Szabadság számítása órában: a kérdés, amire az NGM sem adott egyértelmű választ

Megosztás Tetszik

Gyakran felmerülő probléma, hogyan kell számolni a munkavállaló órában nyilvántartott szabadságát, ha év közben csökken a napi munkaidő. Mivel erre a kérdésre nem ad egyértelmű választ a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), az NGM állásfoglalását kértük.

A szabadságot a munka törvénykönyve 124. paragrafusa alapján a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Ez azonban egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén nem kivitelezhető megfelelően, így a törvény más lehetőséget is biztosít. Ez pedig a munkanap fogalmának kibővítése, illetve az órában történő nyilvántartás. Amennyiben munkanapban tartjuk nyilván a szabadságot, egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Emellett azonban egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Ez jelenti lényegében az órásítás lehetőségét. Fontos, hogy erről a munkáltatónak minden naptári évben a szabadságok kiadását megelőzően kell döntenie, és más nyilvántartási módra nem térhet át.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben példán keresztül mutatjuk be, mely esetekben okoz fejtörést a szabadság kiszámítása!