adozona.hu
Így hat az áfára, ha az egyéni vállalkozó szünetelteti a tevékenységét
//test-adozona.hu/afa/Igy_hat_az_afara_ha_az_egyeni_vallalkozo_sz_GWX5X4
Így hat az áfára, ha az egyéni vállalkozó szünetelteti a tevékenységét
Tetszik
Összefoglaltuk az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének lehetséges áfa-hatásait és következményeit.
Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének érdekessége, hogy az anyagi jogi rendelkezéseket tartalmazó adótörvények közül ezt némelyik valamilyen módon figyelembe veszi, így jogi kérdésként kezeli, mások viszont egyáltalán nem. Előbbire példaként a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, utóbbira pedig – a cikkem témáját képező – az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) hozható fel.
Joggal vetődik fel a kérdés: az Áfa tv. hallgatása jelenti-e azt, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének egyáltalán nincs áfa-beli konzekvenciája? A válasz: nem – mert bár az Áfa tv. valóban nem tartalmaz kifejezett rendelkezéseket a szüneteltetésre, eltérően mondjuk a megszűnéstől, mindazonáltal áttételesen a szüneteltetésnek is vannak értékelendő joghatásai. Ez pedig nem mással, mint az áfa-alanyi minőséget megalapozó és fenntartó gazdasági tevékenység folytatásának hiányával – mint ténnyel – függ össze, amit az egyéni vállalkozó a szüneteltetéssel – a korábban említettek okán – deklaráltan vállal. Ily módon az egyéni vállalkozó, noha bejegyzett áfa-alany marad, vagyis nem szűnik meg, továbbá áfa-beli jogállása sem változik meg úgy, hogy tőle a továbbiakban adófizetés egyáltalán ne lenne követelhető, tevékenységének szüneteltetésével áfa-alanyi minőségét függeszti fel időlegesen, miáltal annak időtartama alatt – fő szabály szerint – nem keletkezik sem fizetési kötelezettsége, sem adólevonási jogosultsága, mely körülményre egyébként – az ellenkezőjéből való következtetés elve alapján – az Áfa tv. világosan utal (2. § a) pontja és 120. § felvezető szövege).
Nem véletlenül használtam az imént a „fő szabály” kifejezést, mert az előző mondatban tett megállapítás érvénye alól vannak kivételek. Ugyanis bekövetkezhetnek olyan események vagy előfordulhatnak olyan egyéb körülmények, amelyek számszerű hatásait a tevékenységét szüneteltetni kívánó egyéni vállalkozó az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 33. § (3) bekezdés e) pontja szerinti soron kívüli bevallásában még nem tud beállítani, mert azok később, a szüneteltetés időszakában jelentkeznek ténylegesen, és azokat nem önellenőrzéssel kell figyelembe venni. Az események jellemzően járulékosak, kísérőek abban az értelemben, hogy valamiképpen olyan alapügylethez tapadnak, amelyek teljesítése még a szüneteltetés megkezdése előtt történt. Ilyen lehet például az utólag adott árengedmény vagy a tévedés észlelése, mert korábban helytelenül, magasabb adómérték alkalmazásával állapították meg az áfa összegét. Ezek a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozót akár beszerzői, akár értékesítői minőségében érinthetik. De szintén ugyanezzel hatással jár az is, ha az egyéni vállalkozó korábban a pénzforgalmi elszámolást választotta (Áfa tv. XIII/A fejezet), viszont az ellenérték pénzügyi rendezése már a szüneteltetés időszakára esik, s emiatt a fizetendő adó és/vagy a levonható előzetesen felszámított adó megállapítására ekkor kerül sor.
Az egyéb körülmények előfordulása között kitüntetett helyet foglal el az idő múlása. Erre az egyik példa az az eset, amikor az egyéni vállalkozó a fizetendő adó megállapítására az Áfa tv. 61. §-a értelmében halasztás kap, és a halasztás az arra megállapított határidő (teljesítéstől számított 45. nap) eltelte miatt a szüneteltetés időszakában jár le.
A másik példa az egyéni vállalkozó vállalkozásában még a szüneteltetést megelőzően rendeltetésszerűen használatba vett tárgyi eszközökre vonatkozik. Tekintve, hogy ezek az eszközök a szüneteltetés ideje alatt – az előzőekben mondottakból következően – bizonyosan nem gazdasági tevékenység kifejtését szolgálják, ezért erre az időszakra a tárgyi eszközökre jutó, korábban levonásba helyezett előzetesen felszámított adót az úgynevezett figyelési perióduson belül (ingatlannál 240, egyéb tárgyi eszköznél pedig 60 hónap) az Áfa tv. 135. § (2) bekezdése szerint korrigálni szükséges. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy ilyen korrekciós kötelezettség nincs a szüneteltetés előtt beszerzett, de a szüneteltetéskor is készleten levő termékeknél. Ezek végleges áfa-beli sorsa nyilván attól függ, hogy a szüneteltetés miként zárul le: az egyéni vállalkozói tevékenység továbbfolytatásával, avagy az egyéni vállalkozói státusz önkéntes vagy kényszerű megszűnésével.
Úgy gondolom, a fentiek meggyőzően bizonyítják, hogy az egyéni vállalkozó a szüneteltetés időszakában sem maradhat tétlen az áfa-val összefüggő kötelezettségei és jogai alakulásának figyelemmel kísérésében. Akár fizetendő adóról, akár levonható előzetesen felszámított adóról legyen szó (ideértve a szüneteltetés megkezdéséhez kapcsolódó soron kívüli bevallásban – a szükséges jogi feltételek hiánya miatt – érvényesíteni nem tudott visszaigényelhető áfa-t is), azok számszerűségükben nem enyésznek el, azokat a soron következő bevallás(ok)ban érvényesíteni kell, illetve érvényesíteni lehet.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (2)
Jó lenne ezt a kérdés-választ archiválni, mert csacsiságok vannak benne.
A szüneteltetés után nem lehet számlázott engedményt adni, a szüneteltetés előtti engedmény pedig nem később, hanem legfeljebb a soron kívüli bevallásban beállítandó.
Agyrém.
A levonási jog pedig elévülési időn belül érvényesíthető számla alapján, ennek semmi köze a szüneteltetéshez.
Egy tevékenységét 2 éve szüneteltető evás egyéni vállalkozó (aki tevékenysége alatt áfásan számlázott)2014-ében év közben átléphet-e a katába, és választhatja-e az áfa szempontjából az alanyi mentességet?
Köszönöm a válaszát!