatkozó adózási és egyéb jogi szabályt szeretnénk megismerni, hogy szabályosan tudjunk eljárni. Köszönöm!
Költségelszámolás
Kérdés
Kft. ügyvető többségi tulajdonosa egy egyetem különeljárási díj számláját szeretné elszámolni a kft. könyveiben. Az eljárási díj az ő habilitációjának költsége. A megszerzett fokozat szakmailag megfelel a kft. (egyetlen) tevékenységének. Elszámolható-e, ha igen milyen feltételek mellett lesz adómentes? Köszönöm, üdvözlettel CsK
Építményadó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. székhelye átkerül egy másik településre, ahol a székhely a tulajdonos lakása lesz. Ebben a lakásban egy szobát fog bérelni a cég, mely után havonta bérleti díjat fizet. Kérdésem: építményadó hatálya alá tartozik-e így a tulajdonos lakása, ha a településen van építményadó? Ha igen, akkor csak a bérelt szobára eső négyzetméter lesz az adó alapja, vagy az egész lakás? Válaszát előre is köszönöm!
Illeték
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni a következő kérdésben. Leendő ügyfelünk az Unióból kíván használt autókat behozni, majd azokat értékesíteni Magyarországon. Azt az információt kapta, hogy ha ezt a tevékenységet mint kft. végzi, illetékmentesség illeti meg, viszont ha ugyanezt a tevékenységet egyéni vállalkozóként végezné, akkor viszont illetékfizetési kötelezettség terheli. Valóban tesz különbséget a jogszabály illetékfizetési szempontból a két vállalkozási forma között? Üdvözlettel: Cséva
Kata – nem rendeltetésszerű joggyakorlás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Olyan ügyben fordulok Önhöz, amiről sajnos nem tudtam egyértelmű információt szerezni, nagyon sok a kérdésben az ellentmondás. Jelenleg 100 százalékos tulajdonosa és főállású ügyvezetője vagyok egy kft.-nek, amely alvállalkozókat alkalmaz programozási feladatok elvégzésére. A munka minden esetben külföldi ügyfeleknek történik, de ez talán nem lényeges a kérdésben. A kft.-alapítás előtt katás vállalkozóként dolgoztam, és jelenleg is fizetem a katát mellékállásúként. Viszont tevékenységet nem nagyon merek benne végezni, mivel azt olvastam, ezzel adóelkerülést követnék el, mivel a NAV megkérdezné, hogy az adott tevékenységet miért nem a kft. keretein belül végzem. Kérdésem az lenne, hogy van-e erre jogi paragrafus, gyakorlat, hogy mindkét vállalkozásban dolgozhassak, milyen feltételeknek kell megfelelni? Végezhetem ugyanazt a tavékenységet mind a két vállalkozásban egyszerre? Programozás, tanácsadás, digitális marketing – ezek mennyire különülnek el egymástól? Elegendő lenne különböző tevékenységként szerződni és számlázni? Mi szolgálna megfelelő magyarázattal ahhoz, hogy ne minősüljön a cégszerkezet nem rendeltetésszerű joggyakorlásnak. Számlázhatok ugyanannak az ügyfélnek katásként és a kft. nevében, különböző tevékenységet? Kicsit úgy érzem, hogy választanom kell, kft.-tulajdonos vagyok vagy katás vállalkozó. Válaszát előre is köszönöm!
Kft.-ügyvezető, jelenléti ív pontositása
Kérdés
A kérdésemre szeretnék konkrétabb választ kapni, nem a jogszabályi szöveget, azt ismerem. A választ úgy szeretném megkapni, hogy a könyvelő is megértse. Kötelező-e a kft. ügyvezetőjének (munkaviszonyban) jelenléti ív vezetése, vagy nem.?
Készpénzfizetés pénzszállító igénybevételével
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft., melynek több vevője rendszeresen készpénzben egyenlíti ki az általa vásárolt termékek vételárát, a készpénzes fizetésekre azt a megoldást kívánja bevezetni, hogy pénzszállító céggel szerződve, meghatározott rendszerességgel, a pénzszállító cég szedi be a vevőktől a készpénzes kifizetéseket, majd a begyűjtött összeget a kft. bankszámlájára, elszámolás alapján befizeti. A fenti megoldással kapcsolatban kérdésünk: 1.) Készpénzfizetésnek minősül-e a fenti tranzakció? Vonatkozik-e az ilyen típusú elszámolásokra is a 2003. évi XCII. törvény 38. § (3a) pontja szerinti 1,5 millió forintos készpénzfizetési korlát? Vagy – mivel a kft. bankszámlájára a pénzszállító cég befizeti az összeget – nem minősül készpénzfizetésnek, mivel végeredményben az egyik félnél megvalósul a bankszámla-jóváírás, igaz "közvetítőn" keresztül? 2.) A pénzszállító céggel kötött szerződés alapján, a pénzszállító cégnek fizetendő díj a kft.-nél vállalkozás érdekében felmerült költségként elszámolható-e teljes mértékben? Nem minősül térítés nélkül nyújtott szolgáltatásnak, hogy átvállalja a kft. ezt a költséget a vevőitől? Válaszukat előre is köszönjük!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
