Képviselők "végkielégítése": nincs szükség törvénymódosításra

Megosztás Tetszik

A képviselők és a 98 százalékos különadó sajátos kapcsolatáról hetek óta cikkeznek az újságok, s számos jogértelmezés is napvilágot látott - sokszor egyáltalán nem segítve ezzel a tisztán látást.

A Népszabadság április 27-i számában „A képviselőkre továbbra sem vonatkozik a különadó  A Fidesz még nem kezdeményezte a 98 százalékos törvény módosítását” címmel ismét foglalkozott a kérdéssel: a képviselőkre vonatkozik-e a 98 százalékos különadó törvény? A témában többféle jogértelmezés jelent meg a NAV és az Országgyűlés Hivatala részéről. Nézzük, mit mond a törvény:

1990. évi LV. törvény az országgyűlési képviselők jogállásáról, a képviselők munkajogi és társadalombiztosítási jogállása fejezete így fogalmaz:

3. § (2) A képviselői megbízás időtartama - ideértve az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 9. §-ában meghatározott hat hónapra folyósított ellátás időtartamát is - munkaviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít

1990. évi LVI. törvényben, mely az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szól, ez áll:

1. § 4) A képviselő képviselői tevékenységével összefüggő javadalma utáni járulékfizetésre a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(5) A képviselő képviselői tevékenységével összefüggő javadalma utáni személyijövedelemadó-fizetésre a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

9. § (1) Ha a képviselő megbízatása az Országgyűlés működésének befejezésével szűnik meg, a volt képviselő - újraválasztásának esetét kivéve - további hat hónapon keresztül az alapdíjának és pótdíjának a megbízatása megszűnését megelőző hat havi átlagának megfelelő összegű ellátásra jogosult. Az erre az időre folyósított díjazás időtartama is munkaviszonyban töltött időnek számít.

A törvény szövegéből egyértelmű: a képviselői jogviszony munkaviszonynak számít. A képviselő megbízatása megszűnését követő hat hónapra adott juttatást nem ledolgozott munka alóli felmentésre jutó jövedelemnek kell tekinteni. Tehát az országgyűlési képviselő nem végkielégítést kap.

A hat havi juttatást az szja bevallásban a munkaviszonyból származó jövedelem soron kell feltüntetni. Ezt a hat havi juttatást kell figyelembe venni a különadó alapjának meghatározásakor. Az Országgyűlés Hivatala elmulasztotta törvényi kötelezettségét: az adóhatóság felé történő kötelező adatszolgáltatást. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ennek alapján megtehetné, hogy mérlegelés nélkül 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot ró ki az Országgyűlési Hivatalra, s ezzel egyidejűleg teljesítésre szólítja fel.

Abban a kérdésben, hogy az országgyűlési képviselő a különadó hatálya alá tartozik-e - az önadózás szabályai miatt -, elsőként az országgyűlési képviselőknek kell dönteniük. Május 20. után ezt követheti a NAV jogértelmezése.

Egy biztos: ebben a háromszereplős kérdésben az Országgyűlés Hivatalának nem „osztottak lapot”, az egyszerű adatszolgáltatásra kötelezett "személy". A különadó megállapításának kötelezettsége önadózás keretében a magánszemélyt, utólagos adómegállapítás esetén az adóhatóság terheli.

Angyal József
okleveles adószakértő