Életbiztosítás: mikor adómentes?

Megosztás Tetszik

Adómentes vagy adóköteles az életbiztosítás? Olvasónk kérdésére Surányi Imréné, az Adózóna szja-szakértője válaszol.

A munkavállaló javára kötött életbiztosítás adóköteles akkor, ha a biztosított a munkavállaló, a szerződő a munkáltató, a kedvezményezett egy 3. magánszemély? A biztosítás befektetési alappal kiegészített életbiztosítás. Az életbiztosítási elemek közül az egyik életre szóló, határozatlan tartamú, a másik életre szóló, határozott tartamú. A határozott tartamú elem lejáratakor a biztosító nem teljesít lejárati biztosítási szolgáltatást. A szerződő részleges visszavásárlásra, és a rendszeres pénzkivonásra a biztosított hozzájárulásával jogosult, legkorábban a biztosítás 1. évfordulóján. Az SZJA törvény 1.sz. melléklet 6.9.pontja szerinti rendszeres díj meghatározást a munkáltatónak/kifizetőnek kell minősíteni, vagy elfogadható a biztosítási szerződésen lévő összeg? Illetve, amennyiben adómentes a biztosítás, a 1308-as bevalláson kell adatot szolgáltatni a szerződésről?

Ha jól értem, a biztosítás:
- egyik eleme visszavásárlási értékkel rendelkező kockázati biztosítás (régi szóhasználat szerint: teljes életre szóló biztosítás, a Szja tv. új fogalmai szerint: kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás),
- a másik eleme kockázati biztosítás (olyan személybiztosítás, amelynek nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke).

Az 1. esetben a rendszeres díj, 2. esetben a minimálbér 30-át meg nem haladóan fizetett díj adómentes, ha azt igazoltan elkülönítik. Az adatszolgáltatási kötelezettség az 1. elemre vonatkozik. (Megjegyezem, hogy ha az adott információ szerint a szerződő kifizető jogosult visszavásárlásra, az 1. elemre fizetett díjat a munkáltatónál nem javasolom költségként elszámolni, azt követelésként célszerű figyelembe venni).

A „rendszeres díj” minősítése: a Szja tv. szerint rendszeres díjnak minősül az a díj, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege nem haladja meg a biztosítási szerződés alapján az előző évi kötelezően fizetendő díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét. Ebből következően azt minősítenie senkinek nem kell a szerződésben meghatározottak szerint kell eljárni.