adozona.hu
Ezek fértek bele a 2013-as adócsomagba
//test-adozona.hu/2013_adovaltozasok/Ezek_fertek_bele_a_2013as_adocsomagba_A81CDJ
Ezek fértek bele a 2013-as adócsomagba
Az utolsó órákban is folyamatosan módosultak az adótörvények változásairól szóló kormány-előterjesztések, ami előrevetíti, hogy még érheti meglepetés a közeljövőben a piac szereplőit. A PwC Magyarország adószakértői szerint globálisan érezhető a feszültség az adópolitika körül. A 2013-as magyar adócsomag a deficitcsökkentő intézkedések nyomása alatt született, aminek ugyan vannak biztató jelei, de az adminisztrációs terhek számottevő csökkentése és a kiszámíthatóság még várat magára.
A PwC nemrég megjelent, 185 ország adórendszerét összehasonlító Paying Tax 2013 című tanulmányának eredményeit látva a cég magyar adószakértői azt hangsúlyozzák: a november 19-én elfogadott adótörvények a 3 százalékos fiskális deficitcél elérését támogatják, de nem segítenek a hazai adminisztrációs terhek csökkentésében. A feszültség globálisan érezhető az adópolitika körül: a kormányoknak a fiskális konszolidáció okán muszáj növelniük az adóbevételeiket, ezzel párhuzamosan olyan rendszert kell létrehozniuk, amely a gazdasági növekedést is elősegíti. A PwC Magyarország adótanácsadói szerint, bár vannak előremutató intézkedések, a jövőre életbe lépő változások a magyar adórendszert nem ebbe az irányba viszik. A jelentősen pozitívabb elmozduláshoz ugyanis szükséges lenne a globálisan már tapasztalható, az adminisztráció csökkentésére irányuló intézkedések realizálódása, illetve a hőn áhított kiszámítható adópolitika.
"A globális felmérés eredményeivel összhangban Magyarországon is érezhető némi pozitív elmozdulás az ország adózási környezetében, bár a javulás mértéke elmarad a globális átlagtól. Az államháztartási hiány lefaragásának kényszerítő ereje nem segített az adópolitika fejlesztésében. A változásoknak így sok vállalat vesztese lesz, de sok nyertese is, utóbbiak különösen a kis- és középvállalkozások. Bízom benne, hogy az újonnan bevezetett felemelt vagy meghosszabbított adók jelentős része kivezetésre kerül, amint a magyar gazdaság fejlődésnek indul” - mondta Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője.
Adócsomag 2013 - a leglényegesebb változások:
• Jelentős változások a Robin Hood-adónál
• Pénzügyi tranzakciós illeték
• Áfa és indirekt adónemek változása
• Fontos új fogalmak és változások a társaságiadó-törvényben
• Helyi adók változó rendszere
• Átalakul a kifizető által nyújtható juttatások rendszere
Élet az ágazati különadók után – válságadók 2013-ban
2010-től az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló törvény szerint adóköteles volt a bolti kiskereskedelmi tevékenység, a távközlési, valamint az energiaellátók vállalkozási tevékenysége. A „válságadókat” szabályozó törvény 2013-tól hatályát veszti, vagyis megszűnnek a fent említett szektorokat terhelő szektor specifikus válságadók. Az ágazati különadók 2013. január 1-jétől történő hatályon kívül helyezésével párhuzamosan a kormány a költségvetés stabilizálása érdekében 31 százalékra növeli az energiaellátók jövedelemadóját, közkeletű nevén a Robin Hood-adót, továbbá kibővíti azoknak az adóalanyoknak a körét, akik ezen adó fizetésére kötelezettek 2013-tól.
2013 előtt a Robin Hood-adó alanyának kizárólag az energiaellátók minősültek, jövőre azonban a közszolgáltatók is a törvény alanyaivá vállnak, így az egyes víziközművekkel közüzemi tevékenységet végző szolgáltatók, illetve a települési hulladékkezelési közszolgáltatást végző hulladékkezelők. A fentieken kívül a módosítás bővíti az energiaellátók fogalmi körét is: a villamos energiáról szóló törvény és a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató és elosztói engedélyes is energiaellátónak minősül 2013-tól.
Az adó mértéke 8 százalékról 31 százalékra emelkedik, ugyanakkor - az adókötelezettség 50 százalékig - a Robin Hood-adóból is érvényesíthető fejlesztési adókedvezmény a jövőben. „Az adókulcs emelésével 2013-tól, a társasági adót is figyelembe véve, habár nem teljesen ugyanarra az adóalapra vetítve, akár közel 50 százalékos jövedelemadó is terhelheti a fenti ágazatokban tevékeny vállalatokat, így az energiaszektor a bankszektor mellett változatlanul az egyik legmagasabban adóztatott ágazat marad” – mondta Kelemen János, a PwC Magyarország adóosztályának cégtársa.
A kivezetésre kerülő ágazati különadók miatti bevételcsökkenést a kormány tulajdonképpen már a távközlési adóról szóló törvény 2012. július 1-jei bevezetésével részben kompenzálta. Mint ismeretes, a törvény alapján adóköteles az a szolgáltató, mely a távközlési szolgáltatást nyújtja. Az adó mértéke indított hívásonként és küldött üzenetenként egyaránt 2 Ft/perc, illetve 2 Ft/db marad. Magánszemély esetén jelenleg maximum 400 Ft/hó/hívószám, nem magánszemély esetén maximum 1400 Ft/hó/hívószám az adófizetési plafon. A törvény szövegének értelmében azonban a törvényi maximumok 2013-tól emelkednek, magánszemélynél 700 Ft/hó/hívószám mértékűre, nem magánszemélyek esetén 2500 Ft/hó/hívószám mértékűre.
Pénzügyi tranzakciós illeték
„Az elfogadott és jelenleg kihirdetés alatt álló pénzügyi tranzakciós illetéket érintő szabályok jelentősen változtak az eredetileg a nyáron megszavazott jogszabályhoz képest. Uniós nyomásra végül nem lesz adóalany a Magyar Nemzeti Bank, ugyanakkor újabb ügyletek és adóalanyok is az illeték hatálya alá tartoznak majd, valamint lényegesen növekszik az illeték mértéke is” – mondta Kelemen János.
A költségvetési bevételek biztosítása érdekében és az MNB, mint adóalany, szükségszerű kikerülésének következtében ki kellett bővíteni az adóalanyok körét, így tranzakciós adó fogja terhelni a pénzváltási tevékenységet is. Emellett az illeték általános mértéke a korábbi 0,1 százalékhoz képest a duplájára, míg készpénzfelvétel esetén a háromszorosára nőtt. Várható, hogy a bankszektor számára ez olyan tehernövekedést jelent, amelyet a fennmaradó bankadó mellett nem fog tudni teljes mértékben felvállalni. Számíthatunk tehát a banki szolgáltatások drágulására.
Apró változások tengere - Áfa és egyéb indirektadó-változások
„Az új jogszabály az egyes adótörvények módosításáról jelentős változásokat hoz 2013. január elsejétől az általános forgalmi adót érintően is. A számlázási szabályok tekintetében fontos látni, hogy az uniós számlázási irányelvvel összhangban meghatározták, hogy melyik tagállam számlázási szabályait kell alkalmazni a határon átnyúló ügyletek esetében” – mondta el Elkán László, a PwC Magyarország adóosztályának igazgatója. Sok egyéb módosítás mellett a számla kötelező adattartalma plusz tételekkel bővül, melyek által a magyar szabályok még inkább összhangba kerülnek a számlázási irányelvvel, és a számlán feltüntetendő jelölések uniós szinten egységesebbé válnak. A törvénymódosítás, megvalósítva a számlázási irányelv célkitűzéseit, az elektronikus számlázás technikai megvalósításának feltételeit egyszerűsíti, az elektronikus számlázás egyre szélesebb körű megvalósítását teszi lehetővé az uniós elvárásoknak megfelelően.
