Diákmunka adózása és munkajogi szabályozása

Megosztás Tetszik

A munkát vállaló diák, tanuló a Munka Törvénykönyve szerint fiatal munkavállalónak számít, ha a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. A munkavállaó korának adózási szempontból ugyan nincs jelentősége, de munkajogi szempontból annál inkább. A diákmunka adózására vonatkozó szabályok mellett a fiatalkorúak foglalkoztatására vonatkozó munkajogi szabályokat szedtük össze.

Ha a munkavállaló diák és nem múlt el 18 éves, akkor
– éjszakai munkára, rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésre nem kötelezhető
– a napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet és a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani;
– legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni;
– négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet, és legalább tizenkét óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani.

További fontos szabály, munkavállaló csak az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte, illetve az iskolai szünet alatt – a törvényes képviselője hozzájárulásával – az a tizenötödik életévét betöltött tanuló is, aki az iskola által igazoltan, nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. A gyámhatóság engedélye alapján kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött gyermek is foglalkoztatható.

Fő szabályként a diákmunkából származó jövedelemre is ugyanazon adókötelezettségek vonatkoznak, mint a más munkavállalók jövedelmeire. Így mindenekelőtt szükséges, hogy a diáknak legyen adóazonosító és TAJ kártyája, bankszámlája. A legtöbb esetben a diákmunkából származó adóköteles jövedelmet is be kell vallani, ám a bevallás több mint fél év múlva, az adóévet követő év május 20-áig esedékes, ezért fel kell hívni a diákok, adott esetben a szülők figyelmét, hogy majd ne feledkezzenek meg erről, és gondosan őrizzék meg a kifizetésekről kapott adóigazolásokat. Egyebekben a diákok munkavállalásának adózási következményei a foglalkoztatási formától függően lehetnek eltérőek.

A szakmai gyakorlat munkadíja adómentes

Az adómentesség a szakképző iskolai tanulónak, illetve felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatónak tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés alapján, valamint szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára kötelezően kifizetett díjazásra, valamint a tanulószerződéses tanulót jogszabály alapján megillető kiegészítő pénzbeli juttatásra, továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény alapján a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze terhére folyósított szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra vonatkozik [Szja tv. 1 számú melléklet 4.11. pont]. Az említett kötelezően fizetendő díjazást a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény, illetve a szakképzésről szóló törvény határozza meg. A szakmai gyakorlaton kapott adómentes járandóságokat a diáknak, tanulónak nem kell bevallani. Megjegyzendő, hogy a tanulószerződésben meghatározott díj azonban járulékalapot képez, és a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót is kell utána fizetnie.

Diákmunka munkaviszonyban vagy megbízási szerződéssel

Amennyiben a diák foglalkoztatása munkaviszonyban történik (amely értelemszerűen határozott idejű), a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 24.-27. § szerint kell a jövedelmet megállapítani. Ekkor a diák munkavállalót is megilleti a munkába járás költségtérítése, valamint a munkáltató számára is adhatja a Szja tv. 69.-71. § szerinti juttatásokat. Megbízási szerződés alapján kapott keresetre az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat [Szja tv. 16.-18. §] kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy a felmerült költségek elszámolhatóak, vagy választható a 10 százalék költséghányad levonása.

A munkaviszonyból, illetve az önálló tevékenységből származó jövedelem az összevont adóalap része, ami azt jelenti, hogy az adóalap-kiegészítésre vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell, már az adóelőleg-levonáskor is, ha a diák összevont adóalapba tartozó jövedelmei az adóévben meghaladják a 2 millió 424 ezer forintot. Ez nem valószínű csupán a diákmunka következtében, de előfordulhat például lakás bérbeadásából, amiről tehát nem szabad megfeledkezni az adóelőleg-nyilatkozat adásánál.

A munkaviszonyból, illetve az önálló tevékenységből származó jövedelem után a járulékokat, szociális hozzájárulási adót, szakképzési hozzájárulást az általános szabályok szerint kell megfizetni. Ez alól kivétel az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató diák tagja (és eho-t sem kell fizetni), ha a szövetkezet szolgáltató tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik.

Példák:

1. A diák egy hónapra kötött munkaszerződés alapján 93 ezer forint munkabért kap. Arról nyilatkozik, hogy más jövedelme nincs (nem lesz) az adóévben. A munkáltatónak a kifizetéskor 93 000x0,16=14 880 forint személyi jövedelemadót és 93 000x0,185=17 205 forint egyéni járulékot kell levonnia, vagyis a diák nettó keresete 60 915 forint. A munkáltató szociális hozzájárulási adó-, szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettsége 93 000x0,285=26 505 forint, vagyis az összes költsége 93 000+26 505=119 505 forint.

2. A diák egy hónapos határidővel elvállalt adatrögzítésért megbízási szerződés alapján 93 ezer forint megbízási díjat kap. Arról nyilatkozik, hogy a 10 százalék költséghányad levonását választja és más jövedelme nincs (nem lesz) az adóévben. A megbízónak 93 ezer x0,9x0,16=13 392 Ft személyi jövedelemadót és 93 ezer x0,9x0,185=15 485 forint egyéni járulékot kell levonnia, vagyis a diák nettó keresete 64 123 forint. A megbízószociális hozzájárulási adó-, szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettsége 93 ezer x0,9x0,285=23 855 forint, vagyis az összes költsége 93 ezer+26 505=116 855 forint.

3. Az iskolaszövetkezet diák tagja megbízási szerződés alapján 93 ezer forint megbízási díjat kap. Arról nyilatkozik, hogy a 10 százalék költséghányad levonását választja és más jövedelme nincs (nem lesz) az adóévben. Az iskolaszövetkezetnek 93 000x0,9x0,16=13 392 forint személyi jövedelemadót kell levonnia, vagyis a diák nettó keresete 79 608 forint, más kötelezettség nincs.

Cikksorozatunk következő részében a diákok egyszerűsített foglalkoztatásáról lesz szó.