Öregségi nyugdíj és az alapjául szolgáló havi átlagkereset: így kell kiszámítani 2022-ben

Megosztás Tetszik

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó öregségi nyugdíj összege továbbra is az elismert szolgálati évek számától és a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegétől függ, azaz a nyugellátás összege a havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz rendelt százaléka.

Főszabály szerint a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig (úgynevezett átlagszámítási időszak) elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló –, a személyi jövedelemadót is tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni, amennyiben az igénylő ezen időszak legalább fele részében keresettel, jövedelemmel rendelkezik. [Példa: A 2022. július 11-étől nyugdíjat igénylő biztosított átlagkeresetének kiszámítása az 1988. január 1-jétől 2022. július 10-éig terjedő időszak 12 611 napja alapján történik, ha ezen tartam alatt legalább 6306 napra van keresete, jövedelme.]

A havi átlagkereset kiszámításához első lépésben meghatározásra kerül évenként a keresetek mértéke, összege. Keresetként kizárólag nyugdíjjárulék – illetve 2020. július 1-jétől elért keresetek esetében társadalombiztosítási járulék – alapjául szolgáló kereseteket lehet figyelembe venni. Ezt azért fontos megemlíteni, mert jellemzően 1997. év előtt számos olyan biztosítási jogviszonyból származó kereset, jövedelem is kifizetésre került, mely az adott időszak alatt hatályos szabályozás szerint csak adóterhet viselő kereset volt, azonban nyugdíjjárulékot nem vontak belőle. (Például: jubileumi jutalom 1992. február 29-éig nem képezte a járulékok alapját).

A kereseti adatok figyelembevételével kapcsolatban meg kell említeni, hogy vannak olyan jellemzően családtámogatási ellátások, illetve munkaerő-piaci támogatások, melyek járulékalapot képeznek, azonban kizárólag abban az esetben kerülnek figyelembevételre, ha beszámításuk a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét pozitív irányba befolyásolja. (Például: gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj, az ápolási díj, gyermekek otthongondozási díja, a munkanélküli járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás, munkarehabilitációs díj és fejlesztési foglalkoztatási díj, a prémiumévek program, illetőleg különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás, a rehabilitációs járadék és a rehabilitációs ellátás összege, a rendvédelmi, honvédelmi, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti  egészségkárosodási járadék, keresetkiegészítés.) Azon személyek esetében, akik az átlagszámítási időszak alatt a fent említett ellátásokban is részesültek, kettős számítást kell végezni, az egyik az előzőekben említett keresetek figyelmen kívül hagyásával, a másik pedig azok figyelembevételével határozza meg a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét.

A bruttó keresetek naptári évenként történő meghatározását követően, a megállapított keresetek úgynevezett teljes nettósítása történik. A teljes nettósítás során a bruttó kereseteket első lépésben csökkenteni kell az azok megszerzésekor érvényes mindenkori szabályok szerinti járulékmértékek összegével, majd ezt követően a „járuléktalanított” keresetek, jövedelmek naptári évenként csökkentésre kerülnek a személyi jövedelemadónak – a jövedelem megszerzésekor érvényes szabályok szerint – erre az összegre képzett összegével. A nettósítás során nem lehet figyelembe venni a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény szerinti, összjövedelmet csökkentő kiadások és adókedvezmények mértékét (például a családi adókedvezményt).

Ezután kerül sor a nettósított keresetek valorizálására, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetek, jövedelmek az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kerülnek igazításra. 2022. évtől megállapításra kerülő saját jogú nyugdíj esetén az 1988. január 1-jétől 2020. december 31-éig szerzett keresetek kerülnek valorizálásra.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, mi a számítás további menete, mit jelent a degresszió, milyen feltételekkel kaphatunk teljes, illetve résznyugdíjat!