Fizetés nélküli szabadságról visszatérés: mit tehet és mit nem a munkáltató?

Megosztás Tetszik

Gyakori probléma, hogy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság megszakítását, illetve megszűnését követően a kismamát, kispapát nem várják vissza a munkahelyére. Mindez fokozottan érvényesül a veszélyhelyzet tartama alatt. Nem egyedi eset, hogy a munkáltató már az első munkanapon kezdeményezi az alapbér mértékének csökkentését vagy felkínálja a fizetés nélküli szabadság további igénybevételének lehetőségét. Hogyan kell eljárni ezek visszautasítása esetén? Figyelembe kell-e venni az esetleges bérfejlesztést a szabadság kiadásának tartama alatt? Sok további kérdés merülhet fel, azzal együtt, hogy egyébként a munkáltatóknak mindeközben számos rendelkezés betartására kell ügyelniük.

A fizetés nélküli szabadság megszakítása, lejárta

Ha a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot igénybe vevő munkavállaló a gyermek harmadik életévének betöltését megelőzően úgy dönt, hogy munkába kíván állni, abban az esetben a fizetés nélküli szabadság az általa megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg. Azaz hiába kíván a munkavállaló egyik napról a másikra munkába állni, erre a munkáltató hozzájárulása nélkül nincs lehetősége, mivel a törvény a munkaadó számára is lehetővé teszi a felkészülést. Ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, nem kell előre bejelentenie a visszatérést a munkavállalónak, a gyermek harmadik szülinapját követő első munkanapon köteles munkába állni.

Az újbóli munkába állást megelőzően elvárt, hogy a felek előzetesen egyeztessenek a továbbiakról, ennek keretében a munkáltató tájékoztassa a dolgozót arról, mikor kívánja kiadni a felhalmozódott szabadságnapokat. Ezen kötelezettségének a fizetés nélküli szabadság megszüntetését, megszűnését követő 60 napon belül köteles eleget tenni. Ha a munkáltató fel kíván mondani a munkavállalónak, azt már az első munkanapon közölheti, mely esetben a felmondási idő azon felére, amikor munkavégzésre beoszthatná a munkavállalót, kiadhatja természetben a szabadságot, illetve annak arányos részét, ezzel spórolva a cég részére. A fennmaradó napokat pénzben kell megváltani. 

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük a bérfejlesztésre, a szabadság kiadására, a munkaszerződés módosítására, valamint a járványhelyzet miatt meghosszabbított gyed, gyes esetén érvényes felmondásra vonatkozó szabályokat!