Fontos áfa-szabályozást érintő változás, hogy üzletág átruházása esetében - az apportra és a jogutódlásra vonatkozó szabályokhoz hasonlóan - nem keletkezne áfa fizetési kötelezettség az üzletág átadása esetén, amennyiben meghatározott feltételek teljesülnek. Az előírás adaptálja a HÉA Irányelvből az üzletág átadás egyetlen, egységes összetett ügyletként (szolgáltatásként) történő kezelését és emellett bevezeti az üzletág fogalmát az áfa rendszerébe. „Ezáltal egységessé válik az üzletág-átruházások áfa-beli megítélése, ugyanakkor a gyakorlatban továbbra is problémát okozhat az üzletág fogalmának egyes esetekre történő értelmezése” – hívta fel rá a figyelmet Elkán László.
Természetesen egy olyan átfogó, számos fontos „apróbetűs” részt tartalmazó jogszabály esetében, mint amilyen az adórendelkezés is, a részleteken nagyon sok múlik. Fontos változások például olyan apróságok is, mint hogy levonhatóvá válik az általános levonási szabályok szerint a személygépkocsi fenntartását, üzemeltetését szolgáló szolgáltatásokat terhelő áfa 50 százaléka. Ezen összeg levonhatósága azonban a PwC értelmezése szerint nem automatikus, feltétel nélküli, arra továbbra is vizsgálni kell az általános levonási szabályok érvényesülését. A sok között nagy jelentőségű változás, hogy 2013. április 1-jétől megteremtik a pénztárgépek adóhatóság általi on-line felügyeletének módját.
Az egyéb indirekt adók vonatkozásában Deák László, a PwC Magyarország adóosztályának igazgatója elmondta: „Lényeges, a mindennapi adó-adminisztrációt érintő változás, hogy 2013. január 1-jétől megváltozik a környezetvédelmi termékdíj, a népegészségügyi termékadó és az energiaadó tekintetében a NAV hatásköre: míg eddig ezek az adók a vámhatóság hatáskörébe tartoztak, a továbbiakban a NAV adóztatási szerve veszi át a velük kapcsolatos feladatokat.”
A fentieken túl szinte minden közvetett adó szabályozása módosul kisebb-nagyobb mértékben: például több termék vonatkozásában változnak a jövedéki adómértékek; a környezetvédelmi termékdíj esetében további lehetőségek nyílnak az átvállalásra; bővül a népegészségügyi termékadó- és a kulturális adó-fizetésre kötelezettek köre.
Deák László ismertette egy új adóra, a közművezetékek adójára vonatkozó főbb tudnivalókat is. A 2013-tól bevezetésre kerülő adó alanyai a közterületen futó - földben vagy levegőben lévő – vezetékek, valamint a több fogyasztót kiszolgáló vezetékek közterületnek nem minősülő földrészen elhelyezett részének tulajdonosai. Az adó alapja a közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza, mértéke pedig 125 forint/ minden megkezdett méter. A hírközlési vezetékkel rendelkező adóalanyok a vezeték nyomvonalának hosszától függően különböző mértékű adókedvezményeket kapnak.
Új fogalmak, új eljárások - változások a társasági adó területén
2013-tól ismét néhány változással kell számolnunk a társaságiadó-törvény szövegében. Új, korábban nem létező fogalmakkal is meg kell ismerkednünk. Ilyen például a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, amelynek központi eleme, hogy a munkáltató a humánpolitikai kompenzációs rendszeréhez igazodó, saját nyugdíjkonstrukciót kínálhat munkavállalóinak. Ugyancsak új elem a szabad vállalkozási zóna, amely a térség fejlődése érdekében, a kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség. Végül, szintén új fogalom a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány, vagyis minden olyan, a sportról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint működő utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány, amelyik közhasznúnak minősül.
