14 találat a(z) leltárhiány cimkére

Leltárhiány áfája Kérdés

Készletlopás elszámolása Kérdés

Elengedett követelés adózása Kérdés

Leltárhiány külső partnernél Kérdés

Leltárhiány/-többlet kezelése a társasági adóban Cikk

Hogyan kell könyvelni a leltárhiányt/leltártöbbletet? – kérdezte az Adózóna olvasója. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

Leltárhiány/többlet kezelése a társasági adóban Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kiskereskedelmi vállalkozásnál év közben folyamatba épített leltározást végeznek. Esetenként előfordul leltárhiány, illetve leltártöbblet. Az eltérést többnyire adminisztrációs hiba okozza, ezért hiába éves szintén több százezer összegű hiány, nagyjából ugyanekkora összegben merül fel többlet, a hiányt pedig a felelős munkavállalóval nem téríttetik meg. A kérdéseim a következők volnának: 1.) Hogyan kell könyvelni a leltárhiányt/leltártöbbletet? Előbbit jelenleg a 86-osok közé, utóbbit a 96-osok közé könyveljük bruttó módon. 2.) A leltárhiány "nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordítás" a Tao-törvény szerint, amennyiben a felelősség nem állapítható meg, és/vagy a vállalkozás nem térítteti meg a munkavállalóval a leltárhiányt, és egyértelműen megállapítható, hogy a hiány megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, vagy ha az adózó – az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve – nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére. Ez esetben a ráfordítás adóalap-növelő tétel. Tehát a cég esetében meg kell növelni az adóalapot? 3.) Ha meg kell növelni, az esetleges többletet figyelembe lehet venni és csak a különbözetet növelőbe tenni? Például éves szinten 600 ezer Ft a hiány és 500 ezer Ft a többlet, akkor 100 ezer Ft lehet az adóalap-növelő tétel? 4,) Ha éves szinten a leltártöbblet a több, például 600 ezer Ft, a hiány pedig 500 ezer Ft, akkor az adóalap-módosító tétel 0, vagy esetleg 100 ezer Ft csökkentés? Előre is köszönöm a válaszukat?

Készlet-, leltárhiány II. Kérdés

Tisztelt Hunyadiné Szűts Veronika! Készlet-, leltárhiány kérdésre adott válaszát nagyon szépen köszönöm. Időközben rátaláltam a 28/2014. számviteli kérdésre, amelyben a készlethiány helyes számviteli elszámolásának kérdésével foglalkozik. Idézek a kérdés kifejtéséből, mivel a korábban feltett kérdésemben adminisztrációs hibából eredő leltárhiány elszámolásra vonatkozóan kértem segítségét. E szerint a leltárhiány két fő okra vezethető vissza, amely okokból eltérő számviteli elszámolást kell alkalmazni. I. Adminisztrációs hibából, illetve elszámolási hibából eredő hiányt (nem valós hiány) az eredeti állománynövelő tétel stornírozásával kell javítani. Így például hiányzó anyagok esetén az anyagkészlet csökkenését az anyagköltség növekedéseként kell elszámolni. II. Valós hiány (tevékenységre jellemző veszteség, idegenkezűség esetén egyéb ráfordításként számolandó el. Értelmezésem szerint a kérdésben feltett leltárhiány elszámolása az I. pontban leírtak szerint történik. Amennyiben nem jól értelmezem, kérem, legyen szíves ismételten kifejteni, melyik elszámolást kell alkalmazni. Válaszát előre is köszönöm.

Készletek értékelése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Egy kereskedelmi tevékenységet folytató kft. készleteiről a számlázó és raktárkezelő programmal tételes mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet. Eredménykimutatását összköltségeljárással készíti. A könyvviteli program ettől független, az áruk beszerzését év közben a 814-re könyvelik. Az értékesítés kapcsán év közben nem könyvelnek készletet érintő csökkentő tételt. Év végén tételes mennyiségi leltárfelvételt készítenek. A tényleges mennyiségi adatok figyelembevételével FIFO módszerrel állapítják meg a készletek leltárértéket, és a készletkorrekciót ennek megfelelően könyvelik a főkönyvi könyvelésben (T814 – K2 vagy T2 – K814). Kérdésem a következő lenne: – Fenti megoldással a társaság a számviteli törvény 69. paragrafusában foglalt melyik nyilvántartási módot alkalmazza (a számviteli alapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy árukészleteiről sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartást nem vezet)? – Hogyan számolja el az év közben és a leltározás során elkülönített selejtes árukat? – Év végén szükséges a leltárhiány vagy -többlet megállapítása a tényleges készlet és a raktárkezelő program által számított különbözet összegében? Ezzel az eltéréssel kell foglalkozni? Ez a különbözet hogyan könyvelendő? Köszönettel.

Leltárhiány – áfa, könyvelés II. Kérdés

Tisztelt Szolnoki Béla Úr! Korábbi kérdésem kiegészítése: Van mennyiségi nyilvántartás, de a beszerzést rögtön elábéra, majd év végén leltár alapján készletre vételezzük. Ilyenkor, illetve az évközi leltároknál ugrik ki, hogy bizonyos termékekből (italáru) hiány van. Például eltört, ellopták, tévesen adta ki a raktár stb. Mivel jövedéki termék, így van év közben is folyamatos készletnyilvántartás (nem a könyvelési rendszerben, hanem külön programmal). Ahhoz, hogy a darabszám-nyilvántartás egyezzen a ténylegesen meglévő készlettel, a hiányzó termékeket ki kell vezetni a készletnyilvántartásból egy selejtezési jegyzőkönyvvel. A kérdésem arra vonatkozna, hogy, ha például a leltárhiány termékértékesítésnek minősül, akkor annak mi a konkrét könyvelési lépése? Hiszen azt az áfabevallásban fizetendő áfaként fel kellene tüntetni, ahol adóalapot is kér a nyomtatvány. Ha a tényleges bevételt "mesterségesen" megemelem a hiányzó termékek értékével, ami után fizetendő áfa keletkezik, és nem könyvelem azt valahogy árbevételként, akkor az árbevétel a könyvelésben és a bevallott fizetendő áfaalap és áfa nem egyeznek meg. Azt szeretném tudni, hogy ilyen esetben mi a konkrét könyvelési lépés a hiány árbevételkénti elszámolására, hogy az áfabevallás és a könyvelés között egyezőség legyen? A hiány értéke legyen például 100+áfa. A hiány okaként mit fogad el az adóhatóság, ami miatt nem keletkezik áfafizetési kötelezettség? Köszönettel.

Leltárhiány – áfa, könyvelés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy vállalkozás, amely az árubeszerzéskor a beszerzést 814 ELABE-re könyveli, és év végén a készletértéket leltározás alapján veszi nyilvántartásba az ELÁBE csökkentésével. A leltárhiány konkrét könyvelési tételeire lennék kíváncsi, és arra, hogy ha áfafizetési kötelezettség keletkezik, mert az áfatörvény értelmében ez a hiány termékértékesítésnek minősül, akkor annak hogy néznek ki a könyvelési tételei? Hiszen, ha ez termékértékesítés, de nem folyik be bevétel, akkor hogyan kell ezt kezelni? Például a hiány beszerzési értéke 100 + 27 áfa. Ebben az esetben mik a konkrét könyvelési tételek? Köszönettel.

Leltárhiány megítélése Kérdés

Kedves Sinka Júlia! Ebben a témában 2014.10.31-én küldött válaszához kapcsolódóan kérdezném a következőt: A készlet és bizonylat mennyiségéből adódóan utólag felderíthetetlen, így nem javítható készletvezetési pontatlanságok (például a kiadási és bevételi bizonylatok téves kiírása, elmulasztott kiírása, stb.) következtében keletkezett hiányt, mely általában többlettel is jár, hogyan kell megítélni áfafizetési szempontból, például egy műhelykészlet esetén? A hiány értékével meg kell-e emelni ebben az esetben a taoalapot? A munkáltató nem térítteti meg a dolgozóval a "kárt". Válaszát előre is köszönöm!

Leltárhiány Kérdés

Kedves Sinka Júlia! Köszönöm a válaszát, amit ha jól értek, akkor egy társaság logisztikai raktárában keletkezett hiány és azt a vállalkozás nem térítteti meg a dolgozókkal, akkor áfafizetési kötelezettség keletkezik, míg ha a hiányt megtérítteti, akkor mivel a kártérítés nem áfaköteles, nem keletkezik áfafizetési kötelezettség. Ha ugyanez a hiány nyílt árusítású kereskedelmi egységben keletkezik, valószínűsíthetően idegenkezűség miatt, az nem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget?

Leltárhiány áfakötelezettsége Kérdés

Kereskedelmi vállalkozás által kimutatott leltárhiány keletkeztet-e áfafizetési kötelezettséget (gondolok itt az áfatörvény 11. § (1) bekezdésre, illetve, ha igen, lehet-e a leltárhiánynak mentesített része a leltár-felelősségi megállapodás szerinti érték?

Mikor, mennyi a távolléti díj? Táblázatos összefoglaló Cikk

Szabadság, betegszabadság, végkielégítés, elmaradt jövedelem miatti kártérítés: mind olyan eset, amikor a (volt) dolgozót távolléti díj illeti meg. De előfordulhat, hogy a munkavállaló nem kapja, hanem ő fizeti a távolléti díjat. Összefoglaltuk a távolléti díj fizetésének, időtartamának és mértékének szabályait.