hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Bevallás: új kalkulátor a különadó kiszámításához

  • adozona.hu

Ez a kalkulátor kettős szerepet tölt be. Egyrészt segít eldönteni azt, hogy a magánszemély alanya a magánszemélyek 98 százalékos különadójának, másrészt kiszámítja a még visszamenőlegesen fizetendő különadót.

A törvény szerint a különadó alapjának meghatározása a magánszemély feladata. Ehhez ismernie kell a különadó alapját képező jövedelmeket.

A különadó alapjának kiszámításánál a következő adatokat kell meg adni:

  • a szabadság megváltásként a jogviszony megszűnésének évében kifizetett összeget,
  • a végkielégítés összegét évek közötti megosztás nélkül,
  • a felmentési idő nem ledolgozott részére járó jövedelmet,
  • a jubileumi jutalom összegét,
  • az első sorba az egyéb, előzőekben nem nevesített különadó alapot képező jövedelmeket kell beírni. Például közös megegyezés esetén fizetett „lelépési pénz”, versenytilalmi megállapodás alapján fizetett összeg.
Végkielégítés különadója
Számoljon az Adózóna új Különadó 2011 kalkulátorával!

Ahhoz, hogy a kalkulátor számolni tudja a különadó alapját, meg kell adni azt is, hogy a magánszemélyre, az állami vezetőkre vonatkozó 2 milliós, vagy az egyéb foglalkoztatottakra vonatkozó 3,5 milliós korlát érvényes. A felsorolt jövedelmek közül ugyanis nem mindegyik képez különadó alapot. Például a szabadság megváltás és a jubileumi jutalom nem lehet a különadó alapja azoknál a magánszemélyeknél, akikre a 3,5 milliós korlát vonatkozik.

A különadó - kalkulátornál az alábbiakat feltételeztük:

A kalkulátor kialakításánál feltételeztük, hogy a magánszemély egy évben szerezte meg a különadó alapot képező jövedelmeket. Nem osztotta meg például az évek között a végkielégítést. A két vagy több évet átfogó különadó alap számítása ugyanis csak egy nagyon bonyolult algoritmus segítségével végezhető el. További feltételezés, hogy a 2006-os évben, vagy az első 8 hónapban, vagy az utolsó 4 hónapban szerezte meg valaki a különadó alapját képező jövedelmeit. Ennek az az oka, hogy a 2006. év szeptemberétől, változtak a járulék mértékek.

Az első, amire „emlékeznie” kell a magánszemélynek, hogy 2005 és 2010 között volt-e olyan jogviszonya „költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más szervezetnél”, ahol jogviszonya megszűnésével összefüggésben jövedelmet szerzett.

Erre „emlékeztetheti” a volt munkáltatójától kapott KULONADO2 nevű – NAV által rendszeresített – nyomtatvány. Ezen kívül a munkáltatói igazolás csak a kalkulátor által számított adatok ellenőrzésére használhatóak, mert nem a különadó alapját képező jövedelmeket tartalmazza, hanem magát a különadó alapját. Ezért a magánszemélynek el kell döntenie, hogy rendelkezik-e azokkal az adatokkal, melyek szükségesek a kalkulátor használatához. Ha nem rendelkezik, akkor önhibáján kívül nem tudja teljesíteni 1053K különadó bevallását.

A tévhitekkel ellentétben a magánszemély a munkáltatói igazoláson szereplő különadó alapot nem írhatja át a 1053K bevallásba, mert a magánszemélynek a különadó bevallását hitelesen alá kell tudnia támasztani. A Legfelsőbb Bírósági gyakorlat szerint hitelesnek tekinthető az az adat, ami utólag is ellenőrizhető. A munkáltató által megjelölt különadó alapja csak akkor ellenőrizhető utólagosan a magánszemély illetve az adóhatóság által, ha rendelkezünk a különadó alapját képező részadatokkal is. Ezek az adatok a korábbi évek személyi jövedelemadó bevallásából nem állíthatóak elő. 

Amennyiben a végkielégítést a magánszemély nem osztotta meg évek között, akkor a végkielégítés összeg a „Más nem önálló tevékenységből származó jövedelem” sor részét képezi, míg a többi, a különadó alapot képező jövedelem a „Munkaviszonyból származó jövedelem” sorban található. Az „Önálló tevékenységből származó jövedelem” sor is tartalmazhat különadó alapba tartozó jövedelmet, ha a magánszemély határozott időre szóló megbízási jogviszony keretében szerzett bevételt és a megbízási szerződést a határidő lejárta előtt felbontották, de a foglalkoztató kifizette a nem ledolgozott időre járó jövedelmet.

A munkáltatói igazolás alapján nem lehet meghatározni a levont járulékokat sem.  A még fizetendő különadó összegének meghatározásához szükséges még az „Éves nyugdíjjárulék alap” és az adott évben a biztosításból kieső napok száma is. Ezekkel az adatokkal a volt munkáltató nem rendelkezhetett, mivel a jogviszony után a magánszemély az év során, még másik biztosítási jogviszonyt is létesíthetett. A 2006-os év kitöltése esetén szükség van a jogviszony megszűnésének dátumára is, mivel a járulék mértékek ebben az évben, év közben is változtak.

Honnan szerezhetünk tudomást a különadó alapot képező jövedelmekről?

Kilépéskor minden munkavállaló kap egy „Kilépő adatlapot”. Ez nem tartalmazza elkülönítve, megbontva a különadó alapot képező jövedelmeket. Összevontan tartalmazza a „Munkaviszonyból származó”, a „Más nem önálló tevékenységből” és az „Önálló tevékenységből” származó jövedelmeket. Ez az igazolás a kötelezően megőrizendő munkáltatói igazolások közé tartozik, mivel szükséges a személyi jövedelemadó bevalláshoz. Egyedül akkor tudja meghatározni a magánszemély önadózással a különadó alapját, ha megőrizte a kilépéskor a „Bérjegyzéket” is, ami részletezően tartalmazza a különadó alapját képező jövedelmeket. Erre a Bérjegyzékre azonban nem vonatkozik az iratmegőrzési kötelezettség. 

Ha „nem találja” a kilépéskor kapott részletező bérjegyzékét, akkor sem a különadó kalkulátort nem tudja adattal feltölteni, sem az esetleges különadó érintettségét nem tudja hitelt érdemlően meghatározni.

Angyal József okleveles adószakértő

 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink