1490 találat a(z) szocho cimkére
Adózás, illeték magánszemélyek közötti ajándékozáskor
Cikk
Gyakori kérdés, hogy kell-e adót vagy illetéket fizetni, ha egy magánszemély ajándékot ad egy másik magánszemélynek. Mit kell tudni erről?
Változások a kisadózásban. Rámozdult a katásokra a NAV
Cikk
A többnyire csak „nyári adócsomagként” nevezett törvények közül az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló a 2019. évi LXXII. törvény tartalmazza a kisvállalati adó (kiva) és a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szabályainak változásait, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvény pedig 2020-tól kivezeti az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) a kkv szektor számára elérhető adózási módok sorából.
Egyéni járulékok összevonása? Ezért nem lenne egyszerűbb a rendszer
Cikk
A közelmúltban komolyan felvetődött – noha az elképzelés még törvényjavaslat formájában nem fogalmazódott meg – az egyéni járulékok (nyugdíjjárulék, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, munkaerő-piaci járulék) összevonása. Cikkünkben bemutatjuk, miért nem lenne egyszerűbb és kevésbé összetett a kötelezettség pontos megállapítása az egyéni járulékok összevonását követően.
Osztalék utáni szocho számítása 2019.07.01. után
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2019. augusztus hónapban osztalék kifizetésére kerülne sor. A munkavállalónak 149 ezer forint bruttó havi bére van, ami után júniusig be van fizetve a 19,5%-os szocho, majd a július havi bér után a 17,5%-os szocho. Nettó 5 millió forint osztalékot fizetnének ki neki, ez után hogyan kell számolni augusztusban a szochót? Válaszukat előre köszönjük.
Késik a munkáltató a bérfizetéssel: ne kövesse el ezt a hibát!
Cikk
Jóval ritkábban ugyan, mint 20-30 évvel ezelőtt, de manapság is előfordul, hogy adott vállalkozás valamilyen okból nem képes az esedékesség időpontjában eleget tenni munkabérfizetési kötelezettségének. Ebben az esetben szinte „következetesen” előforduló hiba, hogy mégis úgy készíti el a munkáltató a havi járulékbevallását, mintha időben kifizette volna a bért. Ez helytelen eljárás.
Osztalék utáni szocho
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Jól értelmezem-e, hogy ha egy évben több alkalommal történik osztalékkifizetés magánszemély részére, és a magánszemély szja-alapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér huszonnégyszeresét, akkor az adott évben annyiszor, ahányszor van osztalékkifizetés, mindig kell majd szochót is fizetni, mert nincs szochofizetési felső határ? Köszönettel.
Őstermelő – szociális hozzájárulási adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a tavalyi évben nem haladta meg a támogatások nélkül számított bevétele a 4 millió forintot. Szociális hozzájárulási adót a negyedéves bevallásban vagy az éves adóbevallásban kell bevallani? Ha a negyedéves 1958-as bevallásban, akkor milyen összeg lesz az adó alapja? Köszönöm válaszukat.
Öregségi résznyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállalónk részére öregségi résznyugdíjat állapítottak meg, mivel nem rendelkezett 20 év szolgálati idővel. Hogyan kell tovább foglalkoztatnom? Ki kell jelentenem a biztosítási jogviszonyt a 19T1041-es nyomtatványon? Továbbiakban kell tőle nyugdíj- és egészségbiztosítást vonni, illetve utána szociális hozzájárulási adót fizetni? Segítségét előre is köszönöm!
Nyugdíjas őstermelő szochója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nyugdíjas őstermelő, illetve a heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező őstermelő (4 000 ezer forint alatti őstermelői bevétellel) kötelezett-e szociális hozzájárulási adó fizetésére? köszönettel
Izer Norbert: Másfél év alatt 500 milliárd forinttal csökkennek az adók
Cikk
A következő másfél évben 500 milliárd forintos adócsökkentés valósul meg, ami jelentősen könnyíteni fogja a gazdálkodók és a magánszemélyek életét – mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.
Osztalék utáni szocho
Kérdés
2019. július 1. után felvett osztalék utáni szociális hozzájárulási adó éves szinten 17,5%-a a levonandó összeg? Adóévben 07. 01. után kifizetendő osztalék 1 000 000 forint, éves szinten felveendő tagi jövedelem 3 120 000 forint. Összesen 4 120 000 forint osztalék nem adózik? Vagy ahogy az osztalékkalkulátort értelmeztem 3 576 000 forint - 3 120 000 = 456 000 forint 17,5 százalékos kulccsal adózik? Az szja-levonás egyértelmű. Válaszukat várva, köszönettel.
Felhasználói szerződés kivás cég esetében
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! Az alábbi kérdésben kérném a segítségüket. Cégünk újságkiadással foglalkozik, a szerzőknek szerzői jogdíjat fizetünk, bruttó 10-30 ezer forint közötti díjakról van szó. Cégünk kivás. Az lenne a kérdésünk, hogy felhasználói szerződés esetén a levont szja-n kívül, kell-e egyéb adót (szochót, vagy kivátt) fizetnünk?
Magánszemélynek fizetett kamat adóvonzatai
Kérdés
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Magánszemély (aki nem tagja a cégnek) Magyarországon kölcsönad egy magyar kft.-nek bizonyos (nagyobb) összeget. A szerződésben kamatfizetést kötnek ki. A várható kifizetés egy – legfeljebb két éven belül esedékes A kamatjövedelemből a kifizető kft. a magánszemélytől levonja és megfizeti a 15 százalék szja-t. Kérdés: kell a kft.-nek a kifizetett kamat után szochót fizetni? (Olvasatomban az szja-törvény 3. § 24. pontja határozza meg a kamat (jövedelem) fogalmát, a törvény 11. § (3) e) szerint a magánszemélynek nem kell bevallania a kamatjövedelmet, ha a kifizető az adót levonta. Tisztelettel Boronkay László
Így látja a pénzügyminiszter a 2020-as költségvetést
Cikk
A jövő évi költségvetés egyszerre segíti a bérek, a beruházások növekedését, valamint a közterhek, az adók és az államadósság csökkentését – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Közölte: a költségvetési bevételek megfelelő formában történő csökkentése olyan lehetőségeket nyit meg, amelyekkel a vállalkozások és a munkavállalók is élni tudnak.
Szja és szocho magánszemély külföldi munkavállalása esetén
Cikk
Magánszemély, akinek Magyarországon főállása (heti 40 órás) van, szeretne munkát vállalni Németországban, egy hónapig. Ez alatt a hónap alatt fizetés nélküli szabadságot venne ki a főállásában. Németországban adna számlát a szolgáltatásáról, mint adószámos magánszemély. Milyen adófizetési kötelezettsége van ez után a tevékenysége után? Hol fizeti meg az adót (szja, szocho)? – kérdezte olvasónk. Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