Kelemen János felhívta a figyelmet arra, hogy a K+F kedvezmények igénybevételének lehetőségei kibővülnek, a jövőben a központi költségvetési szervként, vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságként működő kutatóintézettel is lehet együttműködési megállapodást kötni. Változnak a bejelentett részesedéssel kapcsolatos adóalap módosító tételek is. Az adóalap csökkentő tétel ezentúl nem tartalmazhatja a bejelentett részesedésre elszámolt üzleti vagy cégérték kivezetését, valamint az adóalap növelő tétel esetében, az ily módon elszámolt ráfordítást is tartalmaznia kell a szóban forgó tételnek.
A szakértő szerint a társaságok számára kedvező változás lehet, hogy a következő évtől bővülnek a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének lehetőségei is. A szabad vállalkozási zónán belül végzett beruházás, illetve az energiahatékonyságot növelő beruházás után is igénybe vehető lesz az adókedvezmény, ha a beruházás nettó jelenértéke eléri a 100 millió forintot.
A helyi adók változó rendszere
Változik a helyi iparűzési adó alapjainak számítása is. Az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének az adózók éves árbevétele kapcsán meghatározott sávok alapján számított része lesz levonható az adóalapból. „Praktikusan ez azt jelenti, hogy 500 millió forintos árbevétel felett az említett csökkentő tételek csak egy meghatározott része vonható le az adóalapból, abban az esetben, ha az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások együttes összege meghaladja az árbevétel 70 százalékát. Főszabálytól eltérően ugyanakkor az export-értékesítéshez kapcsolódó, azzal összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értékeinek együttes összege a nettó árbevételből teljes egészében levonható lesz” - magyarázta Kelemen János.
A módosítás értelmében tehát sávos adóalap-megállapítást vezetnek be, melynek elsődleges célja a kisvállalatok tehermentesítése az új szabályok okozta többletterhek alól. A módosítás egyúttal többletterhet jelent azokra a vállalatcsoportokra nézve, ahol jelentős az olyan adóalanyok száma, amelyeknek az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összege meghaladja az adott adóalany nettó árbevételének 50 százalékát. Ezen kapcsolt vállalkozások esetében ugyanis az adóalap megállapítása az érintett vállalkozások adatai alapján összesített árbevétel és csökkentő tételek figyelembe vételével történik.
Az élőmunka terhei – SZJA és járulékok változásai
„A néhány év alatt „megtanult” szuperbruttósítás 2013-tól teljes mértékben kivezetésre kerül, így az összes jövedelmet 16 százalék adó terheli. A változás a havi 202 000 forint feletti jövedelmet keresőket érinti, hiszen 2012-ben csak az efölötti részen kellett szuperbruttós adóalappal számolni” - hívta fel a figyelmet a változásra Mochlár Orsolya, a PwC Magyarország adóosztályának vezető menedzsere. Szintén fontos fejlemény a havi 660 000 forint felett keresőknél az, hogy 2013-tól a 10 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot a jövedelem nagyságától függetlenül is meg kell fizetni. Havi 1 millió forintig azonban a szuperbruttó kivezetése még ellensúlyozza a nyugdíjjárulék-emelkedés negatív hatását a nettó jövedelem szempontjából.
Az üzleti biztosítások terén is több változás lép életbe. Új fogalmak épültek be a törvénybe, meghatározták az élet-, nyugdíj-, betegség- valamint a balesetbiztosítás fogalmait, és bevezetik az életbiztosítások külön csoportját, a járadékbiztosítást. 2013-tól a törvény definiálja, hogy kockázati biztosításnak az olyan személybiztosítás (élet-, baleset- és betegségbiztosítás) minősül, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincsen. A kockázati biztosítások munkáltató által fizetett díja havonta a minimálbér 30 százalékáig lesz adómentes.
„Az adóköteles biztosítási díjak tekintetében pozitív változást jelent, hogy nemcsak a csoportos-, hanem a kifizető által akár egy-egy magánszemély javára kötött személybiztosítások is egyes meghatározott juttatásként adóznak. Korábbi években az ilyen adóköteles díjú biztosítások munkáltató által történő megfizetése a magánszemélyek munkaviszonyos jövedelmének minősültek” – mondta Mochlár Orsolya. A szakértő rámutatott, hogy újradefiniálásra került az adómentes szolgáltatások köre is, a járadékbiztosítás illetve a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján teljesített biztosítói szolgáltatás adómentes lehet azzal, hogy a járadékbiztosításnál a járadékok legalább 10 éven keresztül történő folyósítására van szükség, míg nyugdíjbiztosítás esetén a megtakarítási időnek legalább 10 évnek kell lennie.
“2013-ban is érdemes lesz a béren kívüli juttatásokat nyújtani a munkáltatóknak, annak ellenére, hogy a béren kívüli juttatások után 2013. január 1-jétől a korábbi 10 százalék helyett 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetendő. A munkáltatót a béren kívüli juttatások után mintegy 36 százalékos, költség terheli, amely ugyanakkor még mindig lényegesen előnyösebb, mint a bérjövedelmet terhelő mintegy 96 százalékos munkáltatói teher azonos összegű nettó kifizetés mellett” - utalt rá Mochlár Orsolya.
Változnak az étkezésre vonatkozó szabályok. 2013-tól a munkáltató abban az esetben is biztosíthat utalvány formájában munkahelyi étkeztetést, ha az étkezőhely külsős személyek részére is nyitva áll. Az Erzsébet-utalvány jövőre is elfogadható lesz a vendéglátásban, mely jövőre immáron 8 ezer forintig adható kedvezményes adózás mellett. Fontos, hogy a „hideg” (fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító) étkezési utalvány sem belső szabályozás, sem azonos feltételekkel nem lesz adható kifizetőt terhelő közteher mellett 2013. január 1-jével.
Említést érdemel, hogy az önsegélyező pénztári szolgáltatási kör 2013-tól jelentősen bővül. Ezekre példa többek között a felsőoktatás keretében fizetendő költségtérítés, kollégiumi díj valamint az albérleti díj megtéríthetősége gyermekenként, évente a minimálbér összegéig; a közüzemi díjak finanszírozásának támogatása havonta a minimálbér 15 százalékáig a védendő fogyasztóknál vagy a lakáscélú devizaalapú jelzáloghitel törlesztésének támogatása bizonyos feltételekkel szintén havonta a minimálbér 15 százalékáig.
Szűkül az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmek köre, miszerint 2013-tól a zárt körben kibocsátott értékpapír esetében az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmekre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak. A módosítás következtében a zárt körben kibocsátott értékpapírok tartós befektetési számlán történő elhelyezésére 2013-tól nem nyílik mód.
Társadalombiztosítást és az egészségügyi hozzájárulást érintő változások között meg kell említeni, hogy a magán-nyugdíjpénztár tagoknak is lehetőségük lesz megállapodást kötni az állami nyugdíjbiztosítóval szolgálati idő szerzése érdekében valamint, hogy 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás („eho”) terheli 2013-tól az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adományokat.
A 2013. évi adótörvény-módosítási csomagtól függetlenül fontos megjegyezni, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján 2012. október 31-én megjelent állásfoglalás új szemléletmódot tartalmaz a kiküldetésekhez kapcsolódó, az OECD kettős adóztatás elkerüléséről szóló Modellegyezmény alapján munkaviszonyból származó jövedelem adóztatásával kapcsolatban. Ennek értelmében a foglalkoztatással kapcsolatos körülmények komplexebb vizsgálatára lesz szükség a külföldről Magyarországra, valamint a Magyarországról külföldre kiküldöttek munkaviszonyból származó jövedelmének adóztathatóságának eldöntéséhez.
Hozzászólások (1)
A KIVA összehasonlítása, milyen adónemeket vált ki. Ha jól értem, megfizetem a pénzügyi növekmény után a 16 %-os SZJA-t és utána - mivel azt olvastam, hogy a számvitel hatálya alá tartozik - a ténylegesen kivett nyereség után az osztalék szabályai szerint a 16 %-ot és a 14 %-ot? Vagy rosszul értem?