712 találat a(z) járulékfizetés cimkére
Kényszertörlés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni, még nem volt tapasztalatom kényszertörlés esetével. Ha egy kft. adószámát először felfüggesztik, majd jön a kényszertörlés, és majd valószínű a felszámolás, mert bőven van tartozása.(adó), hogyan alakul a járulék fizetése, bevallása? A kényszertörlés alatt már nincs munkavállaló, így azzal nincs gond, de a képviselőnek, aki egyben tulajdonos is (vagyis tagi jogviszonyban volt), a járulékait továbbra is meg kell(enne) fizetnie a felszámolás kezdetéig, akkor is ha a kényszertörlés alatt már nem végezhet gazdasági tevékenységet? Segítségét előre is köszönöm.
40 éves szolgálati idő mellett nyugdíjas munkavállaló egyéni járuléka
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 40 éves szolgálati idővel az öregségi nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjassá vált munkavállaló részére kifizetett munkabérből milyen egyéni járulékokat kell vonni abban az esetben, ha a kifizetéskor jogosult a nyugdíjra, illetve akkor, ha az éves jövedelmére tekintettel szünetel a nyugdíjfolyósítás? Válaszát előre is köszönöm. Üdv: Bácsi Ferencné
Cégtulajdonos járuléka, adója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Heti 20 órában dolgozom egy cégnél. Vagyonkezelő céget szeretnék vásárolni, de sem ügyvezető, sem alkalmazott nem leszek ebben a cégben, csak tulajdonos. Az lenne a kérdésem, hogy milyen járulékot, adót kell, illetve kell-e fizetnem, mint tulajdonos? Köszönettel: Gabi
Táppénzjogosultság
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-be, amely jelenleg nem üzemel, be van jelentve tagi jogviszonyba az ügyvezető. A kft. nem fizeti a járulékokat kb. 2 éve, tehát jelentős NAV-tartozással rendelkezik. A tag táppénzre került. A kérdésem, hogy ilyen esetben, amikor nincsenek fizetve a járulékok, jogosult-e táppénzigénylést benyújtani az egészségbiztosítási pénztár felé? Nem szeretnénk, ha esetleg visszafizettetnék vele a kapott táppénzt. A nyugdíjalapjába úgy tudom, nem számít bele, ha nem fizeti tagként a járulékot, de a táppénzre nem tudom, mik a szabályok. Várom válaszukat.
Gyakornoki program
Kérdés
Cégünknél gyakornokokat szeretnék foglalkoztatni, az erre vonatkozó feltételekről szeretnék tájékoztatást kapni. – Milyen szerződést kell a hallgatóval kötni? – Milyen díjazás illeti meg a hallgatót? – Lehetőség van-e valamilyen adókedvezmény igénybevételére? – Milyen fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak? – Milyen törvényi vagy egyéb feltételeknek kell megfelelni (napi munkaidő)?
Egyéni vállalkozó rokkantsági ellátás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, aki 1956 augusztusában született, 2011. év elejétől rokkantsági ellátást kap a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól (egészségkárosodása 83 százalékos) , mellette a Magyar Államkincstár folyósít neki fogyatékossági támogatást is. Az egyéni vállalkozó nem szüntette meg a vállalkozását, folyamatos a működése, bevétellel rendelkezik, és nincs főállású munkaviszonya, vagy egyéb jogviszonya mellette. Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben neki meg kell fizetni a minimum járulékalap után a járulékokat, ha igen, akkor minden járulékot meg kell fizetnie, amit a "normál" főállású egyéni vállalkozóknak? Köszönöm a segítséget!
Többes jogviszonyos katás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Főállású katás egyéni vállalkozó, illetve főállású bt.-beltag egy kft.-ben szeretne tulajdonjogot szerezni. Az ügyvezetői feladatokat más látná el, ők csak befektetés miatt lennének a kft. tagjai. Járulékfizetésük ilyenkor hogyan alakul? Maradhatnak főállásúak az egyéni vállalkozó és a bt.-beltag jogviszonyukban? Ha személyesen közreműködnének a kft.-ben, elveszítenék-e főállású katás besorolásukat? A Tbj. törvény 31. paragrafusnak (6) bekezdése szerint a társas vállalkozásban csak a ténylegesen elért járulékalap után kellene a járulékokat megfizetni. Ha, mint személyesen közreműködő tag, nyilatkozom, hogy én a főállású egyéni vállalkozásomban, illetve a főállású bt.-beltagságomban fizetem meg a kötelező járulékot, akkor a kft.-ben, ha nincs járulékalap, akkor nem fizetek tb-t? Eltérő értelmezések keringenek az "éterben", kérném az Önök véleményét. Előre is köszönet, Timi
Lengyel állampolgár alkalmazása megbízási jogviszonyban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyar gazdasági társaság egy lengyel állampolgárt szeretne megbízási jogviszonyban foglalkoztatni. Távmunkáról lenne szó, Lengyelországból dolgozna. A megbízott Lengyelországban felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója. Az ottani törvények szerint ő biztosítottnak minősül, viszont A1-es igazolást nem adnak ki neki, mert nincs jogviszonya. Kérdésem, hogy kell-e tőle járulékot és személyi jövedelemadót vonni? A kifizetőt terheli szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség? Válaszát előre is köszönöm!
Magyar járulék külföldi jövedelem esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Amennyiben az EU több országában párhuzamosan munkaviszonyban álló természetes személy Magyarországon minősül biztosítottnak, és erről A1-es igazolással is rendelkezik (külföldön ezáltal nem tartozik a társadalombiztosítás hatálya alá), akkor a külföldi keresményei után is meg kell fizetnie a magyar járulékokat? Köszönettel.
Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Főállású, átalányadós egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme a következőképpen alakul: január-március: 0 forint, április: 498 ezer forint. Januárban, februárban, márciusban megfizeti a garantált bérminimum után a járulékokat. Április hónapban a 498 ezer forint után kell megfizetnie azokat, vagy beszámíthatja az előzőleg megfizetett járulékok alapját, azaz a 366 ezer forintot, így a járulékalapja 132 ezer forint áprilisban? Köszönöm válaszát!
Ügyvezető
Kérdés
Új cégnek két ügyvezetője van. Az egyik tag, a másik nem tag. Mindkét ügyvezető megbízási jogviszonyban látja el a feladatokat. Mindkét ügyvezetőnek van 36 órás munkaviszonya más cégeknél. Van-e a megbízási jogviszonynak minimumösszege ebben az esetben, illetve milyen járulékokat kell levonni és fizetni utána? Az előtársasági időszakra arányosan kell megfizetni a megbízási díjat?
Többes jogviszonyok
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély "A" cégben (részvénytársaság) főállású munkaviszonyban van, és az igazgatóság tagja is. "B" cégnek pedig, külsősként (nem tagja a kft.-nek), megbízás alapján az ügyvezetője (díjazás nélkül). Munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságot kért. Kérdés, hogy az igazgatóság tagjaként van-e a zrt.-ben járulék- vagy egyéb fizetési kötelezettsége, illetve a díjazás nélküli megbízási jogviszonyában van-e fizetési kötelezettsége, ha szünetel a munkaviszonya alapján a biztosítása? Válaszát köszönöm.
Rés az adócsomagban: amire hiába vártak a katás nyugdíjasok
Cikk
A tb-törvényt is módosítja a múlt héten a parlament elé terjesztett adócsomag. Három ponton változik az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.), egy nagyon is szükséges módosítás viszont kimaradt a javaslatból.
Szüneteltető ügyvéd járulékfizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértõ! Egyik ügyfelem ügyvédi irodával rendelkezik, ezen kívül katás egyéni vállalkozó is, mint ügyvéd. A katás egyéni vállalkozását jelenleg szünetelteti. Az ügyvédi irodában semmilyen tevékenységet nem folytat, 2010. 03. 01-jétõl szünetelteti a tevékenységét. Ezt jelezte a kamara felé. A nullás bevallásokat teljesíti a NAV, önkormányzat felé, de tevékenységet nem folytat. A katás egyéni vállalkozását és az ügyvédi irodáját szünetelteti, máshol nincs fõállása, így jelenleg sehol nem biztosított. Lehet-e 6930 Ft/hó kötelezettséggel biztosított, vagy az ügyvédi irodájában kell megfizetnie a minimálbér utáni járulékokat, mint társas vállalkozó? Válaszukat megköszönve, tisztelettel: Kovalik Andrea
Nyugdíjas alkalmazott
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy 1953. 12. 22-én született alkalmazott 2012. 12. 22-én nyugdíjba vonult. 2013. január 1-jétől nyugdíjasként újra dolgozik. Milyen járulékok terhelték (terhelik), illetve a cégnek milyen közterheket kell/ett fizetni utána? Milyen kereseti korlátozások vonatkoznak rá? Tisztelettel várom válaszát.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
