Munkavégzés szövetkezetekben: van-e szabadság, ki fizeti a költségeket?

Megosztás Tetszik

Az iskolaszövetkezet, nyugdíjasszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete által foglalkoztatottak esetében ugyan nem munkaviszony jön létre, mégis számos kérdés merül fel a munkajogi szabályokkal, egyebek mellett a szabadsággal, a betegszabadsággal, a kárfelelősséggel, a költségviseléssel kapcsolatban.

Az iskolaszövetkezet a középfokú iskolával, kollégiummal, alapfokú művészeti iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók, továbbá a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló hallgatók számára biztosít lehetőséget a munkavégzési feltételek megteremtésére, valamint gyakorlati képzésük elősegítésére.

A közérdekű nyugdíjasszövetkezet célja, hogy a még aktív időskorúak számára foglalkoztatást, munkaerőpiaci reaktivizálást biztosítson, a tagok gazdasági és szociális helyzetét előmozdítsa, továbbá az, hogy a következő generációk számára a tagoknál felhalmozódott tudás, szakmai- és élettapasztalat átadásra kerüljön.

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének célja nem nagyszülőként gyedben vagy gyesben részesülők vagyoni, szociális, kulturális helyzetének előmozdítása, továbbá az is, hogy elősegítse a tagok között a kisgyermekek gondozásához, neveléséhez kapcsolódó tudás- és ismeretanyag átadását, valamint tapasztalatcserét, hozzásegítse tagjait a kisgyermekek gondozását, nevelését érintő új ismeret- és tudásanyag megszerzésének lehetőségéhez.

Bár a felek között nem munkaviszony jön létre, mégis ehhez kapcsolódnak az elsőként felmerülő kérdések. Így például jár-e szabadság, betegszabadság a szövetkezeti tagok részére, hogyan alakul a kárfelelősség, ki viseli a munkaköri alkalmassági vizsgálat költségeit stb.

Abból kell kiindulni, hogy az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató, a nyugdíjasszövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő, a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagja személyes közreműködését a szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás keretében is teljesítheti. Ezen külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony pedig a szövetkezet és tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján létrejött sajátos jogviszony, munkajogi és polgári jogi elemekkel ötvözve. A munkajogi elemek közül azt a néhányat kell alkalmazni, melyeket tartalmaz a szövetkezetekről szóló törvény, egyebekben a megbízási jogviszony szabályai az irányadók.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük, milyen szerződéskötési, munkajogi speciális szabályok vonatkoznak a szövetkezetek keretében történő foglalkoztatásra!