712 találat a(z) járulékfizetés cimkére
Társas vállalkozó iskolai tanulmányok mellett
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Lányom társas vállalkozó iskolai tanulmányok mellett (bt. beltagja, a kültag én vagyok). Nem vesz fel a cégből fizetést. Én alkalmazottként be vagyok jelentve 8 órában. Most a lányom a főiskolán egy félévet passziválni szeretne, szeptembertől ismét aktív lesz. Kérdésünk, hogy lesz-e, és, ha igen. milyen járulékfizetési kötelezettsége e félév alatt? És, ha lesz egyéb munkahelye e félév alatt? Köszönettel: Szikszainé Éva
Életbiztosítás adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság befektetéssel kombinált életbiztosítást kötött, ahol a szerződő (és díjfizető) a társaság, a biztosított az ügyvezető. Néhány év elteltével a szerződő fél az ügyvezető lett, majd a biztosítást lejárat előtt megszüntették. Kérdésem: van-e ebben az esetben a társaságnak vagy az ügyvezetőnek (mint magánszemélynek) adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettsége? Ha igen, melyik év adózási szabályai szerint kell eljárni? Válaszát előre is köszönöm.
Három éve tevékenykedő őstermelő
Kérdés
Adószámos főfoglakozású őstermelőnek 2014-ben 4 millió forint alatt volt a jövedelme. 2015-re átalányadó bejelölve az előző évi bevalláson. Összesen 5 682 008 forint volt a bevétel, 15 % növénytermesztés=852 301 forint/év jövedelem, 16 % szja =127 845 forint/év. A szochónál melyik vonatkozik rám, a 457. vagy a 454. paragrafus? 2016-ra a 852 301 forint jövedelem után a kell fizetnem 7 % egészségbiztosítási, 10 % nyugdíjjárulékot és 27 % szochót, ugye? Köszönettel várom segítségüket.
Külföldi jogviszony, itthoni tb
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem Ausztriában indított vállalkozást, ott teljeskörűen biztosított. Kérdésem az lenne, hogy az itthoni cégben, bt.-ben ő a beltag, meg kell-e fizetnie a járulékokat? Ha nem, akkor a tb-nél be kell jelenteni, és a továbbiakban a számfejtésnél be lehet-e írni a 36 óra melletti jogviszonyt, és nullásan számfejteni? Itthon a cég nem végez tevékenységet. Válaszukat előre is köszönöm.
Közreműködő ügyvezető
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft.-nél két magánszemély a tulajdonos. Az ügyvezető már 4 éve egy harmadik személy, aki 8 órás munkaviszonyban van foglalkoztatva a mindenkori minimálbéren (2015-ben 105 ezer forint), és semmilyen rokoni kapcsolatban nem áll a tulajdonosokkal. Az egyik tulajdonos is már 4 éve közreműködik a cégben, heti 4 órás munkaviszonyban, havi 70 ezer forint összeget kap. Ez a tulajdonos 2015-től ügyvezető is lett a cégben, a 70 ezer forint díjazása nem változott. Így jelenleg 2 határozatlan időre kinevezett ügyvezető van (a másik tulajdonos nem működik közre a cégben). A kft. üzletviteli tanácsadással foglalkozik. Kérdéseink: 1. A nem tulajdonos ügyvezető részére meg kell-e fizetni a szakképzett minimálbért (2016-ban 111 ezer forint lenne a bére) vagy helyette kötelező neki adni a 129 ezer forintot? 2. A 4 órás munkaviszonyban közreműködő tulajdonos esetében, mivel 2015-ben ügyvezető is lett, a részére kifizetett 70 ezer forint munkabér megfelel-e a szabályoknak (kell-e utána a minimálbér összegének figyelembe vételével fizetni a járulékokat)? És ha igen, akkor a 111 vagy a 129 ezer forint összeg után kell fizetni? Válaszukat előre is köszönöm.
Ügyvezetők jogállása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy bt.-nek három ügyvezetője van. Az utánuk fizetendő járulékok érdekelnek. 1. Első ügyvezető: saját jogú nyugdíjas, személyesen közreműködik a cég bevételszerző tevékenységében. 2. Második ügyvezető: saját jogú nyugdíjas, ügyvezetői feladatokat lát el (szerződéseket ír alá). 3. Harmadik ügyvezető: nincs máshol biztosítással járó jogviszonya, részt vesz a cég bevételszerző tevékenységében, 2 órás munkaviszonyt létesített a betéti társasággal. Jelen esetben az 1. ügyvezető után megfizetik az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a 3. ügyvezető után a garantált bérminimum 2 órára eső rész utáni adókat és járulékokat. Ezt a céget január 1-jétől kaptam meg könyvelésre, a fenti felállás az előző könyvelő elképzelése/javaslata volt. Szerintem mindkét nyugdíjas ügyvezető után meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a máshol nem foglalkoztatott, 3. számú ügyvezető után pedig a garantált bérminimum után a társas vállalkozókra vonatkozó közterhet. Ha munkaszerződést köt a céggel, akkor a garantált minimálbér után (szakképesítéshez kötött tevékenységet végez). A segítségét szeretném kérni, hogy mit tanácsoljak az ügyvezetőknek. Megjegyzés: ebből a három személyből tevődik össze a tulajdonosi kör, valaki közülük kültag, valaki meg beltag. A lényeg, hogy mindenki valamilyen formában személyesen közreműködik a cég tevékenységében. Várom megtisztelő válaszát. Köszönettel: Zsóka
Főállású anya járulékfizetése
Kérdés
Evás kft. tulajdonosa főállású anya. Járulékfizetési kötelezettsége van? Illetve, ha az ügyvezetést nulla forint megbízási díjért végzi, akkor van-e valamilyen kötelezettség? Nyugdíjas tulajdonos személyesen munkát végez az evás kft.-ben. A 7050 forintot minden hónapban fizetnie kell? Akkor is, ha nem végez tevékenységet minden hónapban? Köszönöm.
Bt.-beltag – egészségügyi szolgáltatási járulék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy két beltaggal rendelkező bt. beltagja nappali tagozatos felsőoktatási hallgató volt. A bt.-ben személyesen nem működött közre, ezáltal jövedelmet sem vett ki, járulékot sem fizetett utána a bt. A hallgatói jogviszonya most megszűnt, máshol nincs jogviszonya, ezáltal biztosítva sincs. Hol kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot, hogy a taj-kártyája „aktív” maradjon: bt.-beltagként vagy magánszemélyként? A bt.-ben továbbra sem működik személyesen közre, a másik beltag intézi a cégügyeket, és jövedelmet is vesz ki. Köszönöm válaszukat!
Külföldön regisztrált magyar munkavállaló adózása
Kérdés
Külföldön (EU) bejelentett munkahellyel rendelkező magyar munkavállaló ebben az évben magyarországi prioritású munkát kapott, így előreláthatólag 183 napnál többet fog Magyarországon tartózkodni (itt is van bejelentett lakcíme). Elvben tehát magyar adóalanyként, itthon a külföldi vállalkozás nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizet utána, de mivel a külföldi munkáltatónak nincs Magyarországon fióktelepe, sem képviselete, így a foglalkoztatott az ügyfélkapun keresztül rója le a 27 % +1,5 % adóterhet. A törvény szerint 8 munkanapon belül kell bejelenteni a NAV-hoz az ilyen jellegű változást, de mivel csak az év végén fog kiderülni, hány napot is töltött végül Magyarországon a munkavállaló, a kérdésem az, hogy mivel nem biztos, hogy valóban a 183 napot meghaladja majd a magyarországi kiküldetés, hogyan kell eljárni a bejelentés és az adózás tekintetében? Hol lesz adóztatható a munkavállaló, és milyen kötelezettségekkel: visszaigénylés vagy utólagos bevallás a megoldás? A foglalkoztatottnak lesz-e más adókötelezettsége az szja-n kívül? Köszönöm szíves válaszát!
Tisztségviselő
Kérdés
Kedves Radics Zsuzsanna! Szeretnék segítséget kérni az alábbi kérdésben: Egér Kft. tulajdonosa egy másik kft. – legyen Cica Kft. Mindkét kft. képviselője ugyanaz a személy, de nincs tulajdoni részesedése egyik cégben sem. Akkor, ha mindkét cégben, mint tisztségviselő látja el az ügyvezetői tevékenységét, milyen járulékokat kell fizetnie, ha elvileg egy harmadik kft.-ben társas vállalkozó, és fizeti is a járulékait? Lehet-e megbízási jogviszonyban nulla forinttal a Egér és Cica Kft.-nél is? Vagy valamennyi megbízási díjat kell adni neki? Ha jól tudom, akkor volt arra lehetőség, hogy nulla forintos megbízási díj legyen, csak azt nem tudom, hogy melyik évben változott ez meg... Segítségét előre is köszönöm!
Családi gazdálkodás tagja lehet-e?
Kérdés
1. Nyolcórás munkaviszony után az anyuka gyedre ment, jelenleg is – mivel a gyermek nincs egyéves – gyeden van. Lehet-e a családi gazdálkodás tagja, vagy mikor lehet tagja? Ha gyed mellett tagja lehet, akkor mennyi járulékot kell fizetni utána? Ezen felül az anyuka egy kft. 10 százalékos üzletrészével (tulajdonnal) rendelkezik. Ez kizáró ok-e ebben az esetben? 2. A családi gazdálkodást vezető testvérének gyermeke lehet-e a családi gazdálkodás tagja? 3. Ha a családi gazdálkodás létszáma 2 vagy 3 fő alá csökken, például 1 fő marad, vagy esetleg 2, lehet-e ebben az esetben szüneteltetni? Vagy meg kell szüntetni a családi gazdálkodást? (Haláleset volt.)
Kft. munkaviszonyos ügyvezetőjének járulékbevallása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2014 december 5-én alapított kft. ügyvezetője társasági szerződés szerint munkaviszonyos. A cég élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkozik, az ügyvezető középfokú végzettségű. 2016 januárjáig semmilyen járulékbevallást nem adott be. 2014-től fogva. Hogyan alakul a járulékbevallás 2014-ben, illetve 2015-ben, ha az ügyvezetőnek semmilyen egyéb 36 órás foglalkoztatása nem volt (illetve, ha mégis volt 36 órás jogviszonya)? Milyen összegekkel kell számolnia bér és járulék tekintetében? Köszönettel.
Bt. beltag
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Bt. két tagból áll, egy nyugdíjas kültagból és egy rokkantsági járadékot kapó beltagból. A beltag nagyon súlyos beteg, ezért tevékenységet nem végeznek, alkalmazott nincs. Kell-e hogy valamilyen jogviszonyban legyen a bt.-ben a beltag? Munkaviszony, megbízotti viszony? Milyen minimális járulékterhelés érhető el? Köszönettel: T.
Nyugdíjas ügyvezető
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1. 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nyugdíjas nő tagi jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket, díjazás nélkül. Kérdés: helyesen járunk-e el, ha csak a mindenkori egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetjük, nem fizetünk szociális hozzájárulási adót sem, a 2011. CLV. törvény 455. § 3a) alapján, mivel saját jogú nyugdíjas? 2. Ha mindez jövedelemjuttatással történne (természetesen figyelembe véve a jövedelem korlátot), megfizetnénk a 10 százalék nyugdíjjárulékot, s a szochokötelezettség itt sem lép fel? Köszönöm válaszukat: Benkóné
Végelszámoló biztosítási jogviszonya: ki, mikor, mennyi közterhet fizet?
Cikk
Számos kérdés érkezik az Adózóna.hu-hoz a végelszámolók társadalombiztosítási jogviszonyával kapcsolatban. Az alábbi cikkben részletesen bemutatjuk, milyen jogviszonyokban, milyen tb-közterhek mellett láthatja el a végelszámoló a feladatát.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
