Így lehet selejtezni az árukészletet, nem lehet csak lazán kidobni

Megosztás Tetszik

Árukészlet selejtezését be kell-e jelenteni az adóhivatalnak, ha igen, akkor milyen formában, illetve nyomtatványon kell megtenni? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértőnk válaszolt.

A leltározáshoz hasonlóan a selejtezés kereteit is meg kell határozni, selejtezési szabályzatban. Ebben kell leírni azt, hogy ki kezdeményezhet selejtezési eljárást, mi indokolhatja az eljárás megkezdését, kik engedélyezhetik, és milyen ügymenet követi.

Selejtezési bizottságot kell létrehozni, amely lefolytathatja az eljárást, a bizottság tagjait, taglétszámát, vezetőjét és speciális feladatait selejtezési szabályzatban kell rögzíteni. Olyan szakembereket kell kijelölni, akik meg tudják ítélni a tárgy/készlet használhatatlanságát, és tudnak javaslatot tenni a tárgy további sorsára. Ugyanígy rendelkezni kell a selejtezéshez használt iratmintákról, jegyzőkönyvekről. A jegyzőkönyveket sorszámozni kell – évente folyamatos sorszámokkal –, és 8 évig meg kell őket őrizni.

Ha a bizottság jóváhagyta a selejtezést, akkor meg lehet semmisíteni az adott tárgyat/készletet, de csak akkor lehet így dönteni, ha már semmilyen formában nem lehet vagy nem szabad tovább hasznosítani a tárgyat/készletet. Ha még lehet hasznosítani a tárgyat/készletet (például akár hulladékként értékesíteni), akkor ennek megfelelően piaci értéken készletre kell venni.

Fentiekből következően az adóhatóság felé külön nem kell bejelenteni a selejtezés tényét, azonban egy adóhatósági ellenőrzéskor a fentiek szerint meg kell tudni védeni, illetve bizonyítani kell azt.

Felmerülhet az áfa kérdése is. A gazdasági tevékenység során már használhatatlan, feleslegessé vált eszközök (tárgyi eszközök, készletek) selejtezését nem terheli adófizetési kötelezettség. Nem az árukészletnek az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységből való kivonásáról van szó, hanem a gazdasági tevékenység folytatása során történő "elhasználódásáról”.