56 találat a(z) személyes adat cimkére
Erre ügyeljen adatkezelési tájékoztató készítésekor! Cikk
A személyes adatok kezelését szabályozó általános adatvédelmi rendelet (GDPR) pontosan meghatározza, hogy a személyes adatok gyűjtését megelőzően milyen tájékoztatást szükséges adni az érintetteknek. Amennyiben ez a tájékoztatás nem megfelelő, az adatkezelés jogalapja is veszélybe kerülhet. Ebben az esetben pedig akár adatvédelmi bírsággal is számolnunk kell. Az alábbiakban egy NAIH döntés tükrében mutatjuk be a követelményeket.
Nyilvánosan elérhető személyes adatok, orvosi leletek, beutalók: 7,5 milliós bírság adatvédelmi incidens miatt Cikk
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság döntésében 7.5 millió forintos adatvédelmi bírságot szabott ki az egyik egészségügyi szolgáltatóra arra tekintettel, hogy nem alkalmazta a kockázatarányos védelem elvét, nem tett eleget adatvédelmi incidens bejelentéséhez kapcsolódó kötelezettségének, valamint az érintetteket sem tájékoztatta az esetről. Az ügy tanulságait az alábbiakban ismertetjük.
Adatvédelmi aggályok a felnőttképzési törvénnyel kapcsolatosan Cikk
A felnőttképzés szabályozása 2020 második felében komoly változáson ment keresztül. Ennek egyik elemeként a felnőttképző szervezeteknek a törvényi felhatalmazás alapján olyan személyes adatokat kell kezelniük, amelyre nincsen szükségük, és ezeket hosszú ideig tárolni kötelesek, illetve akár az oktatáson részt vevő személy kifejezett, ellentétes tartalmú nyilatkozatával szemben adattovábbítási kötelezettségük is van. Az alábbiakban az adatkezelési problémákba engedünk betekintést.
Közjegyzőt panaszoltak be az adatvédelmi hatóságnál Cikk
Egyre szélesebb körben elérhető a joggyakorlat az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletével (2016/679. számú rendelet, GDPR) összefüggésben. Az egyik, 2020. augusztus 8. napján kelt határozatában a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egy közjegyzővel szembeni panaszt utasított el. Az ügy tanulságait az alábbiakban foglaljuk össze.
Tévesen rögzítették a KHR-ben, nem kapott kölcsönt: ki felel a hibás adatkezelésért? Cikk
Ismét egy olyan felügyeleti hatósági döntést veszünk górcső alá, melyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) azért alkalmazott adatvédelmi bírság szankciót, mivel az adatkezelő tévesen rögzített személyes adatokat a nyilvántartásában, melynek ráadásul súlyos jogkövetkezményei is lettek. Az alábbiakban az ügyet és annak tanulságait mutatjuk be.
Fényképek közösségi oldalakon, kiadványokban – ne feledkezzen meg az adatvédelemről! Cikk
Mi a feltétele annak, hogy rendezvényen magánszemélyekről készült fényképeket közösségi oldalon, kiadványokban szerepeltethessünk? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő válaszolt.
Turbóra kapcsolt az adatvédelmi hatóság: jól nézze meg, kinek a telefonszámát rögzíti! Cikk
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) több határozatában is bírságot szabott ki egy adatkezelőre gondatlansága miatt, mivel a pontos (hibátlan) személyes adatok kezelése vonatkozásában nem úgy járt el, ahogyan az elvárható. Cikkünkben összefoglaljuk a vizsgálat tanulságait.
A GDPR másfél éve: nem szilárdak a keretek, a hatóság is tapogatózik Cikk
Tavaly tavasszal vált alkalmazhatóvá az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR), illetve az annak értelmezésében segítséget nyújtó Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) is megkezdte a munkáját. Ezt követően a tagállamok is átültették a jogrendszerükbe a GDPR előírásait, és a joggyakorlatuk részévé tették azt. Nézzük, mi változott az elmúlt másfél évben!
Ebben különbözik a személyes adat és az üzleti titok védelme Cikk
Jócskán változtak tavaly a tágabb értelemben vett adatvédelem előírásai. 2019 májusától alkalmazhatóvá vált a 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR), illetve ekkoriban lépett hatályba az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény is. Áttekintjük, hogy az egyes szabályok kikre vonatkoznak, és melyek a legfőbb sarokpontjai a vonatkozó előírásoknak.
Ekkor lehet más célra használni személyes adatot Cikk
A személyes adatok kezelésének minden esetben van adatkezelési célja, ami a célhoz kötöttség elvéből is következik. Személyes adat ugyanis kizárólag konkrétan meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból kezelhető. Az élet azonban néha olyan helyzet elé állítja az adatkezelő vállalkozást, amikor a kezelt személyes adatot más célra is használnia kellene. Erre a GDPR szűk körben lehetőséget biztosít. Nézzük, milyen esetekről van szó, illetve, hogyan kell alkalmazni a szabályokat!
Személyes adat-e az egészségbiztosítónak küldött adat? Erről döntött a Kúria Cikk
Személyes adatok védelme iránt ügyben hozott döntést a Pfv.IV.20.954/2018 számú határozatában a Kúria.
Mikor, kitől kérhet erkölcsi bizonyítványt a munkáltató? Cikk
Hosszú ideje vita tárgyát képezi a bűnügyi személyes adatok kezelése. Egyrészt ezen adatok kezelésére valós igény mutatkozik, hiszen például a munkavállaló szavahihetősége, erkölcsi alkalmassága, megbízhatósága mindig releváns szempontok. Ezzel szemben áll a személyes adatok védelme, illetve az egyén információs önrendelkezési joga, mely kereteket szab ezen adatok felhasználhatóságának. Nézzük, hogy a piaci igény és a jogi korlátok milyen gyakorlati feltételeket eredményeznek!
Okmányok beléptetésnél Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azzal kapcsolatban szeretnénk a segítségét kérni, hogy milyen okmányokat hogyan kezelhet a munkáltató egy jogviszony kezdése/fenntartása okán. Például hallottunk már olyan állásfoglalást, hogy a személyi igazolványt tilos lemásolni, máshol viszont az azonosíthatóság miatt szükségesnek ítélik. A másik a GDPR, aminek szeretnénk megfelelni. Milyen okmányokra vonatkozó szabályai ismertek már? Hálás köszönettel: Mária
Szöul: észak-koreaiak személyi adatait lopták el számítógépes kalózok Cikk
Csaknem ezer, Dél-Koreába menekült észak-koreai személyes adatait szerezték meg számítógépes kalózok – közölte a dél-koreai újraegyesítési minisztérium pénteken.
Munkahelyi adatkezelés: mit jelent az érdekmérlegelési teszt? Cikk
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. számú rendelete – azaz az általános adatvédelmi rendelet, más nevén a GDPR – különböző jogalapokat határoz meg a személyes adatok kezelésének jogszerűsége kapcsán. A jogalap leegyszerűsítve azt jelenti, hogy fennáll valamilyen, jogszabályban foglalt olyan tény vagy körülmény, amely a jogszerűséget megalapozza.