hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Munkahelyi adatkezelés: mit jelent az érdekmérlegelési teszt?

  • dr. Rátkai Ildikó HR szakjogász, ügyvéd

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. számú rendelete – azaz az általános adatvédelmi rendelet, más nevén a GDPR – különböző jogalapokat határoz meg a személyes adatok kezelésének jogszerűsége kapcsán. A jogalap leegyszerűsítve azt jelenti, hogy fennáll valamilyen, jogszabályban foglalt olyan tény vagy körülmény, amely a jogszerűséget megalapozza.

Rögtön azt is hangsúlyozni kell, hogy adatkezelési jogalap fennállása önmagában még nem teszi az adatkezelést minden szempontból jogszerűvé, hiszen vannak bizonyos adatkezelési alapelvek (GDPR 5. cikk) is, például a célhoz kötöttség vagy az adattakarékosság elve, amelyeket be kell tartani, továbbá szükséges az érintettek jogainak biztosítása (GDPR 12-22. cikk) vagy éppen az adatbiztonsággal kapcsolatos intézkedések (GDPR 32. cikk) megtétele is.

A GDPR alapján megfelelő adatkezelési jogalap például az érintett (azaz akinek az adatait kezeljük) hozzájárulása (GDPR 6. cikk); az érintettel fennálló (vagy vele kötendő) szerződés teljesítése; a jogi kötelezettség teljesítése, de megfelelő adatkezelési jogalap lehet az az eset is, ha az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges. Utóbbi alól kivételt képez az, ha ezen jogos érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé (különösen, ha az érintett gyermek). A jelen cikkben a „jogos érdeken” alapuló adatkezelést vizsgáljuk meg közelebbről.

Az adatkezelő jogos érdeke, mint adatkezelési jogalap jöhet szóba a munkahelyen például akkor, ha a munkáltató (mint adatkezelő) a munkavállalót (mint érintettet) ellenőrizni kívánja (például a munkahelyi internet- vagy e-mail-használatot) vagy akkor, ha a munkáltató valamely munkavállalóját nevezi meg egy üzleti szerződésben kapcsolattartóként, kiadva az üzleti partnernek a munkavállaló nevét és a céges elérhetőségi adatait.

E vonatkozásban alapvetően két érdek ütközik az adatkezelés során: egyrészt, például a munkáltató azon joga és alapvető érdeke, hogy a munkavállalót ellenőrizhesse a munkaviszony keretein belül [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 11. § (1) bekezdés]; másrészt a munkavállaló magánélethez fűződő joga és egyéb személyiségi jogai.

Felmerülhet tehát a kérdés: ki dönti el, melyik érdek az erősebb?

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben példán keresztül mutatjuk be, milyen szempontokat kell figyelembe venni a mérlegeléskor!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink