A munkába álló kismama szabadságát így kell kiszámítani

Megosztás Tetszik

A munkáltatók számára néha fejtörést okoz a szülési vagy fizetés nélküli szabadságát megszakító, illetve annak lejárta után ismételten munkába álló kismamát megillető szabadság mértékének a kiszámítása. A felhalmozódott szabadság kiadása is vethet fel érdekes kérdéseket.

Bár ma már nagyon precízek a szabadság kalkulátorok, érdemes tisztában lenni azok működési elvével, a részletszabályokkal. Ahhoz, hogy pontosan megtudjuk, hány munkanap szabadság illeti meg a munkavállalót, három egyszerű feladatot kell teljesítenünk.

Első lépés

Készítsük elő a munkavállaló személyi anyagát! Azt fellapozva először meg kell határozni a munkától távol töltött évek vonatkozásában, hogy az adott évre mennyi szabadság illeti meg a dolgozót. Azaz meg kell nézni, hogy a munkavállalót – a keresőképtelenséggel, szülési szabadsággal, fizetés nélküli szabadsággal érintett években – külön-külön hány munkanap szabadság illette meg, beleértve az életkor alapján, a gyermekek után és az egyéb jogcímen járó pótszabadságokat is.  

Az alapszabadság 20 nap, ez nő az életkor függvényében az alábbiak szerint: 

A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben a fent meghatározott életkort betölti.

Az életkor alapján járó pótszabadság mellett a gyermek(ek) születésének évétől fogva kalkulálni kell az utána/utánuk járó pótszabadsággal is akként, hogy a munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság mértéke fogyatékos gyermekek esetében gyermekenként 2 munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

A definícióból kiolvasható, hogy ez a fajta pótszabadság a munkavállalót illeti meg, melybe mind az anya, mind az apa külön-külön beletartozik. A munkába visszatérő édesanya tehát akkor is jogosult ezekre a napokra, ha az édesapa az érintett év(ek)ben már kivette saját jogán a gyermek(ek) után járó szabadságnapokat.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy milyen körülmények befolyásolják még a gyermeknevelési ellátás utáni szabadság mértékét!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.