1058 találat a(z) kft. cimkére
Kata – kft.
Kérdés
Egy kft. 2 fős alapítói tagjából az egyik fő kilépett, igy az orvosi tevékenységet – ügyelet stb – az egy fő nyugdijas végzi, aki után megfizetésre kerül havi 7 ezer Ft. Adózhat-e kata szerint ez az egy fő? Kft.-ben szerintem nem, csak ha bt. lenne, jól gondolom?
Biztosítási szerződés átvállalása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem belföldi kft., amely 2007-ben kötött egy befektetési egységhez kötött, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítást, melynek rendszeres díját félévente fizeti a társaság. Kedvezményezettje a társaság munkaviszonyban álló két ügyvezetője. Ezt a biztosítási szerződést a továbbiakban szeretnék a tulajdonukban álló kataalany betéti társaságban fizetni tovább, és a biztosítóval a szerződés ennek megfelelően módosulna. Így az esetleges visszavásárlás a kataalany cégben valósulna meg a következő években. Kérdésem ehhez kapcsolódóan, hogy az eddig költségként elszámolt díjak után keletkezik-e a kft.-nek adó, illetve illetékfizetési kötelezettsége, valamint amennyiben a biztosítás visszavásárlásra kerül a bt.-ben, akkor az a kata szabályai szerint számít-e bevételnek a betéti társaságnál. Válaszát előre is köszönöm! Cselyuszka Antalné
Egyéni vállalkozásból kft.-vé alakulás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó szeretne egyszemélyes kft.-vé átalakulni, és ezzel kapcsolatosan a következő kérdések merültek fel: 1. Az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Az alapítás során az egyéni céget lehet-e jogi értelemben jogutódnak tekinteni, vagyis a működéséhez kapcsolódó engedélyeket automatikusan örökli-e az egyéni cég? Amennyiben igen, azokat csak a magyar jogrendre való tekintettel vagy az EU-ra vonatkozólag globálisan? Ha az egyéni cég örökli a jogokat, akkor azt a kft. mint általános jogutód is örökli? (Az egyéni vállalkozó Ausztriában dolgozik, a nevére szóló engedéllyel rendelkezik és osztrák áfaalany is az ottani értékesítései tekintetében.) 2. Az egyéni cég alapításakor kell illetéket fizetnie az apportként megjelölt ingatlanok és gépjárművek után? 3. Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség az egyéni cég kft.-vé való átalakulása során? 4. Jól tudom-e , hogy az áfatörvény szerint sem az egyéni cégbe való apportáláskor, sem pedig az egyéni cég kft.-vé való átalakulásakor nem keletkezik áfafizetési kötelezettség a 17-18. § alapján (a törvényben felsorolt feltételeknek megfelel). 5. Az egyéni cégbe nem vihet be kötelezettségeket, azonban az egyéni vállalkozóra kiállított szállítói számlákat az egyéni cég kifizetheti (és a nem szállítói egyéb kötelezettségeket is). Ezek a kifizetések, egyéb ráfordításnak könyvelendőek a kettős könyvvitel rendszerében (nyitó kötelezettség hiányában)? Ha igen, akkor ez tao-alap növelő tétel lesz-e?
Kisadózó kontra társas vállalkozó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kisadózó vállalkozó nyithat-e olyan egyszemélyes kft.-t, ahol ő az ügyvezető is? Ha igen, akkor az ügyvezetést, amennyiben munkaviszonyban látja el, akkor milyen járulékokat kell fizetnie a cégnek utána? Köszönöm válaszát
Betéti társaság lakásrezsi elszámolhatósága
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az lett volna a kérdésem, hogy ha valaki betéti társaságot alapít úgy, hogy a székhelye a lakhelyén van, akkor elszámolhatja-e valamilyen arányban a székhelyen felmerült rezsikiadásait? Erről találtam itt egy állásfoglalást, de ez 2015-ös. Legyen kedves megerősíteni ennek a véleménynek a hatályosságát a mai nappal is! Illetve kíváncsi lennék arra, hogyha mindez egy kft. esetében történik meg, akkor mennyiben más a kérdésemre adott válasza? Azt is szeretném megtudni, hogyha elszámolhatóak valamilyen arányban a bt.-nél a rezsikiadások, akkor csak a székhelyként használt helyiség alapterületének a teljes ház/lakás alapterületéhez viszonyított arányában lehet megképezni az arányt vagy átalánnyal is lehet dolgozni? Ha igen, mekkora lehet ez? Válaszát előre is köszönöm.
Társas vállalkozás értelmezése
Kérdés
Kedves Szakértő! Nagyon sok választ, jogszabályt elolvastam, próbáltam értelmezni, de lehet most sem tisztázottak előttem az alábbiak: kft. tulajdonosa, aki egyben ügyvezető és máshol nem biztosított, lehet bejelentve munkaviszonyban akár napi 2 órában is munkaviszonyban és a közterheket annak megfelelően fizetheti, arra a 2 órára. Ha ennyivel is le lehet tudni a járulékfizetést, akkor mi értelme van a társas vállalkozás megnevezésnek és miért fizet sok vállalkozó "emelt" járulékot? Legalább a minimálbér + annak másfélszerese. Jelen esetben adott egy kft. tulajdonosa, aki ügyvezető és máshol nem biztosított, valamint van egy alkalmazott a cégben. A kft. tulajdonosa katás egyéni vállalkozóként fizeti az 50 ezer forintot, a kft.-ben nem fizet semmit. Kérdésem, hogy mit kellene, vagy kellene-e egyáltalán a kft-ben bejelenteni és járulékot fizetni? Nagyon köszönöm a választ.
Nyugdíjas társas vállalkozó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. nyugdíjas ügyvezetője, aki tulajdonosa is a társaságnak, tagi jövedelmet szeretne kivenni. Ebben az esetben a társasági szerződésben kell-e hogy rögzítve legyen, hogy vehet fel? Jól tudom, hogy ebben az esetben 10 százalék nyugdíjjárulékot és 15 százalék szja-t kell megfizetni? Köszönöm válaszát.
Kft.-ügyvezető és katás egyéni vállalkozó II. - folytatás
Kérdés
Tisztelt Széles Imre! A témában adott válaszához (http://adozona.hu/kerdesek/2017_10_21_Egyeni_vallalkozo_kftvel_jlh) kapcsolódan szeretném kérdezni, hogy egy munkaviszonyos ügyvezetőnek el kell számolnia milyen jogcímen tölti az idejét a saját cégében? A hivatalos munkaidőn kívül nem lehet a saját vállalkozásában jelen, csak azért mert szeret ott lenni? A részmunkaidő "életszerűségét" egyik oldalról az elvégzendő munka mennyisége alapján becsülik talán. De mi van akkor, ha tapasztalati úton egy munkaügyi ellenőr a helyszínen azt látja, hogy a jelenléti ív alapján az ügyvezető 8 és 9 óra között letöltötte a munkaidejét, de még 10 órakor is jelen van a helyszínen?
Főállású katás egyéni vállalkozó és kft. ügyvezetője
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem szíves állásfoglalását: Egy főállású katás egyéni vállalkozó egyidejűleg egy kft. tagja és ügyvezetője is. Az ügyvezetést munkaviszonyban látja el (a társasági szerződésben rögzítettek szerint) részmunkaidőben, vagyis nincs 36 órás munkaviszonya. A társaság tevékenységében nincs személyes közreműködése. Helyesen járunk-e el, ha mint főállású katás megfizeti az 50 ezer forint katát, a kft.-ben pedig a ténylegesen kifizetett munkabér utáni járulékokat? Válaszát előre is köszönöm!
Kapcsolt vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van két kft. Mindkét kft.-ben ugyanaz a két magánszemély a tulajdonos. A. Kft.-ben X tulajdonosnak 20 százalék tulajdonrésze van, míg Y magánszemélynek 80 százalék, aki egyben ügyvezető, önálló aláíró. B. Kft.-ben X és Y magánszemélynek 50-50 százalék tulajdonrésze van, mindketten ügyvezetők, de együttes aláírási joguk van. Kérdésem, hogy amennyiben A és B Kft. elkezd egymással dolgozni, úgy kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e?
Kft.-tag és ügyvezető
Kérdés
Tisztelt Adózóna Szerkesztősége! Az alábbiakkal kapcsolatban szeretnék szakmai véleményt kérni: A kft.-ben kettő fő tag van és mindketten ügyvezetők. Ügyvezetői megbízatásuk határozatlan időre szól a társasági szerződés alapján, amely azonban nem rendelkezik arról, hogy milyen jogviszonyban látják el az ügyvezetői teendőket. Az egyik tag munkaviszonyban, heti 20 órában értékesítési vezető (FEOR 1333), bruttó bére 80 500 forint/hó. A törzsbetét aránya 90 százalék. Az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, havi 1 forintért látja el. A másik tag is munkaviszonyban, heti 20 órában dolgozik a cégben eladóként, bruttó bére 80 500 forint/hó. A törzsbetét aránya 10 százalék. Az ügyvezetői teendőket díjazás nélkül végzi, azaz havi 0 forintért. Természetesen mindkét tag a T1041-en munkaviszony alapján be van jelentve. Jó ez így? Elég a garantált bérminimum felének a megfizetése, vagy nem szükséges legalább a havi minimálbér alkalmazása? Segítségüket és válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Téglásné Lippert Erika Nodytax Kft ügyvezetője
Kapcsolt vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét annak eldöntésében hogy a következő esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozás fogalma: egy bt. (fém, érc, vasanyag nagykereskedelem) beltagja személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, 2018. január 1-jétől egy szinte ugyanilyen tevékenységet végző kft.-ben ügyvezetői feladatokat fog ellátni heti 40 órában (tulajdonrészt nem szerez, tag nem lesz). Bt. beltagként lehet ezt így végezni, kapcsolt vállalkozás, ha igen, van jelentési kötelezettség? köszönöm a segítséget.
Kft. tagjának külföldi munkavállalása
Kérdés
Egy egyszemélyes kft. tulajdonosa, aki egyben ügyvezető is, Ausztriában vállal munkát. Meg kell-e fizetni a kft.-ben a járulékokat a minimálbér után? Alkalmazott nincs, jelenleg a kft. gazdasági tevékenységet nem folytat.
Transzferár
Kérdés
Egyszemélyes kft. ügyvezetője vagyok. Házastársam egy másik kft. 81 százalékos részesedésű tagja és ügyvezetője. Az egyszemélyes kft. ingatlant és járműveket ad bérbe a másik kft.-nek. Kapcsolt vállalkozás vagyunk-e, és kell-e transzferár-nyilvántartást vezetni 2017-ben, ha mindkét kft. kkv-nak minősül?
Külföldi egyetemi tanulmányok kft. általi finanszírozása
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A következő kérdésben szeretnék tájékoztatást kérni: Egy kft. szeretné a tulajdonos 18. életévét betöltött gyermekét támogatni a külföldi egyetemi tanulmányai alatt. Kérdésem lenne a támogatás adózása (tao, szja, járulékok): - ha a gyermek munkavállaló lesz a cégben, azaz munkaviszonyt létesítenek vele, - ha a gyermek nem lesz munkavállaló a cégben. A támogatás irányulna: - ösztöndíjra, ami szabadon felhasználható, - külföldi egyetemi tandíj kft. általi kifizetésre - szállás, utazási költség kft. általi kifizetésre. Kapcsolódó kérdésem, hogy tanulmányi szerződést kell-e kötni, és milyen keretek között? Válaszukat előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
