604 találat a(z) bejelentési kötelezettség cimkére
Ingatlan bérbeadása külföldi személynek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1. Magánszemély belföldi ingatlan bérbeadása kapcsán, ha a bérlő külföldi természetes személy, akkor szükség van-e közösségi adószám kiváltására? Elméletileg nem kellene bejelenteni az adóhatóságnak, és adószámot kérni hozzá, mivel adómentes körbe tartozó tevékenység, de olvastam azt is, hogy a következő is feltétele ennek: "nem létesít kereskedelmi kapcsolatot az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal. (Kereskedelmi kapcsolat e tekintetben: a termékbeszerzés és értékesítés valamint a szolgáltatásnyújtás és -igénybevétel.)" 2. Bizonylatot milyen formában kell adni? Létezik ehhez valamilyen formanyomtatvány? 3. Hol, és hogyan kell jelezni, hogy tételes költségelszámolást szeretnék választani, nem a 90 százalékos módszert? 4. A bizonylatadáson és a költségszámlák gyűjtésén kívül annyi adminisztratív kötelezettségem van, hogy negyedévente befizetem az általam számolt adóelőleget, illetve hogy az éves bevallásban szerepeltetem önálló tevékenységből származó jövedelemként a bevétel és költség különbségét? Nagyon köszönöm: E.
Illetékkötelezettség elengedett külföldi kölcsön után
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Belföldön bejegyzett gazdasági társaságban 50 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik egy Hollandiában bejegyzett gazdasági társaság, amely jelentős összegű kölcsönt adott a belföldi cégnek. Most a holland társaság lemond erről a kölcsönről a belföldi cég javára. Számviteli elszámolása: a kedvezményezett társaságnál a Szt. 86. § (3) h) alapján rendkívüli bevétel lesz, amely így része lesz a társasági adó alapjának. Kérdésem, hogy vonatkozik-e a belföldi cég ezen vagyonszerzésére az illetéktörvény? Ha vonatkozik, akkor az Itv. 17. § (1) n) pontja szerinti mentesség is vonatkozik rá? További kérdés, hogy amennyiben vonatkozik rá az illetékmentesség, akkor is be kell jelenteni a kölcsön elengedését az adóhatóságnak? Várom szíves válaszát!
Külföldi munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk külföldi munkavállalót (szlovák) szeretne foglalkoztatni részmunkaidőben. A munkavállaló Szlovákiában biztosított, erről az A1 igazolás kérése folyamatban van. A külföldi dolgozónak Magyarországon bejelentett lakcíme nincs, életvitelszerűen nem tartózkodik hazánkban, továbbra is Szlovákiában lesz biztosított. A kérdésem az lenne, hogy milyen bejelentési kötelezettségünk van, valamint szja és tb tekintetében mit kell vonnunk a külföldi dolgozótól, van-e szocho-, szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettségünk? Válaszát előre is köszönöm!
Kiegészítő sportfejlesztési támogatás
Kérdés
1. A Társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C § (3b) bekezdése rögzíti, „….. Ha az adózó a kiegészítő sportfejlesztési támogatás mértékét a várható fizetendő adó alapján a 10 százalékos társasági adókulcs alapján határozza meg és a támogatás adóévében a pozitív adóalapja meghaladja az 500 millió forintot, az adózó köteles a támogatás legalább 7 százalékát a támogatás adóévét követő 90 napon belül a (3a) bekezdésben meghatározott módon kiegészítő sportfejlesztési támogatásra fordítani”. Egy gazdasági társaság a fenti törvényhelyet megsértve a támogatás adóévét követő 98. napon (2015. 03. 31. helyett 2015. 04. 08-án) utalta át a kiegészítő sportfejlesztési támogatás azon kiegészítő részét, melyre az adókulcs 19 százalékos mértéke miatt volt kötelezett. Ugyanakkor viszont a 22/C § (3d) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettségének az utalás napjával, azaz 2015. 04. 08-án eleget tett. A taotörvény 22/C (3a) részében, csak a 90 napos pótlólagos befizetést írja elő a törvény, itt a 90 nap túllépésénél nem beszél jogvesztésről, csak a (3d) pontnál, a bejelentés elmulasztásánál. Kérdésünk az alábbi: a gazdasági társaság a fentiek alapján, a 2014. évben a támogatott részére kifizetett látványcsapatsport-támogatás összegével a 2014. évi zárásnál, mint adókedvezménnyel számolhat-e? (A kiegészítő sportfejlesztési támogatás kifizetésénél csúszott 8 napot, azonban a bejelentési kötelezettségének 03. 31-ét követő 8. napon, azaz 04. 08-án eleget tett!)
Ezekre figyeljen, ha alkalmi munkavállalót foglalkoztat!
Cikk
Az alkalmi munkavállalás olyan különleges munkaviszony, amely alapján az alkalmi munkavállaló nem lesz biztosított és a munka törvénykönyve szabályai is csak részben érvényesek rá. Összefoglaltuk a fontosabb szabályokat.
Osztrák cég Magyarországon
Kérdés
Tisztelt Szakértő Osztrák cég Magyarországon dolgoztatna építőiparban, milyen bejelentési kötelezettségei vannak, hogyan kell adóznia, ha van fióktelep, és, ha nincs? A munka végzése meghaladja a 183 napot. Szükséges-e kiküldetési nyomtatvány, van-e valamilyen előírás a bérrel kapcsolatban, s mennyi járulékot kell fizetnie?
Kisadózó vállalkozás nyilatkozata a bevételről
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem, szíveskedjen segíteni a következő kérdés értelmezésében! Ügyfelem kata hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó. Áfa alá is bejelentkezett az általános szabályok szerint. A 2012. évi CXLVII. törvény 11. § (5) bekezdés szerint bejelentési kötelezettség terheli azon személyekről, akiktől származó bevétele egy gazdasági éven belül meghaladja az egymillió forintot. Kérdéseim a következők: – Pontosan mely vállalkozói csoporttól származó bevételre vonatkozik ez a bejelentési kötelezettség (egyéni vállalkozó, bt., kft. stb.)? – Ha az egyéni vállalkozás év közben jött létre, akkor az egymillió forintot időarányosan kell kiszámítani? – Ha a bejelentési kötelezettség fennáll, milyen nyomtatványon kell megtenni, és mikor a bejelentést? – Mivel a számláit áfatartalommal állítja ki, az egymillió forintot a nettó vagy a bruttó összeg alapján kell megállapítani? Segítségét előre is köszönöm!
Táppénzes dolgozó kirúgása: mit tehet a sejk, aki mit se sejt?
Cikk
Mikor, hogyan köteles bejelenteni a munkavállaló a keresőképtelenségét, és milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak beteg dolgozójával kapcsolatban, s mit jelent az általános elvárhatóság követelménye?
Bt.-tagok jogviszonya
Kérdés
Egy most alakított bt.-ben a beltag a szomszédos Ausztriában dolgozik heti 40 órás munkaviszonyban, kikéri az A1-es igazolást. A társaság képviseletét megbízási jogviszonyban látja el. A megbízási díj összege: 5 000 forint. A minimálbér 30 százalékát nem haladja meg ez az összeg, be kell-e jelenteni a T1041-sen? A kültag egy 1951-ben született hölgy, aki nyugdíjban részesül; őt be kell-e jelenteni?
Átadó teendői munkáltatói jogutódláskor
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk munkavállalóit átveszi egy másik cég munkáltatói jogutódlással. Mi ilyenkor a teendő a munkaviszonyok lezárásával kapcsolatosan? Ki kell-e adni munkaügyi papírokat? Ha jól értettem, a T1041-es nyomtatványt az átvevőnek kell benyújtani – nekünk van-e a NAV felé jelenteni valónk? Milyen papírokat kell kiadni a munkavállalónak? Előre is köszönöm a segítséget.
Mezőgazdasági földterület – telephely
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A mezőgazdasági művelésű terület (szőlő, szántó) telephelynek minősül-e, és van-e bejelentési kötelezettsége a vállalkozásnak? Köszönettel: Bácsi Ferencné
16T1041
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A Magyar Közlöny 77. számában megjelent egy törvénymódosítás a biztosítottak bejelentését illetően. Azt írja, hogy az Art. 16. § 4. bekezdése 2016. január 1-jétől bővül azzal, hogy a biztosítottak bejelentésének tartalmaznia kell majd iskolai végzettségre, szakképzettségre vonatkozó adatokat is. Úgy fogalmaz, hogy ez a kötelezettség kiterjed a munkáltatóra és a kifizetőre is. Ez azt jelenti, hogy a megbízásos jogviszonyban állókra is így kell majd biztosítottbejelentést tenni? És a külföldiekre? Nálunk sok olyan megbízásos van, aki külföldi, de még az illetőségigazolást is nehéz tőlük beszerezni, nemhogy az iskolai oklevelük számát...
Az art. a NAV-ra nem vonatkozik?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az art. lehetőséget biztosít arra, hogy a munkáltató adóazonosító jel megképzésének kérésével a munkavállalalót bejelentse, és később, ha a munkavállalónak már van adóazonosító jele, akkor utólag még egyszer bejelentse őt. Ehhez képest az egyik cég így járt el. 1. Adóazonosító jel nélkül a munkavállalót bejelentette. 2. Hiánypótlási felhívást kapott a 1041-es kiegészítésére. Ez megtörtént, az ismételt bejelentéssel egyidejűleg. A cég egy későbbi ellenőrzés kapcsán fekete foglalkoztatás miatt 100 ezer forint bírságot kapott. Azzal indokolta a NAV a döntését, hogy utólag lett bejelentve. Az adóellenőrt nem érdekelte, hogy nem volt adóazonosító jel, és mégis megtörtént a bejelentés. Csak a 2. bejelentést fogadta el, ott pedig arra hivatkozott, hogy visszamenőleges bejelentés történt. Kétszer fellebbeztünk, mindent becsatoltunk, lépésenként leírtuk az általunk követett eljárást, de hiába. Azt írták, hogy ezek után lehet bírósághoz fordulni. Nos, ez nem történt meg, de akkor is ez felháborító. Mit kellett volna tennünk ebben az esetben, hogy a NAV észrevegye magát? Előre is köszönöm a válaszukat. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Változásbejelentés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a 15T201T jelű adatlapon vagy más adatlapon be kell-e jelentenem a cégek tulajdonosi állományában történt változást? Üdvözlettel: Uchály Andrea
Ingatlan-bérbeadás – számlázás
Kérdés
Gazdasági társaság rendelkezik egy használaton kívüli épülettel, melyet bérbeadással kíván hasznosítani. A társaság áfakörös, pénzforgalmi áfás. Kérdésem az, hogy hogyan, milyen módon kell a bérbeadásról szóló számlát kiállítani, ha a bérbevevő vissza kívánja igényelni a számlában szereplő adót? Milyen bejelentési és egyéb kötelezettsége keletkezik a bérbeadó társaságnak?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
