"To-do" lista pályakezdőknek

Megosztás Tetszik

Egyszer mindenki volt vagy (remélhetőleg) lesz pályakezdő munkavállaló. A kezdeti nehézségeket az első munkaviszony létesítésével összefüggő alapvető információk ismerete könnyebbé teheti ezt. Összefoglaltuk a tudnivalókat.

A napokban sokak számára megkezdődött a tanév, de nem kevesen vannak olyanok is, akik esetében a – legalábbis a „főállású” – diákkorszak lezárult és munkavállalóként folytatják. Ők a pályakezdők. Persze ahhoz, hogy valaki „pályakezdő” lehessen, mindenekelőtt az kell, hogy találjon magának állást.

A munkaerő-piacra szakmai tapasztalattal ugyan nem léphet be, viszont felmutathatja a START kártyáját, amely szociális hozzájárulási adókedvezményre jogosítja a munkáltatóját.

A START kártya kiváltása – ezért személyesen kell bemenni az adóhatóság ügyfélszolgálatára – a munkavállaló feladata és erre mindenképpen a munkaviszony létrejöttét megelőzően kell sort kerítenie. A munkaviszonyban álló dolgozónak erre már nincs módja, hiszen már nem minősül pályakezdőnek.

Itt jegyezzük meg, hogy amennyiben a parlament elfogadja majd a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló T/7955. számú törvényjavaslatot, akkor a 25 év alatti munkavállaló után minden külön feltétele nélkül jár majd a szociális hozzájárulási adókedvezmény.

Addig azonban ez nem automatikus, tehát csak a munkaadó jogosult a munkavállalóval kapcsolatos kedvezményre, amelynél „letétbe” helyezi START kártyáját.

A 2004. évi CXXIII. törvény értelmében egyébként pályakezdőnek – tehát „START kártya képesnek” – az minősül, aki
• a huszonötödik életévét (felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét) még nem töltötte, és
•  tanulmányait befejezte vagy megszakította, és
• a tanulmányainak befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát.

Az első ízben történő létesítésének megítélése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a tanulói és a hallgatói jogviszony mellett fennálló, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat, továbbá a tanulói és a hallgatói jogviszony megszűnése után alkalmi munkavállalói könyvvel, valamint 2010. április 1-jét követően az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó alkalmi munkára létesített jogviszonyt.

Természetesen nem kötelező a START kártya kiváltása, viszont adóigazolvány, pontosabban adóazonosító jel mindenképpen feltétele munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésének. Ezt ugyancsak az adóhatósától lehet igényelni.

TAJ-számmal nyilvánvalóan rendelkezik az érintett, viszont az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” nyomtatványt az első foglalkoztatójának kell kiállítania. 

A munkaszerződést követően első és legfontosabb lépés a munkavállaló biztosítottként történő bejelentése. (Annál is inkább, mivel a volt diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága a diákigazolvány érvényességi idejének a lejártával megszűnik.)

 A bejelentés megtörténtéről a foglalkoztatónak legkésőbb a bejelentést követő napon, (illetve a biztosított kérésére bármikor három munkanapon belül) köteles igazolást kiadni a munkavállaló részére, mely tartalmazza a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját.

A kezdő munkavállaló a szabadság, munkabér és egyéb munkavállalói jogok tekintetében nyilvánvalóan „minimumon” van, viszont a folyamatos biztosítására tekintet nélkül jogosult táppénzre, amennyiben tizennyolc éves korát megelőzően válik keresőképtelenné vagy az iskolai tanulmányai megszűnését követően 180 napon belül biztosítottá válik és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított.