Így adózik, ha kézműves terméket készít eladásra

Megosztás Tetszik

Magánszemélyek kézműves termékeket állítanak elő, amelyeket bizományba adnak át a vállalkozónak. Kell-e vállalkoznia a kézművesnek, hogyan adózik? Olvasói kérdésre Sinka Júlia okleveles adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Több, kézműves termékeket készítő magánszemély átad egy ajándéktárgy-kereskedés boltot üzemeltető egyéni vállalkozónak sajátkezűleg készített ajándéktárgyakat abból a célból, hogy amikor az egyéni vállalkozó eladja a vevőknek a tárgyakat, akkor számolnának el pénzügyileg a kézműves magánszemélyek a vállalkozóval, vagyis bizományosi konstrukcióban működne az ügylet közöttük. Nem lehet tudni, hogy kelendők lesznek-e a termékek, amíg nem derül ki, hogy rendszeresen tudják-e értékesíteni azokat. A kérdésem az lenne, hogy a kézművesek ingó értékesítésként elszámolhatják-e a kézműves termékek eladásából származó bevételeiket, figyelembe véve az szja-törvényben szereplő ingó értékesítés határértékét? Ha igen, akkor milyen kimutatást készítsenek a bevételekről? Az elég, ha adásvételi szerződést írnak a vállalkozónak történő értékesítésről, és egy listán vezetik az értékesítéseiket? Ha ez nem megfelelő eljárás, akkor a kézműveseknek milyen adózási módot kell választaniuk, hogy adószempontból rendben legyen az ügylet? A vállalkozónak, mint kifizetőnek felmerülhet valamilyen adófizetési kötelezettsége a kézművesek jövedelme kapcsán?

Szakértőnk válasza:

A bizományosi szerződés megkötésének nem akadálya az, ha a kézművesek nem egyéni vállalkozók. Az értékesítésre átadott termékeket a felek megegyezése szerinti listával, szállítólevéllel, leltárral stb. kísérve adhatják át a magánszemélyek a vállalkozónak, aki ennek alapján számol majd el velük.

Ugyanakkor a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja-tv.) 3. § 46. pontja szerint gazdasági tevékenységnek minősül „valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik”.

Ez azt is jelenti, hogy az adótörvény ingó vagyontárgy átruházására irányadó, 58. § szerinti szabályai a hivatkozott jogszabályi hely (8) bekezdésében előírtak szerint alkalmazhatóak. Eszerint, ha az ingó vagyontárgy átruházása gazdasági tevékenység keretében történik – a magánszemély üzleti céllal vásárol és elad –, az ügyletből származó jövedelmet e paragrafus (1)–(5) bekezdés rendelkezései szerint kell megállapítani (azaz a bevételből levonható az ingóság megszerzésére fordított érték), de az így kiszámított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

A kérdés szerinti esetben viszont a kézművesek maguk állítják elő a termékeket és kifejezetten értékesítési céllal. Ezért egyrészt megállapítható a gazdasági tevékenység folytatásának ténye (ez azzal is jár, hogy az érintetteknek adószámot kell kérniük), másrészt az Szja-tv. 16–23. §-ai szerint, az önálló tevékenységből származó jövedelmekre előírt szabályok figyelembevételével kell eljárni, azaz az 58. §-ban rögzítettek szerinti adómentesség itt nem alkalmazható. A kérdésben említett kézművesek az adótörvény 2. és 3. számú mellékleteit is figyelembe véve állapítják meg bevételeik és költségeik összegét. Ez utóbbiakat tételes költségelszámolással (számlák, egyéb bizonylatok alapján), illetve a bevétel 10 százalékában meghatározott költségátalány elszámolásával számíthatják ki. A költségelszámolás választott módjától függően az Szja-tv. 5. számú mellékeltében előírt alapnyilvántartásokat (bevételi nyilvántartás vagy bevételi és költségnyilvántartás) is vezetniük kell. Adószám birtokában számlaképesek.

A bizomány feltételes termékértékesítési tényállás, azaz a megbízó és a bizományos közötti termékátadás csak és akkor lesz termékértékesítés – így adófizetés is csak akkor kapcsolódik hozzá –, ha a bizományos és az ő harmadik fél partnere között termékértékesítés teljesül. Azaz a bizományos és a megbízó közötti termékátadás teljesítési időpontja az a nap, amelyiken a bizományos és a harmadik fél közötti termékértékesítés teljesítési időpontja – a közöttük létrejött ügylet tényállásszerű megvalósulása szerint – van, feltéve, hogy nem elszámolási időszakhoz kötött termékértékesítésekről van szó.

Amennyiben a megbízó és a bizományos között folyamatos jellegű jogviszony van és a bizományos a megbízóval az általuk kijelölt időszakra vonatkozóan összevontan számol el, akkor ez az ügylet az általános forgalmi adó rendszerében nem a bizomány alapesete, hanem az áfatörvény 58. §-a szerint kezelendő ügylet. Az áfafizetési kötelezettség kapcsán a kézművesek választhatják az alanyi adómentes státuszt, a vonatkozó bevételi értékhatár betartásával. Mivel a kézművesek nem egyéni vállalkozók, az egyéni vállalkozónak, kifizetői minőségében az adóelőleg megállapítási- és levonási kötelezettsége fennáll.