Leltárhiány/-többlet kezelése a társasági adóban

Megosztás Tetszik

Hogyan kell könyvelni a leltárhiányt/leltártöbbletet? – kérdezte az Adózóna olvasója. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Egy kiskereskedelmi vállalkozásnál év közben folyamatba épített leltározást végeznek. Esetenként előfordul leltárhiány, illetve leltártöbblet. Az eltérést többnyire adminisztrációs hiba okozza, ezért hiába éves szinten több százezer összegű a hiány, nagyjából ugyanekkora összegben merül fel többlet, a hiányt pedig a felelős munkavállalóval nem téríttetik meg. A kérdéseim a következők: 1. Hogyan kell könyvelni a leltárhiányt/leltártöbbletet? Előbbit jelenleg a 86-osok közé, utóbbit a 96-osok közé könyveljük bruttó módon. 2. A leltárhiány "nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordítás" a Tao tv. szerint, amennyiben a felelősség nem állapítható meg, és/vagy a vállalkozás nem térítteti meg a munkavállalóval, továbbá egyértelműen megállapítható, hogy a hiány megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, vagy ha az adózó – az észszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve – nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére. Ez esetben a ráfordítás adóalap-növelő tétel. Tehát a cég esetében meg kell növelni az adóalapot? 3. Ha meg kell növelni, az esetleges többletet figyelembe lehet venni és csak a különbözetet növelőbe tenni? Például éves szinten 600 ezer Ft a hiány és 500 ezer Ft a többlet, akkor 100 ezer Ft lehet az adóalap-növelő tétel? 4. Ha éves szinten a leltártöbblet a több, például 600 ezer Ft, a hiány pedig 500 ezer Ft, akkor az adóalap-módosító tétel 0, vagy esetleg 100 ezer Ft csökkentés?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A készletek hiánya két fő okra vezethető vissza, amelyeknek eltérő a számviteli elszámolása. A hiba jellege az eset összes körülményének feltárásával állapítható meg, és ha az adminisztratív jellegű, akkor az is kiderül, hogy mi okozta a hibát.

› Az adminisztrációs hibából, illetve elszámolási hibából eredő hiányt/többletet (nem valós eltérés) az eredeti tétel stornírozásával kell javítani. Ha például a könyvelő kétszer könyvelt le egy számlát és ennek alapján kétszer vette be az analitika a készletet, az nyilvánvalóan és egyértelműen adminisztrációs hiba valós tartalmát tekintve is, és nem tekinthető leltárhiánynak. Önmagában nem tekinthető adminisztratív hibának az, ha van x forint hiány és y forint többlet.

› Valós hiány/többlet (káló, idegenkezűség) esetén a hiány egyéb ráfordításként, a többlet egyéb bevételként számolandó el a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) szerint.

A kérdésből nem állapítható meg az adminisztrációs hiba jellege, így annak javítására sincs javaslatom. Az viszont tény, hogy egyéb bevételként és egyéb ráfordításként a valós leltárhiányt/többletet kell elszámolni.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) a valós hiányt minősíti a vállalkozási tevékenység érdekében el nem ismert költségnek, ráfordításnak akkor, ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány

– megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, és

– az adózó az észszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve (különös tekintettel a hiányból eredő veszteség megtérülésére, a felmerülés ismétlődésére) nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére.

A megfelelő gondosság megállapításakor figyelembe kell venni az eszköz fizikai jellemzőit (például romlandó), a tárolás fizikai körülményeit (például érte-e hőhatás vagy folyadék, a tárolásra szolgáló épület biztonságát), a tevékenység iparági sajátosságait (például a jellemző minőségromlást, tárolási veszteséget).

A két feltétel együttes megléte esetén tehát a leltárhiány miatt elszámolt ráfordítással növelni kell az adóalapot. A leltári többlettel a növelő tétel nem csökkenthető. Ennek oka, hogy az a később felhasználáskor majd megjelenik költségként vagy ráfordításként. 

[Szt. 77. § (4) bekezdés c) pont, 81. § (3) bekezdés e) pont, Tao tv. 8. § (1) bekezdés d) pont, 3. számú melléklet A) fejezet 5. pont]