Kinek jár táppénz?

hvg.hu

2012.08.18., 12:04 Frissítve: 2012.08.23., 13:32

Tetszik

Kérésre a munkába visszatérő kismamának kötelező részmunkaidős állást biztosítani, az elbocsátást viszont megkönnyíti azzal, hogy még a gyes általános időszakának hátralévő idejére sem védi a kismama munkahelyét, ha korábban visszamenne dolgozni - ezt mondja ki a júliustól hatályos új Munka Törvénykönyve. A passzusok, a hvg.hu írása szerint, az Orbán-kormány családpolitikájával is ellentétesek, a részmunkaidős munka látszólagos támogatása pedig a szükséges körülmények hiánya miatt maradhat írott malaszt.

A július elsejétől hatályba lépett új Munka Törvénykönyvében több ponton is változtak a terhesség, illetve a gyermekszülés utáni időszakra vonatkozó munkajogi szabályok. A hvg.hu írása szerint a módosítások iránya nem feltétlenül esik egybe a tavaly év végén szigorodott családjogi törvénnyel, mely a kismamák és a terhes nők védelmét kiemelt fontosságúnak nevezte.

Korábban az volt a főszabály, hogy azt a dolgozót, aki gyermeket vár, nem lehet elbocsátani, illetve a gyermek születését követően három évig a munkavállaló védettséget akkor is, ha ennél korábban visszament dolgozni. Ugyancsak alaptételnek számított, hogy a szülés után visszatérő alkalmazottat a munkáltatónak vissza kellett vennie, és számára a korábbi pozíciójában munkát kellett biztosítania. Az új törvényi szabályozás azonban védettséget csak abban az esetben ad a dolgozónak az elbocsátás ellen, ha a terhességét hivatalosan is bejelentette.

Ugyancsak komoly különbség, hogy a születést követő három évre szóló elbocsátási moratórium csak abban az esetben marad meg biztosan a munkavállaló számára, ha nem megy vissza korábban dolgozni. A felmondási védelem elvész, ha korábban munkába áll. Ugyanígy jár az is, aki az egyébként újdonságként a törvénybe került jogosítványát kihasználva, kéri a munkáltatót, hogy részmunkaidőben foglalkoztassa.

A változtatások nemcsak, hogy nem a munkavállalói védelmet erősítik, hanem Sipos Márta ügyvéd, munkajogi tanácsadó szerint „tipikusan a férfivilág e témában vallott téves nézeteit tükrözi vissza. Ha több nő ülne a parlamentben, ez a módosítás így biztosan nem mehetett volna át a Munka Törvénykönyvében" - mondta Sipos Márta. Szerinte a hatályba lépett módosítások arra szolgálnak majd bizonyítékul, hogy az élet nem úgy működik, ahogyan azt a jogalkotók elgondolják.

Táppénz veszélyeztetett terhesség idején

Táppénz továbbra is keresőképtelenség esetén – természetesen a további jogosultsági feltételek mellett – jár.

Keresőképtelennek az minősül, aki:

a) aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;
b) aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult;
c) az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;
d) *
e) * a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli;
f) aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;
g) akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

Tehát aki veszélyeztetett terhes, az nyilvánvalóan keresőképtelen és kaphat táppénzt.

Betegszabadság viszont valóban nem jár a várandósság miatti keresőképtelenség tartamára, tehát ebben az esetben az első naptól táppénzt kaphat a kismama.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.