Távolléti díj: hogyan kell számolni betegszabadság idején?

Megosztás Tetszik

Több mint 20 éve vezette be az Országgyűlés a betegszabadság intézményét, amelyet a munkáltató fizet a keresőképtelen munkavállalónak. Nem egyedi, azaz más európai uniós országokban is jellemző, hogy a munkáltató fizet a munkavállalójának a keresőképtelenség első napjaira a társadalombiztosító helyett. Nézzük meg részletesen, hogy mikor és kinek jár a betegszabadság, milyen változást eredményezett az új Munka törvénykönyv és milyen változást tartalmaz a kormany.hu oldalon olvasható módosító javaslat.

Kinek jár betegszabadság?

Betegszabadságot nem csak a munkavállaló kaphat. Betegszabadság minden olyan jogviszonyban jár, amelyre a 2012. évi I. törvényt, azaz az új munkatörvénykönyvét kell alkalmazni. Ilyen munkaviszony jellegű jogviszony például a közszolgálati vagy köztisztviselői jogviszony, közalkalmazotti jogviszony.

A betegszabadság a nyugdíjas munkavállalót is megilleti, függetlenül attól, hogy táppénzre nem jogosult.

Ha a biztosított egyidejűleg több foglalkoztatónál áll munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban, a betegszabadságot mindegyik munkaviszonyban külön-külön kell megállapítani. 

Mikor nem jár a betegszabadság?

Az alapszabály az, hogy a táppénz kizárólag akkor jár, ha a munkavállaló a naptári évre járó betegszabadságát kimerítette. Vannak azonban olyan esetek, amikor a keresőképtelenség azonnal táppénzzel kezdődik. Ilyen esetek a következők:

- üzemi baleset miatti keresőképtelenség,
- foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség,
- veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség,
- gyermek ápolása miatti keresőképtelenség,
- közegészségügyi okból eltiltás miatti keresőképtelenség.