Korhatár előtti nyugdíj: ez lett a jogi herce-hurca vége

Megosztás Tetszik

Ha valaki korhatár előtti ellátást, vagy öregségi nyugdíjat igényel, nem lehet biztosított. A kérdés csak az, hogy ezt a feltételt melyik napon kell teljesíteni? Az ellátás igénylése, vagy az ellátás kezdő napján? A kérdést egy konkrét jogeset kapcsán a Kúria válaszolta meg.

A másodfokú társadalombiztosítási szerv az alperes 2012. május 17-én kelt határozatát – amellyel a felperes korhatár előtti ellátás megállapítására irányuló kérelmét elutasította – helybenhagyta.

A munkaügyi bíróság a másodfokú határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú szervet új eljárásra, az ellátás 2012. április 21. napjától való megállapításra kötelezte, mert a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Khetv.) 7. § (1)-(2) bekezdéseiben írt feltételeknek a jogosultság kezdő napjától, nem pedig az igénybejelentés időpontjában kell fennállniuk.

A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a Khetv. 7. § (1) bekezdés f) pontjának megsértését állította. A Kúria kimondta, hogy a Khetv. 7. § (1) bekezdésének utolsó fordulata – helyes értelmezés szerint – önálló feltételt fogalmaz meg, e rendelkezés az f) ponttal együttesen, de önállóan sem értelmezhető akként, hogy az f) pont személyi hatálya alá tartozó igénylő jogosultságát, a feltételek fennállását csupán egyetlen napra (a biztosítással járó foglalkoztatási jogviszony 2012. év valamely napjára eső megszűnését követő napra) vonatkoztatva lehetne és kellene vizsgálni.

A Khetv. alkalmazásában biztosítással járó jogviszonynak a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § (1) bekezdés a), b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszony, korhatár előtti ellátás kezdő napjának pedig az a nap minősül, amelytől kezdődően az ellátást megállapítják. A felperes az igénybejelentés benyújtásakor egyéni vállalkozói jogviszonyban állt, ami a Tbj. 5. § (1) bekezdés e) pontja alapján biztosítási jogviszonynak minősült. Ez a tény – a Khetv. 7. § (1) bekezdés utolsó fordulatában írt feltétel hiányában – az ellátás eredetileg kért kezdő időponttól (2012. március 11.) való megállapítását valóban kizárta, a jogosultsági feltételek azonban – az egyéni vállalkozói jogviszony 2012. április 20-án történt megszüntetése okán – már 2012. május 17-én, az elsőfokú társadalombiztosítási határozat meghozatalakor fennálltak, a felperes pedig 2012. április 24-én az igénybejelentését is módosította akként, hogy az ellátás megállapítását 2012. április 20-tól kéri.

Ebből következően az első- és a másodfokú határozat meghozatalakor sem volt törvényi akadálya a korhatár előtti ellátásra való jogosultsága megállapításának. Ezt az értelmezést támasztja alá az is, hogy a Khetv. és a végrehajtására kiadott, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 333/2011. (XII. 29.) kormányrendelet sem tartalmaz az igénybejelentésre, igényérvényesítésre, vagy az ellátás megállapítására vonatkozóan olyan rendelkezést, amelynek alapján a korhatár előtti ellátást a Khetv. 7. § (1) bekezdés f) pontja hatálya alá tartozó személynek kizárólag az alperes által megjelölt egyetlen naptól (2012. év azon napját követő nap, amikor a biztosítással járó foglalkoztatási jogviszony – a 2012. január 1-jét megelőzően közölt jognyilatkozat, vagy megkötött megállapodás alapján – megszűnt) kezdődően lehetne igénybe venni.

A felperes biztosítással járó foglalkoztatási jogviszonya (közalkalmazotti jogviszonya) a Khetv. 7. § (1) bekezdés f) pontjában írtaknak megfelelően szűnt meg, a korhatár előtti ellátás általa megjelölt kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt – szintén nem vitatottan – nem töltötte be, eddig az időpontig az egyéni vállalkozói jogviszony alapján fennállt biztosítási jogviszonyát is megszüntette; mindezek alapján az igény elutasításának nem volt helye, ezért a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.