hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A végkielégítés különadója: önadózással vagy adókivetéssel?

  • dr. Marosi Andrea

Az adófizetési kötelezettségünknek kétféleképpen tehetünk eleget: önadózással vagy adóhatóság általi adókivetéssel. A 98 százalékos különadóról szóló törvényben keveredik a kétféle adózási mód. Megpróbáltuk tisztázni.

Önadózás során a magánszemély maga határozza meg az általa fizetendő adó alapját és összegét. Ennek ellentéte a kivetéses adózás, amikor az adózási kötelezettséget és az adó összegét az adóhatóság állapítja meg. Önadózás esetén az adóhatóságnak csupán az ellenőrzés és a valóságtól való eltérés bizonyítása után a szankcionálás a feladata.

A két fogalom követelményeit vessük egybe a 98 százalékos különadó esetében. A 98 százalékos különadó alapja a korábbi évek személyi jövedelemadó bevallásából, illetve a magánszemély által kötelezően megőrzendő bevallást alátámasztó iratokból nem állapítható meg. A különadó alapját képező jövedelmekre vonatkozó adatokkal egyedül a volt munkáltató rendelkezik kötelező erővel. A munkavállaló a munkaviszony megszűnésekor kaphatott olyan bérjegyzéket, mely tartalmazta a különadó alapot képező jövedelmeket, de a bérjegyzékre nem vonatkozik a magánszemély iratmegőrzési kötelezettsége, mivel az nem szükséges a korábbi évek szja bevallásai alátámasztására. A kilépéskor kapott kilépő adatlap az Szja bevallásnak megfelelő bontásban tartalmazta a jövedelmeket, tehát ez szintén nem alkalmas a különadó alapjának meghatározására. Tehát a volt munkáltató (kifizető) adatszolgáltatása nélkül a különadó alapja nem határozható meg.

Önadózás:

  • Munkáltató kötelező adatszolgáltatása a volt munkavállaló felé,
  • Az adóhatóság felé a munkáltató kontroll adatszolgáltatás teljesít,
  • A különadó alapját és összegét a magánszemély állapítja meg és vallja be,
  • A magánszemélynek a bevallás benyújtásával kapcsolatosan nincs jogorvoslati lehetősége, mert jogorvoslat csak a hatósági döntéssel (végzés, határozat) szemben van,
  • Ha a munkáltató kontroll adatszolgáltatása eltér a magánszemély bevallásában szereplő adatoktól, vagy a magánszemély nem nyújtott be bevallást, akkor az adóhatóság bevallás utólagos vizsgálata eljárás keretében tárja fel az eltérés okát.

Adókivetés:

  • Munkáltató kötelező adatszolgáltatása a NAV felé,
  • A volt munkavállaló kérésére kontroll adatszolgáltatás küldése a magánszemélynek,
  • A különadó alapját és összegét a NAV határozatban állapítja meg, mellyel szemben a magánszemélynek jogorvoslati lehetősége van,
  • Ha a munkáltató kontroll adatszolgáltatása eltér a magánszemély bevallásban szereplő adatoktól, akkor az adóhatóság bevallás utólagos vizsgálata eljárás keretében tárja fel az eltérés okát.

A fenti két – egymást kölcsönösen kizáró (!) - adózási módnál aláhúzással jelöltük a törvényben szereplő kötelezettséget. Jól látható, hogy keveredik a két adózási mód. A törvény szövegéből elsősorban a kivetéses adózási mód következik amiatt, hogy a volt munkáltatói adatszolgáltatás csak az adóhatóság irányába kötelező. De az is megállapítható, hogy egyikben sincs lehetőség arra, hogy a volt munkáltató határozza meg a különadó alapját.

Ezért állítom azt, hogy a NAV szakmailag hibás adatszolgáltatási nyomtatványt tervezett, amikor a 98 százalékos különadó alapjának meghatározását a volt munkáltatótól várja el. Mivel a jogalkotó szakmai hibája is egyértelmű (Önadózás kontra kivetéses adózás), ezért a NAV hibája részben megmagyarázható.

Még ügyvédek is keverik az Önadózást az Adókivetéssel. Ezért tanácsolják azt, hogy mindenki adja be 1053K bevallását, de ne fizesse be a különadót. A véleményük szerint ekkor meginduló közigazgatási eljárásban érvényesítheti jogorvoslati jogát a magánszemély. Más ügyvéd szerint egyetlen olyan eset van, amikor nem muszáj bevallani a különadót, ugyanakkor felhívja a figyelmet a lehetséges jogkövetkezményekre.

De  amennyiben valaki Önadózással benyújtja a 1053K bevallását, akkor ezzel lemond a jogorvoslat lehetőségéről. Ha a magánszemély nem fizeti be a bevallott különadót, akkor megindul a végrehajtási eljárás. Jogorvoslati lehetősége csak határozatban megállapított kivetéses adózás esetén van a magánszemélynek.  

Angyal József okleveles adószakértő

 

 

 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink