195 találat a(z) Mt. cimkére
Elveszik a ki nem vett szabadság?
Cikk
Hogyan járjon el a munkáltató, ha megállapodott a munkavállalókkal az előző év végén, hogy átviszik a következő évre az életkor szerinti szabadságnapokat, és azokat március 31-éig kiveszik a dolgozók, de erre nem került sor? Ilyen esetben elvesznek a szabadságnapok a határidő után? Mit tehet a munkáltató, ha a dolgozók nem vették ki a szabadságnapokat? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.
Munkaviszony megszüntetése táppénz ideje alatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Megszüntethető a munkaviszony a munkáltató részéről a munkavállaló keresőképtelenségének ideje alatt, és ha igen, milyen feltételekkel, milyen időpontra? A dolgozó saját betegsége jogán keresőképtelen. Kérem, hogy ha lehetséges, az Mt. hivatkozásában is segíteni sziveskedjen. Köszönettel.
Ekkor kell másik munkakört felajánlani a dolgozóknak
Cikk
A munka törvénykönyve kivételes esetben előírja a munkáltató számára, hogy a munkaviszony fennállása alatt vagy a munkaviszony megszüntetésével összefüggésben más munkakört ajánljon fel a munkavállalónak. Ennek kereteivel, illetve a benne rejlő veszélyekkel foglalkozik az alábbi elemzésünk.
Két dolgozó, egy feladat: közös lónak túros a háta, vagy sem?
Cikk
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény számos újítást vezetett be, ezeknek egyik területe az úgynevezett atipikus munkaviszonyok szabályozása. Ezen munkaviszonytípusok több eleme ugyanis a hazai jogban korábban teljesen ismeretlen volt. Ide tartozik a több munkáltatóval létesített munkaviszony, valamint a munkakör megosztásának esete is.
Tag személyes közreműködése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Először is hivatkoznék a cikkre, amiben erről a témáról van szó: http://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Munkaviszony_tagi_jogviszony_btben_kftben_m_UABY4Y A kérdésem ezzel kapcsolatban csak az lenne, hogy ha a társas vállalkozás tagja munkaviszonyban vesz részt a vállalkozás tevékenységében, akkor attól függetlenül ugyanúgy vonatkozik-e rá a munka törvénykönyve összes szabálya, mint ha nem is lenne tag? "Ellenben, ha a társaság munkaviszonyt létesít a saját tagjával, alkalmaznia kell az Mt. előírásait. " - tehát a jelenléti ív vezetésére, a túlórák, pótlékok elszámolására és az egyéb kötelező feladatokra, úgymint üzemorvos és hasonlók. Mert ebben az esetben szerintem az ügyvédek és a bérszámfejtők másképp gondolkodnak. A kérdésem, főleg társadalombiztosítási szempontból, hogy másképp kell-e kezelni egy olyan munkavállalót, aki a társas vállalkozás tagja is vagy sem? Köszönöm!
Mt., Ptk. – vezető összeférhetetlensége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A vezető tisztségviselőről szeretnék kérdezni. A jogszabályok a gazdasági társaságban való részesedést, mint összeférhetetlenségi okot emelik ki (főleg az Mt. 208-211. §). Azt szeretném kérdezni, hogy: 1. A gazdasági társaságban való részesedés tiltása csak a közvetlen vagy a közvetett részesedésre is értendő? Példa: "A" társaságnál vezető munkavállaló részesedést szerez B társaságban (vagy maga hozza létre), melynek részesedése van C társaságban. C társaságnak van közös tevékenységi köre A társasággal, B társaságnak nincs. Ez is összeférhetetlenségi ok? 2. Illetve Ön szerint – ha a kérdés nem eldönthető –, szabályozhatja-e ezt (közvetett vagy közvetlen összeférhetetlenség) munkáltatói szabályzat mind vezető tisztségviselő, mind egyéb munkavállaló esetében? 3. Ön szerint előírhatja-e belső szabályzat valamennyi munkavállalóra a vezetőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat? 4. Hogyan változik ez, ha a vezető tisztségviselő a Ptk. hatálya alatt áll? Segítségét köszönöm! Tisztelettel.
Munkaközi szünet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni az Mt. 103. paragrafus pontos értelmezésében. A munkavállalók kérésének megfelelően a munkáltató 1 óra ebédszünetet szeretne biztosítani 20 perc helyett. Mivel a munkavállalók munkaidőkeretben dolgoznak, így 9 óra munkavégzés után 25 perc további szünet is biztosítva van számukra. Van annak bármi akadálya, hogy így a munkaközi szünet 1 napra 1 óra 25 perc legyen? Egy ellenőrzés alkalmával lehet ebből probléma? Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!
Készenléti munkakör: ráfizethet a munkáltató, ha nem jól alkalmazza
Cikk
A vállalkozások minél alacsonyabb munkavállalói létszámmal törekednek a költségeiket leszorítani, illetve a versenyképességüket megőrizni. Ennek egyik eszköze a munkakör készenléti jellegűvé minősítése, mivel ennek munkajogi szabályai – elsősorban a munka- és pihenőidő területén – lényegesen nagyobb szabadságot biztosítanak a munkáltatóknak, ráadásul a fizetési kötelezettségeiket is csökkentik. Gyakran így olyan esetekben is élnek a lehetőséggel, amikor annak törvényi feltételei nem állnak fenn. Ennek azonban a hatályos szabályozás és a bírói gyakorlat alapján komoly jogi következményei lehetnek.
Jól megdolgoztathatók a diákok, nem védi őket már az Mt.
Cikk
A korábban hatályosnál jóval lazább szabályok vonatkoznak szeptembertől a szövetkezeti diákmunkára. A munka törvénykönyvének a munka díjazására vonatkozó rendelkezései közül mindössze egy alkalmazandó, mely szerint a szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díjazásnak el kell érnie a minimálbér összegét. Nem rendeli ugyanakkor alkalmazni a törvény a rendkívüli munkavégzés ellentételezésének szabályait, de a „munkabér” védelmére vonatkozó rendelkezéseket sem.
Jogellenes kirúgás: ezt kell tudni a megítélt juttatás tb-terheiről
Cikk
A (volt) munkáltatóval szemben munkaügyi pert nyerni mindenképpen elégtétel a „kirúgott” dolgozó számára, és akkor még nem is szóltunk az így megítélt elmaradt munkabérről vagy kártérítésről. Hogy a társadalombiztosítási ellátások és kötelezettségek szempontjából mit jelent a megítélt díjazás, az elsősorban attól függ, hogy egészen pontosan milyen címen tartotta azt jogosnak a bíróság, illetve mikor történt a munkaviszony jogellenes megszüntetése.
Kell-e emelni a gyesről visszatérő kismama fizetését?
Cikk
Ha valaki gyesen van, és vissza akar menni dolgozni, akkor kell neki fizetésemelést adni? – kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász szakértőnk válaszolt.
Itt a lista, milyen indokkal mondhat fel a munkáltató – sok jogesettel!
Cikk
Alapvető kritériuma a munkáltató által a munkavállalóval közölt felmondásnak, hogy annak indoklása világos, valós és okszerű legyen, olyannyira, hogy ezt egy munkaügyi jogvita során bizonyítani is lehessen. Tekintettel arra, hogy a munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozatokkal összefüggő perek döntő többsége ezen követelmények érvényesülésén áll vagy bukik, érdemes megvizsgálni, hogy pontosan mit is takarnak.
Így fegyelmezhető a munkavállaló – a figyelmeztetéstől a felmondásig
Cikk
Mit tehet a munkáltató, ha a munkavállaló nem tesz eleget a törvényben meghatározott alapvető kötelezettségeinek? Cikkünkben részletesen – bírósági ítéletekre is hivatkozva – kitérünk a szóbeli és írásbeli figyelmeztetésre, a fegyelmi büntetésre, és arra, hogy mire kell nagyon ügyelni, ha a munkáltató végső soron meg szeretné szüntetni a kötelezettségszegő dolgozó munkaviszonyát.
Így alkudozhat a munkáltató a dolgozóval, nincs minden kőbe vésve
Cikk
A munka törvénykönyve nagy teret enged a munkaviszony szerződéses szabályozásának, azaz a törvény rendelkezéseitől való eltérésre a munkaszerződésben is. Ennek keretében akár a munkavállaló hátrányára is meg lehet állapodni, feltéve, ha a törvény ezt kifejezetten megengedi. Ha a munkáltató kalkulál ezekkel a lehetőségekkel, anélkül tudja ésszerűen a gazdálkodásához, a cég sajátosságaihoz igazítani a jogviszonyt, hogy a munkavállalót ténylegesen hátrány érné, miközben saját mutatói is javulnak.
Tanulmányi szerződés: mikor köthető, mikor nem?
Cikk
A munkáltatók különféle képzésekhez támogatást nyújthatnak munkavállalóiknak. Tanulmányi szerződést azonban csak abban az esetben lehet kötni a dolgozókkal, ha nem a munkáltató kötelezi őket a tanulmány elvégzésére. Bírósági ítéletekben foglaltakat idézve, illetve a munka törvénykönyvének vonatkozó passzusaira hivatkozva részletezzük a tanulmányi szerződés megkötésére vonatkozó tudnivalókat.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
