Járulékfizetés: tartozás és szolgálati idő

Megosztás Tetszik

A munkavállalónak – szemben az egyéni vagy társas vállalkozóval – nincs ráhatása, sőt valójában tudomást sem szerezhet róla, hogy munkaadója eleget tesz-e a vele kapcsolatos járulékfizetési kötelezettségének, azaz a tőle levont egyéni járulékokat ténylegesen befizeti-e az adóhatósághoz.

Éppen ezért, a társadalombiztosítási jogszabályok (akár a kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Eb.), akár a társadalombiztosítási nyugdíjról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.)) az ellátások megállapítása során alapvetően eltekintenek a járulékfizetés vizsgálatától.

Az Eb. tv. az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság feltételeként a bejelentési kötelezettség teljesítését szabja, míg a pénzbeli ellátások (táppénz, terhességi gyermekágyi segély, gyed) vonatkozásában csak a biztosítási jogviszony és a pénzbeli  egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem igazolását írja elő.

A Tny. törvény szerint szolgálati időnek számít a Tbj.-ben biztosítottnak minősülő személy biztosítási jogviszonyának 1997. december 31-ét követő időtartama, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták (A biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. napját megelőző időtartamát az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati időként figyelembe venni.)