hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az uniós áfairányelv 2020-tól alkalmazandó előírásai – példával

  • dr. Kelemen László adószakértő, jogász

Tavaly év végén fogadta el az Európai Unió Tanácsa a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (héa) szóló irányelv módosítását, amelyet az európai uniós tagállamok 2020. január 1-jétől kötelesek alkalmazni. Jelen cikkben az irányelv legfontosabb szabályait ismertetjük, mely rendelkezéseket minden bizonnyal hamarosan a magyar áfatörvény is be fog építeni.

A 2018/1910 számú tanácsi irányelv a "2006/112/EK irányelvnek a hozzáadottértékadó-rendszer egyes, a tagállamok közötti kereskedelem adóztatására vonatkozó szabályainak harmonizálása és egyszerűsítése tekintetében történő módosításáról" címet viseli és az alábbi főbb részekből áll:

(1) vevői készletre vonatkozó szabályok módosítása,

(2) a közösségen belül értékesítés adómentességére vonatkozó szabályok módosítása,

(3) a láncügyletekre vonatkozó szabályok pontosítása.

Jelen cikkben a vevői készletre vonatkozó szabályokat ismertetjük.

A vevői készletre vonatkozó szabályok

Az irányelv preambuluma szerint "a vevői készlet kifejezés arra a helyzetre utal, amikor a termékek másik tagállamba történő elfuvarozásának időpontjában az értékesítő már tudja, hogy ki a vevő, akinek a termékeket később, a rendeltetési tagállamba való megérkezésüket követően értékesíteni fogja. Ez a helyzet jelenleg egy (a termékek feladási tagállamában történő) vélelmezett értékesítést és egy (a termékek érkezési tagállamában történő) vélelmezett Közösségen belüli beszerzést, majd ezeket követően egy, az érkezési tagállamban történő „belföldi” értékesítést valósít meg, és megköveteli, hogy az értékesítőnek ez utóbbi tagállamban héaazonosító számmal kell rendelkeznie. Ennek elkerülésére az említett ügyleteket – amennyiben azokra két adóalany között kerül sor – bizonyos feltételek mellett úgy kell tekinteni, hogy egy, a feladási tagállamban történő adómentes értékesítést és egy, az érkezési tagállamban történő Közösségen belüli beszerzést valósítanak meg."

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megismerje és megértse a szabályokat egy konkrét példa segítségével!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink