hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Mit nevezhetünk áfás számlának?

  • dr. Csobánczy Péter
1

Kapcsolódó jogszabályok


Manapság, legyen szó köznapi vagy jogszabályi nyelvhasználatról, a „számla” kifejezésnek több értelme van, s ez sajnálatos módon tényként állapítható meg. Azért sajnálatos, mert különösen jogszabályok esetében, ha egyazon kifejezés egymástól eltérő dolgot is jelölhet, akkor túl azon, hogy ez egyértelműen gondolkodási zavart tükröz és eredményez, „bőrre menő” jogértelmezési és -alkalmazási bizonytalanságot is okoz(hat). Jelen cikkben e problémakör egyik aspektusát, az úgynevezett áfás számla esetét vizsgáljuk meg, kitérve egyúttal az úgynevezett nem áfás számlákkal való kapcsolatra is.

Azért, hogy elkerüljük rögtön a zavart, először azt kell definiálni, hogy mit értünk áfás számlán. Áfás számla az az okirat, ami megfelel az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.)  X. fejezetében meghatározott feltételeknek. (Erre a tényre egyébként az Áfa tv. 168. § (1) bekezdése világosan utal.) Szoros értelemben háromféle áfás számla létezik: (i) a normál adattartalmú (Áfa tv. 169. §), (ii) az egyszerűsített adattartalmú (Áfa tv. 176. §), valamint (iii) más EU-s tagállamban nyilvántartásba vett adóalany esetében az az okirat is, amely e tagállam nemzeti joga szerint tartalmában megfelel a 2006/112/EK irányelv 226-231. és 238-240. cikkeinek (Áfa tv. 168. § (3) bekezdés). Az áfás számlák közös sajátossága, hogy adattartalmukban kizárólag az európai uniós jog által meghatározottak. Ezt nyomatékosítja egyébként az is, hogy amikor a magyar szabályozás e tekintetben még tartalmazott kifejezetten sajátos nemzeti vonásokat, akkor az uniós jog őreként eljáró Európai Bizottság határozottan fellépett ez ellen, kimondva többek között azt, hogy „a tagállamok semmilyen diszkrecionális jogkörrel nem rendelkeznek a számlaadással kapcsolatos többletkötelezettségek előírását illetően”.

A fentiekből következően tehát az áfás számlák mind adattartalmukat tekintve, mind az egyéb szabályokat tekintve kizárólag az uniós jogot érvényre juttató Áfa tv.-nek alávetettek azzal, hogy adóigazgatási azonosításra való alkalmasságuk kérdésében, ha az érintett belföldön nyilvántartásba vett áfa-alanyként jár el, alkalmazandó jogszabály még az Áfa tv. felhatalmazása alapján kiadott 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet is.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)
Zsolt Ruszin

Boldogan elolvasnánk ezt a cikket, ha magyarul lenne.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink