Továbbélnek-e az áfamentes tevékenységek az EVA-ban?

Megosztás Tetszik

Nemrég egy érdekes kérdést kaptam, amelyről úgy gondolom, közérdeklődésre számot tartó témát feszeget, ezért a választ szakértői cikk formájában adom meg. A felvetés lényege a következő: egy orvosi tevékenységet végző vállalkozás jelenleg az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alatt állva áfamentesen számláz. A jövőre vonatkozóan azonban a vállalkozás mérlegeli, hogy áttér az egyszerűsített vállalkozó adóra (eva).

A kérdés mármost az, hogy az új körülmények között lehet-e az orvosi tevékenységet változatlanul áfamentesen számlázni, ha nem, milyen áfa-mértéket kell feltüntetni a számlán, illetve mi az eva alapja, amelyre a 37 százalékos mértéket alkalmazni kell.

Az orvosi tevékenység áfa-mentessége az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés b) pontján alapul, amely rendelkezés a tevékenység megjelölésén túl további, a tevékenység-végzés egyéb körülményeire vonatkozóan szintén támaszt feltételeket. Ez érhető tetten abban, hogy a mentességhez szükséges részint a közszolgáltatói státusz (85. § (4) bek.), részint a tevékenység folytatására jogosító képesítés, hatósági engedély (85. § (3) bek.). Mi a helyzet akkor, ha ezek a kísérőfeltételek nem teljesülnek?

Minthogy az Áfa tv. a kísérőfeltételeket konjunktív módon rögzíti, ezért bármilyen hiba, hiányosság (például: nincs közszolgáltatói státuszban a szolgáltatás nyújtója, vagy kontárként űzi a tevékenységet) az áfa-mentesség elvesztéséhez vezet. Ilyenkor pedig – különös szabályok híján – az Áfa tv. általános szabályai élednek fel a termékek, szolgáltatások besorolásánál is, ami történetesen a 27 százalékos általános áfamérték alkalmazásában nyilvánul meg. Az elemzés eddigi része az Áfa tv. keretein belül vázolta a következményeket, a továbbiak már az eva-ra történő áttérés hatásaival foglalkoznak.

Mindenekelőtt a két jogszabály, vagyis az Áfa tv. és az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (Eva tv.) közötti viszonyt kell tisztázni, lévén az eva megfizetésével az érintett jellemzően mentesül az áfa fizetése alól. Nos, e tekintetben mindkét törvény tartalmaz rendelkezéseket: az Eva tv. puhább, megengedőbb szabályt rögzít, amikor azt mondja ki, hogy az itt levő különös szabályokat kell figyelembe venni – többek között – az Áfa tv.-ben meghatározott kötelezettségek teljesítése során (Eva tv. 1. § (5) bek.). Az Áfa tv. viszont ennél keményebben, szigorúbban fogalmaz, mivel az evás alanyokra kizárólag akkor rendeli alkalmazni az itt levő szabályokat, ha azt az Eva tv. kifejezetten előírja (Áfa tv. 3. § a) pont). Megállapítható tehát, hogy az összevetésben a szűk keresztmetszetet az Áfa tv. jelenti. Mi következik mindebből?

Az Eva tv. egészét áttekintve az a tényszerű következtetés vonható le, hogy abban egyetlen olyan rendelkezés sincs, amely akár az Áfa tv. 85. § (1) bekezdése szerinti mentességre, akár az azt kísérő, az Áfa tv. 85. § (3) és (4) bekezdésében előírt feltételekre utalna. Ehhez képest ugyanakkor azzal az Eva tv. szerinti előírással kell szembesülnünk, miszerint a bizonylatadási kötelezettség teljesítésekor az Áfa tv. szerint az adott termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására meghatározott adómértéknek megfelelő áfa-t kell áthárítani (13. § (2) bek.). Vagyis az Eva tv. – kifejezett rendelkezés hiányában – nem rontja le az Áfa tv. általános szabályainak érvényesülését, így ha evás alany orvosi szolgáltatást végez, korábbi áfamentesség ide vagy oda, az általa kibocsátott számlában ez idő szerint 27 százaléknak megfelelő áfát kell ügyfelére áthárítania.

Ez persze nem jelenti azt, hogy az evás alanynak az áthárított adónak megfelelő áfát kellene fizetnie, lévén ez esetben az evás alanynak a szolgáltatásnyújtás után nem kell áfát fizetnie. Ámde az eva alapjául szolgáló bevételnek az így áthárított áfa is részét képezi, tekintve, hogy erre kifejezett előírás van (Eva tv. 6. § (2) bek. első mondata).

Bár kérdésként nem vetődött fel, megválaszolatlanul azért ne hagyjuk: vajon a címzett mit kezdhet a számlában rá áthárított áfa-val. Erre a választ már az Áfa tv. adja, mert ha az igénybevevő áfa-alany, akkor erre a számlára áfa-levonási jogot alapíthat (120. § a) pont). Tárgyi korlátozás hiányában ezt a jogot az általános szabályok szerint gyakorolhatja, így ha az orvosi szolgáltatást az általa áfa-köteles termékértékesítésben és/vagy szolgáltatásnyújtásban megtestesülő gazdasági tevékenység folytatása érdekében veszi igénybe, akkor a rá áthárított áfát levonhatja saját fizetendő áfájából, illetve negatív különbözetet esetén, azt visszaigényelheti.

Már csak egy kérdés maradt, erre azonban hiába is keresnénk a választ a jelenleg és jövő évtől hatályos jogban. Nevezetesen arról van szó, hogy az Áfa tv. egynémely tevékenységet úgy sorol áfa-mentesség alá, ahol ez valóban egyedüli besorolási kategóriaként működik, ahol tehát kísérőfeltételek nincsenek, amelyek nem teljesülése esetén az általános áfamérték lépne elő. Idetartozik például az építési teleknek nem minősülő beépítetlen ingatlan értékesítése vagy az ingatlan bérbeadása, de más, szintén jellemzően az Áfa tv. 86. § (1) bekezdése alá tartozó tranzakció is előfordulhat. Ilyen és ehhez hasonló esetekben az Eva tv. korábban idézett rendelkezése egyáltalán nem alkalmazható, mert adómérték hiányában az evás alany nem tud áthárított áfát a számlájában beállítani, miközben az Áfa tv. szerinti mentesség figyelembevételére sincs mód.