Közjegyzőt panaszoltak be az adatvédelmi hatóságnál

Megosztás Tetszik

Egyre szélesebb körben elérhető a joggyakorlat az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletével (2016/679. számú rendelet, GDPR) összefüggésben. Az egyik, 2020. augusztus 8. napján kelt határozatában a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egy közjegyzővel szembeni panaszt utasított el. Az ügy tanulságait az alábbiakban foglaljuk össze.

Hagyatéki vitából indult a vizsgálat

Az örökösödés számos vita forrása lehet. Jelen esetben a hagyatéki eljárással érintett örökhagyó bérlője volt egy olyan ingatlannak, amelynek tulajdonosa a Magyar Állam. Az ingatlant az örökhagyó örökösei nem ürítették ki, nem adták át a Magyar Államnak, ezért az pert indított a panaszos ellen az ingatlan kiürítése iránt.

Tekintettel arra, hogy az örökös adatai nem álltak teljesen a Magyar Állam rendelkezésére, ezért kereste meg a Magyar Államot képviselő ügyvéd a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőt. A közjegyző a megkeresést teljesítette, melyet a panaszos sérelmezett. A panaszos ezt követően arról kért tájékoztatást, hogy milyen jogalappal, kinek a kérelmére és hová továbbította a közjegyző az örökhagyó hagyatéki tárgyalásának jegyzőkönyvét és a hagyatékátadó végzést.

A közjegyző arról tájékoztatta a panaszost, hogy a Magyar Állam részére a hivatkozott dokumentumok megküldésére a peres eljárás szabályai [Pp. 162. § (5) bekezdése] alapján került sor, annak jogalapjaként pedig 6. cikk (1) bekezdésének c) (jogi kötelezettség teljesítése) és e) (közhatalmi jogosítvány gyakorlása) pontjait jelölte meg. A közjegyző arról is tájékoztatta a panaszost, hogy a polgári peres eljárás szabályai szerinti iratbetekintési jog gyakorlásakor a jogi érdek valószínűsítését követően a betekintő megismerheti az eljárásban keletkezett bármely iratot, ezért az iratbetekintés engedélyezését követően a közjegyzőnek a jogszabályok értelmében nincs olyan kötelezettsége, hogy az eljárásban hozott végzésekről kivonatot készítsen, hiszen azok az eljárási szabályok szerint teljes terjedelmükben megismerhetők a betekintő által. Arra is hivatkozott, hogy az iratbetekintési jog gyakorlásának engedélyezése nem eredményezte a GDPR-ban foglalt alapelvek sérelmét sem tekintettel arra, hogy a célhoz kötöttség és az adattakarékosság elvének figyelembevételével csak a perben csatolni szükséges mennyiségű dokumentum lett átadva a Magyar Állam képviselője részére.

Olvassa tovább, hogy megtudja ebben az esetben a közjegyzőnek milyen feladadai, kötelezettségei vannak, miként jár el szabályszerűen!