1490 találat a(z) szocho cimkére
Cég működésének vagy tevékenységének szüneteltetése
Cikk
A koronavírus miatt több cégnél felmerült a cég működésének vagy tevékenységének szüneteltetése. A cikk ennek jogi hátterét, illetve a „szüneteltetés” alatti tennivalókat vázolja. Nem foglalkozik a munkavállalással kapcsolatos jogi kérdésekkel, de a foglalkoztatásukkal kapcsolatos közterhek bevallását, fizetését érinti.
Rendkívüli munkaügyi státuszt javasolnak a vendéglátósok
Cikk
Átmeneti időre szóló rendkívüli munkaügyi státuszra tett javaslatot a Magyar Vendéglátók Ipartestülete.
Önálló tevékenység után fizetendő szocho
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkaviszonnyal rendelkező magánszemély egyszeri alkalommal nem kifizető részére megbízás alapján fordítási tevékenységet végzett, melynek ellenértékét átutalással meg is kapta. A jövedelem megállapítása (10%-os költségáltalány vagy tételes költségelszámolás) folyamán milyen esetben lehet vagy nem lehet a fizetendő szochót költségként levonni? Mit jelent a 85%-os szabály? Köszönöm.
61/2020. kormányrendelet – ellentmondás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 61/2020. kormányrendelet alapján nem világos, hogy a rendelet (10) bekezdésében felsorolt tevékenységi körök folytatói – hasonlóan a (8) bekezdésben felsoroltakhoz – is mentesülnek a kata megfizetése alól március-június intervallumra, vagy esetükben a (2) bekezdésben megfogalmazott módon, erre az időszakra is fizetni kell a jövedelemalap 4%-át, de legfeljebb 7710 forintot szociális hozzájárulásként? (Utóbbi esetben, alkalmazottat nem foglalkoztató egyéni vállalkozóként mi minősül jövedelemnek, ami a 4% alapjául szolgál? Ha például március hónapban nem volt bevételem, akkor automatikusan a 7710 forintot kell befizetnem?) Az egészségügyi hozzájárulás befizetését ugyanolyan ütemben vagyunk-e kötelesek teljesíteni, tehát minden tárgyhót követő hónap 12. napjáig ugyanarra a NAV számlára, amire normál esetben a teljes katát? Egyszerűbben: meglátása szerint milyen változások vonatkoznak a rendelet (10) pontjában felsorolt tevékenységeket, mint tényleges főtevékenységet folytató egyéni vállalkozókra? Továbbá: ha a tevékenységi köreim között szerepel olyan (de nem főtevékenység, és a bevételeim többsége sem ebből érkezik), amely fel van sorolva a (8) pontban, akkor ez alapján mentesülök-e a katafizetési kötelezettség alól? A (8) pont tudniillik nem köti ki, hogy az ott felsorolt tevékenységeket főtevékenységként kell folytatni, vagy hogy a bevételek többsége ebből kell, hogy származzon. Köszönettel, Csizmadia D. egyéni vállalkozó filmes (főtev.), konferencia & ker.bemutató szervező (melléktev.)
Tagi kölcsön kamat adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Tagi kölcsön kamatának adóügyi értelmezésében kérném állásfoglalását, mert nem teljesen egyértelmű számomra. Egy zrt. magánszemély egyedüli főrészvényese (100 százalékos tulajdonos) kölcsönt folyósít a zrt.-nek 7 százalék kamat kikötéssel. Az egyszemélyes tulajdonos semmilyen kapcsolatban nem áll a zrt.-vel (nem munkavállaló, nem tisztségviselő), csupán osztalék kifizetése történt eddig részére. Amennyiben a zrt. kamatot fizet a kölcsön után, kifizetéskor milyen adót, járulékot kell levonnia a magánszemélytől, és milyen adó, járulék terheli a zrt.-t? Ha a magánszemélyt szochofizetés terheli, arra vonatkozik-e a felső korlát? Köszönettel: Mónika
Életbiztosítás adózása társas vállalkozó esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég életbiztosítást kötött a magánszemélyre, ez az szja-törvény 3. § 89a bekezdése alapján adókötelesnek minősül. A magánszemély nem munkaviszonyban áll, hanem főállású társas vállalkozó. Ebben az esetben mi alapján kell megfizetnie a járulékokat? Esetleg törvényi hivatkozást is tudna mondani? Kell-e ilyenkor az egészségbiztosítási járulék és a szocho esetén az emelt alap után fizetni? Jogviszonyos jövedelemre tekintettel személyes közreműködés jövedelmeként számfejtjük, vagy esetleg egyéb jövedelemnek minősül? Ilyenkor kell szochót és szakképzési járulékot fizetni? Köszönöm előre is válaszát!
Adó- és járulékfizetési könnyítések: itt a rendelet, pontosan kiket érint
Cikk
Megjelent a Magyar Közlönyben a 61/2020. számú kormányrendelet, amely a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. kormányrendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályait és egyes új intézkedéseket tartalmazza. Pontosítja azoknak az adózóknak a körét, amelyek adó- és járulékkedvezményekben részesülhetnek, és tartalmazza a katafizetési könnyítésben érintett vállalkozások bővített listáját. A rendelet a kihirdetését követő naptól, azaz március 24-étől hatályos.
Családi gazdaság költségelszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi probléma megoldásában kérem a segítségét. A családi gazdaság tagjainak az év során szocho-fizetési kötelezettsége áll fenn. Ezeket az összegeket figyelembe lehet venni a gazdaság eredményének a számításánál, azaz a költségek között? Ennek az alapja legalább a minimálbér. Ezt a minimálbért is el lehet számolni a költségek között? A gazdaság tagjai alkalmazottak nem lehetnek saját gazdaságukban, de közreműködnek, így jogos lenne a jövedelem elszámolása. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Katona Sándorné
1953 bevallás 09 lapja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó 1953-as SZJA bevallás 09 lapjának kitöltésével kapcsolatban szeretnék segítséget kérni az alábbi esetekben: 1. példa az egyéni vállalkozónak csak egyéni vállalkozásból származó jövedelme van, 286. sor a vállalkozói kivét összege 7 100 000 Ft 287. sor a vállalkozói osztalékalap 1 961 131 Ft 288. sor 0, mert a magánszemélyt a 287. sorban szereplő jövedelme után már nem terheli szocho/ megfizette a a 7100 000 Ft kivét után (?) 2. példa az egyéni vállalkozónak. aki 36 órán túli munkaviszonnyal is rendelkezik, munkaviszonyból származó jövedelme és vállalkozói osztalékalapja van 286. sor a munkaviszonyból származó jövedelem összege 4 675 806 Ft, vállalkozói kivét nincs 287. sor a vállalkozói osztalékalap 454 404 Ft 288. sor 0, mert a magánszemélyt a 287. sorban szereplő jövedelme után nem terheli szocho (?) 3. példa főfoglalkozású egyéni vállalkozó, akinek mellette önálló tevékenységből származó jövedelme is van 286. sor vállalkozói kivét és az önálló tevékenységből származó jövedelem együtt 3 613 950 Ft 287. sor a vállalkozói osztalék alapja 0, mert veszteséges volt 288. sor 0, mert a magánszemélyt nem terhel a 287. sorban szereplő (0) jövedelme után szocho a vállalkozói kivét 2 340 000 Ft után megfizette, bevallotta 1958-as és az önálló tevékenységből származó jövedelem 12 73950 Ft után a kifizető szintén megfizette. Helyesek a számítások? Köszönöm szépen a segítséget.
Kapott utalvány nyilvántartásba vétele
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz: Vállalkozás meghatározott értéket meghaladóan vásárol a beszállítótól, így vásárlási utalványt kap az utalvány névértékének nagyjából 5 százalékáért. A kapott számlán szerepel az utalvány, mint áfa körön kívüli tétel, feltüntetve az utalvány értéke (pl. 5000 forint értékű), a számlázott összeg 350 forint. Miként vehető nyilvántartásba az utalvány? Milyen értéken? Mi a könyvelési tétele? Amennyiben a vállalkozás továbbadja partnereinek, mint üzleti ajándék, úgy az adó alapja (szja, szocho 1,18) a névérték lesz? Köszönöm!
Szochokötelezettség a 19SZJA bevallásban – hogy is van ez?
