Mikor jár adókedvezmény az országhatáron átnyúló tevékenységet folytató magánszemélyeknek?

Megosztás Tetszik

Új szabályok vonatkoznak 2013. január 1-jétől a külföldi illetőségűek Magyarországon, illetve a belföldi illetőségűek külföldön folytatott tevékenységéből származó jövedelmének adójából érvényesíthető kedvezményekre (adóalap-kedvezményre, adókedvezményre, adó feletti rendelkezési jogosultságra). Mit kell tudni erről?

Az államhatárokon átnyúló jövedelemszerzéssel összefüggő adókötelezettség első számú kérdése, hogy hol (melyik országban), milyen szabályok szerint kell a magánszemélynek adóznia, és milyen kedvezményekre van jogosultsága. A kettős adóztatás elkerülésére az egyenlő elbánás elvét szem előtt tartva, az egyes országok nemzetközi egyezmények megkötésével, illetve a nemzeti adószabályozással egyaránt törekednek. Magyarországnak mintegy hetvennégy külföldi állammal – ezen belül az Európai Unió (EU) összes államával – áll fenn hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről. A kedvezmények többszöröződését jellemzően a nemzeti adószabályozások korlátozzák.

A személyi jövedelemadó (Szja) törvény az alapelvek között tartalmazza a külföldön is adóköteles jövedelmet szerző belföldi adóügyi illetőségű, illetve a Magyarországon jövedelmet szerző külföldi adóügyi illetőségű magánszemélyek esetében az adókedvezmények (adóalapcsökkentő-kedvezmény, adókedvezmény, adó feletti rendelkezési jogosultság) többszörözését kizáró, valamint az egyenlő elbánásra vonatkozó rendelkezéseket [Szja törvény 1/A §].

Az egyezmények, illetve a nemzeti adószabályozások előírásainak, így az új rendelkezéseknek is, fontos tényezője az adózó adóügyi illetősége, amely fogalom az adózó jogállását jelenti a jövedelme adóztatási helyének, adókötelezettségének, illetve jogosultságainak meghatározásához. A magánszemélyek adóügyi illetőségének meghatározásáról az Szja törvény mellett a kettős adóztatás elkerüléséről szóló szerződések is rendelkeznek. Ezek a szabályok fő vonásaikban hasonlóak, de ha van az adott konkrét esetre vonatkozó nemzetközi szerződés, akkor az abban foglaltak szerint kell az adózó illetőségét meghatározni, a Szja törvény illetőségre vonatkozó rendelkezését pedig csak nemzetközi szerződés hiányában kell alkalmazni.