712 találat a(z) járulékfizetés cimkére
Versenybírói dij utáni eho
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Falusi tekeegyesület versenyeire a megyei tekézők szövetsége küldi ki a versenybírót (játékvezetőt), akinek a díját, esetenként 5 ezer forintot a falusi egyesület fizeti ki. Az egyesület a kifizetett díjból a bíró nyilatkozata alapján levonja az szja-előleget. Kérdésem, hogy a kifizetett játékvezetői dijat terheli-e járulékfizetési kötelezettség, kell-e utána egészségügyi hozzájárulást fizetnie az egyesületnek? Kérném, hogy válaszában a 2015. és a 2016. évre is szíveskedjen kitérni. Köszönettel.
Járulékfizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar állampolgár, egyszemélyes kft. képviselője és közreműködő tagja Ausztriában egyéni vállalkozást alapít. Tevékenységét (alkatrész-kereskedelem) mindkét országban végzi, egyelőre nem látható, hogy melyik országban, milyen nagyságrendben tevékenykedik. A társadalombiztosítás szempontjából válaszhatja-e, és milyen feltételekkel az osztrák vállalkozásban a járulékok megfizetését, itthon pedig, mint többes jogviszonyos társas vállalkozó, nyilatkozna, hogy a járulékfizetési kötelezettségének az egyéni vállalkozásában (Ausztriában) tesz eleget. Milyen dokumentumokat kell ehhez beszereznie? Köszönöm!
Munkaviszony melletti társas vállalkozó járulékfizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Főállás melletti társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége hogyan alakul, ha a főállásában fizetés nélküli szabadságra megy? Érdekelne ugyanez 30 nap alatti fizetés nélküli szabadság és 30 napon túli fizetés nélküli szabadság esetén is. A biztosítási jogviszonyát hogyan érinti a társas vállalkozónak? Előre is köszönöm a válaszát.
Ügyvezető jogállásának változása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tagja és ügyvezetője a nyugdíjba menetelét követően kiegészítő társas vállalkozóként folytatta a tevékenységét, és megfizette maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot, mint ügyvezető, bért nem vett fel. Idővel munkavállalóként részmunkaidőben még szakmai feladatot is ellátott, és azután is megfizette a szükséges járulékokat. Az 1041-es és 1608-as nyomtatványon mindkét jogviszonyt jelentette. 2016-ban, a törzstőkeemeléssel, a társasági szerződés úgy lett módosítva, hogy az ügyvezető feladatát munkaviszonyban látja el. Tehát tagi jogviszonyban tevékenységet nem végez. Kell-e tovább fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, vagy elég az ügyvezetői részmunkaidős munkaviszonya után megfizetni a szükséges járulékokat? Minek minősül ebben az esetben, ha továbbra is nyugdíjas, és munkaviszonyban látja el az ügyvezetést? Hogyan alakul a 1041-es, illetve a 1608-as nyomtatványon a jelentés? Köszönettel.
Nők 40 éves nyugdíjazása II.
Kérdés
Tisztelt Winkler Róbert Nyugdíjszakértő! Köszönöm válaszát. Megtenné kérem, hogy megjelölné a pontos jogszabályhelyet, mely szerint "nem lehet figyelembe venni a járulékfizetés terén igénybe vett kedvezményeket"? Tisztelettel: Czingerné K. Edit
Hallgató jogviszony mellett egyéni vállalkozó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem nappali tagozatos hallgató, főállású őstermelőként megfizeti negyedévente a járulékokat. Jógaórákat tart, és egyéni vállalkozóként szeretné csinálni. Kérdésem lenne, hogy ilyen esetben főállású katás vagy mellékállású katásnak kellene-e lennie? Őstermelőként továbbra is meg kell fizetnie a járulékot? Válaszát előre is köszönöm.
Járulékfizetés
Kérdés
A személyi jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó kozmetikus a gyed ideje alatt egyéni vállalkozásában dolgozni szeretne. Kérdésem, hogy hogyan alakul a járulékfizetése, meg kell-e fizetni a járulékokat a gyed, majd a gyes ideje alatt? Válaszukat előre is köszönöm.
Betegszabadság és táppénz: most megtudhatja, mi a különbség
Cikk
Ugyan már huszonnégy éve él a betegszabadság intézménye, de még mindig sok kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy kinek, mikor és milyen mértékben jár a betegszabadság, s milyen feltételek mellett, mikor, és milyen mértékben jogosult valaki táppénzre. Cikkünkben részletezzük a tudnivalókat.
Járulékfizetési kötelezettség
Kérdés
Kft. egyik tagja, aki nem személyesen vesz részt a vállalkozásban, eddig heti 36 órás munkaviszony mellett volt a társas vállalkozás tagja. Ennek megfelelő jogviszonykóddal volt bejelentve. Májusban hirtelen megszűnt a munkaviszonya. A munkaügyi központ nyilvántartásba vette. A kérdésem: mivel a kft.-ben a tagsága megmaradt, viszont továbbra sem vesz részt személyesen a kft. munkájában, milyen járulékkötelezettség keletkezik utána? Egyáltalán kell-e bármilyen járulékot bevallani és fizetni utána? Milyen jogviszonykóddal jelentsem be ebben az új helyzetben? Várom válaszukat.
Végelszámolás – járulékfizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kell-e járulékot fizetni a végelszámolás időszaka alatt bt. beltagja után, akinek nincs máshol biztosítási jogviszonya és ő a végelszámoló is? A vállalkozás rögzíti, hogy nem folytatja az üzleti tevékenységét a végelszámolás kezdő napjától. Ki lehet valamilyen formában kerülni a járulékfizetési kötelezettséget?
Ügyvezető gyes mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja – aki egyedüli ügyvezetője a társaságnak – gyermekgondozási segélyben (gyes) részesül. Gyermeke már betöltötte a hároméves kort, de sajnos beteg, és emiatt megigényelték, hogy tovább folyósítsák részükre az ellátást. A társaság tevékenységet folytat, alkalmazottai vannak. Az ügyvezető a munkáltatói jogkör gyakorlója, de más munkát nem végez a kft.-ben. Ebben az esetben a tagi és ügyvezetői jogviszonyában járulékfizetési kötelezettség terheli? Köszönöm a segítségét, és várom mielőbbi válaszát!
Adószámos magánszemély 2016
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adószámos magánszemély 150 ezer forint végösszegű számlát állított ki a kifizető részére faanyagvédelmi szakvélemény készítéséért. A magánszeméllyel szerződést nem kötött a kifizető (sem megbízásit, sem vállalkozásit, sem felhasználásit). A kifizető az adószámos magánszemély 10 százalékos költséghányadról való nyilatkozatát figyelembe vette, megállapította és levonta az szja-t (150 000*0,9*0,15=20 250 forint), elutalta részére a számla és az szja különbözetét (150 000-20 250=129 750 forintot), majd a 08-as bevallásban szerepeltette mindezt. Az adószámos magánszemély jelezte a kifizető felé, hogy járulékok nem kerültek levonásra, holott korábbi munkái alkalmával ezt más kifizetők mindig levonták tőle. Kérjük a véleményüket, az következő kérdésekben: Keletkezett-e biztosítási jogviszony? Figyelembe kellett volna vennie a kifizetőnek, hogy a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát meghaladta a kifizetett összeg? Helyesen alkalmazta-e a 10 százalékos költséghányad figyelembevételét? Jól járt-e el a kifizető? Van-e teendője az adószámos magánszemélynek járulék, adófizetés szempontjából? (27 %-os eho?) Válaszát előre is köszönöm!
Külföldi egészségbiztosítás fenntartása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megtudni, hogy annak a magyar állampolgárnak, aki magyarországi állandó lakcímmel rendelkezik, de huzamosabb ideje Németországban tartózkodik, és munkát végez, hogyan lehetne megtartani a külföldi biztosítását, ha itthon vállal munkát? Jelenleg Németországban munkanélküli segélyen van, illetve gyógykezelés alatt áll. A következő hetekben egy német anyavállalat a magyarországi leánycégnél szeretné őt foglalkoztatni huzamosabb ideig, de felülvizsgálatokra vissza kell járnia Németországba. Ha itthon lenne biztosított, a németországi felülvizsgálatok megilletnék őt ingyenesen? Vagy a német anyacégnél kellene foglalkoztatni, és ide kiküldeni? Melyik esetben, hol keletkezne, és milyen adó- és járulékkötelezettsége, és kinek? Előre is köszönöm szíves válaszát!
Családi gazdálkodó, kataalany és társas vállalkozó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Járulékfizetéssel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. A kérdéses adózó az alábbi jogviszonyokkal rendelkezik: egyszemélyes kft. ügyvezetője munkaviszonyban, családi gazdaság vezetője őstermelői jogviszonyban, valamint egyéni vállalkozó kataalany. Jelenleg heti 40 órás munkaviszonyban áll a saját kft.-jében, itt fizeti meg a garantált bérminimum utáni járulékokat, és másodállású kataalanyként a havi 25 ezer forintot. Az MVH szerint viszont nem lehet munkaviszonyban sehol, mivel családi gazdálkodóként élethivatásszerűen kell az őstermelői tevékenységet folytatnia. Ha a három jogviszonyt vizsgáljuk, és figyelembe vesszük az MVH álláspontját, akkor hogyan alakulna a helyes járulékfizetése? (Őstermelőként az éves árbevétele nem éri el a 8 millió forintot.)
Rehabilitációs ellátás melletti egyéni vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szíves segítségét kérném az alábbiban. Jelenleg rehabilitációs ellátásban részesülő magánszemély egyéni vállalkozó szeretne lenni 2016. június 1-jétől. Jól gondolja-e, hogy a rehabilitációs ellátás nem minősül nyugdíjnak, és a járulékokat havonta a 129 000 forint után, mint egyéni vállalkozónak meg kell fizetni? Köszönettel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