Cikk
Februárban volt olvasható az Adózóna hasábjain is, hogy a 2019SZJA-bevallásban a magánszemélynek csak 17,5 százalék szociális hozzájárulási adót (szochót) kell fizetnie. Tekintettel arra, hogy az adóbevallási tervezet 2020. március 15-étől megtekinthető, szükség esetén kiegészíthető, módosítható, illetve jóváhagyható, ezúton kívánunk segítséget nyújtani, miként kell bevallani a magánszemélyt terhelő szocho összegét 2019-re vonatkozóan.
Szochotörvényben szereplő minimálbér értelmezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2020-tól kivás bt. beltagja munkaviszonyban ügyvezető, és látja el a személyes közreműködést a vállalkozásában. Az eddig (még a taós időszakából származó) felhalmozott eredményét szeretné kivenni, osztalékként. A cég tevékenységi köréből adódóan egyértelműen rendelkeznie kell minimum középfokú végzettséggel az ügyvezetőnek. A szochotörvény értelmező rendelkezéseiben a minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege. Ebből következően nála a maximálisan fizetendő szocho határa a garantált bérminimum (210 600 forint) 24-szerese (5 054 400 forint)? Enyhe túlzással elmondható minden szakmunkásra – aki egyéni vállalkozó/társas vállalkozás tagja, és a saját szakmájában dolgozik egyéni vállalkozóként/társas vállalkozás tagjaként – a maximálisan fizetendő szocho határának megállapítása során, hogy nem is a minimálbér, hanem a garantált bérminimum 24-szerese az irányadó?! Esetleg teljesen rosszul értelmezem a szochotörvényben szereplő minimálbérre vonatkozó értelmező rendelkezést? Köszönöm: Norbert
Őstermelő szochokötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy mezőgazdasági őstermelő (nem minősül kistermelőnek) a magasabb összegű tb-ellátások megszerzése érdekében a járulékokat negyedévente 900 ezer forint után fizette meg (63 000 forint egészségbiztosítási járulék, 90 000 forint nyugdíjjárulék és az I. és a II. negyedévben 175 500 forint, a III. és a IV. negyedévben 157 500 forint szocho). Év végén a mezőgazdasági őstermelés jövedelme 1 millió 500 ezer forint lett, az összevont adóalapba tartozó jövedelemként 15% szja és 17,5% szocho terheli. A kérdésem az lenne, hogy a szocho számításakor a jövedelemalapból le lehet-e vonni a járulékalapot, év végén a jövedelmet már szochofizetési kötelezettség nem terheli, és így az szja-bevallás 9. lap 294. sorának f oszlopában nullát kell feltüntetni, vagy nem vonható le, így a 294. sor f oszlopában fel kell tüntetni, és meg kell fizetni a 262 500 forintot? Másik kérdésem arra vonatkozik, hogy a 294. sor b és c oszlopában a 1958-as bevallásban ténylegesen bevallott és megfizetett 175 500 forint, vagy a visszamenőleges hatállyal bevezetett 17,5%-os adómértékkel számított összeget, 157 500 forintot kell beírni, így a különbözet ténylegesen visszaigényelhető adóvá válik? Köszönettel: Erdélyi Andrea
Oroszországi megbízási díj biztosítási kötelezettsége Magyarországon
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár megbízási szerződést kötne egy kb. két hétig tartó feladat elvégzésére, a megbízó nem magyar cég. A munkát Oroszország területén végezné, a díjat ott helyben készpénzben kapná meg. Úgy vélem, hogy ebben az esetben a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján a jövedelem Magyarországon adózik, a Szocho törvény alapján pedig szociális hozzájárulási adó is terheli, Szeretném kérni a szakértőt, hogy erősítse vagy cáfolja meg az szja-val illetve a szochoval kapcsolatos álláspontomat. Kérdésem arra vonatkozik, hogy a szociális hozzájárulási adót a foglalkoztatónak vagy a magánszemélynek kell-e megfizetnie, illetve hogy ez a jogviszony eredményezhet-e biztosítási kötelezettséget Magyarországon, és ha igen, figyelembe vehető-e a 30 százalékos szabály? Előre is köszönöm válaszukat!
Járulékalapot képező jövedelem: amikor speciális szabályok szerint kell megállapítani
Cikk
Vannak biztosítottak, akiknek a díjazása adómentes, van olyan munkabérrész, amely nem része az összevont adóalapnak, illetve akadnak olyan jövedelmek is, amelyek csak külföldön adóznak, miközben az azt szerző a magyar társadalombiztosítási jog hatálya alá tartozik.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
