Mi a következménye a tartós befektetés megszűnésének?

Megosztás Tetszik

A tartós befektetésből származó jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egy megkülönböztetett, tartósan lekötött megtakarításból származó jövedelemfajta, amely után meghatározott feltételek teljesülése ötévi lekötés után nincs adó, háromévi lekötés után 10 százalék az adó. De mi mit kell tudni az olyan esetekről, amikor a valaki kénytelen a megtakarítását felhasználni még azelőtt, mielőtt megilletné az adómentesség? Mi a teendő, ha valaki folytatná a tartós lekötést?

A tartós befektetésből származó jövedelmet a magánszemélynek nem kell bevallania, ha annak adója – az ötéves lekötési idő elteltével – nulla százalék. Ha azonban a ténylegesen megvalósult lekötési időtartamtól függően az adó mértéke 10 vagy 16 százalék, a tartós befektetésből származó jövedelem utáni adót a magánszemély az adóbevallásában köteles megállapítani, és az adót a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig kell megfizetnie [Szja tv. 67/B. § (7) bekezdés].

Ezzel függ össze, hogy a kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató, hitelintézet (bank) a tartós befektetésből származó jövedelemről, a tartós lekötés napjáról, valamint a lekötési időszak megszűnésének vagy megszakításának napjáról a jövedelem keletkezésének adóévét követő február 15-éig köteles igazolást adni a magánszemélynek, továbbá annak tartalmáról – a magánszemély nevének, adóazonosító számának feltüntetésével – köteles adatot szolgáltatni az adóhatóságnak. (A lekötési nyilvántartásban rögzített osztalékra jogosító értékpapír esetében – az osztalékfizetést megelőzően –  viszont értesítenie kell a kibocsátót, hogy a fizetendő osztalékból adót nem kell levonnia [Szja tv. 67/B. § (6) bekezdés]).