Fényképek közösségi oldalakon, kiadványokban – ne feledkezzen meg az adatvédelemről!

Megosztás Tetszik

Mi a feltétele annak, hogy rendezvényen magánszemélyekről készült fényképeket közösségi oldalon, kiadványokban szerepeltethessünk? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: korábban szerveztünk különböző eseményeket. A cég, amelynek ezt szerveztük, nyilvános oldalán a résztvevőket ábrázoló fotókat tett ki a közösségi oldalára. Ezeket a felvételeket saját, minket népszerűsítő kiadványainkban megjelentethetjük hozzájárulás nélkül? A szervezés során akkor még nem gondoltunk erre, így ilyen kitétel nem szerepelt a szerződésben. De ha ez még nem is lenne gond, nem tudjuk, szükséges-e beszereznünk a természetes személyek hozzájárulását? Főleg, ha nem tudjuk, kikről van szó. (Ezt megpróbálhatjuk kideríteni a korábbi ügyféltől, a cégtől?) A másik kérdéskör is hasonló. Itt mi szerveztünk eseményeket magunkkal kapcsolatban, nem ügyfélnek. Ahhoz, hogy a kiadványainkban természetes személyek szereplésével készült fotókat szerepeltessünk, szükséges az ő hozzájárulásuk? Vannak, akikről évekkel ezelőtt készültek, nehéz felvenni velük a kapcsolatot, míg mások nem is felismerhetőek (van olyan kép, melyen sokan vannak). Esetleg, ha szükséges hozzájárulás, a többieket takarjuk ki a képről (vagy vágjuk le)? Mi ilyenkor a jogszerű megoldás?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A fénykép személyes adat. Ennek kezelésére részben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:48. §, illetve a 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) vonatkoznak.

A Ptk. a következőképpen rendelkezik:

2:48. § [A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog]

(1) Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.

(2) Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.

A fényképek felhasználásához, azaz kezeléséhez tehát előzetes hozzájárulás szükséges. Ez mind a honlapon, mind pedig a FaceBook-on való felhasználás vonatkozásában létező feltétel.

A jogalap tehát a GDPR 6. cikk (1) (a) bekezdése: hozzájárulás.

A hozzájárulás történhet elvben szóban is, ám a GDPR 5. cikke alapján elszámoltathatósági követelmény is érvényesül, így az adatkezelőt terheli annak bizonyítása, hogy az érintettek a GDPR 7. cikkében nevesített hozzájárulást (előzetes, konkrét, tájékozott, határozott stb.) előzetesen beszerezték.

Fontos, hogy mind Önök, mind az ügyfelük kizárólag az érintett hozzájárulásával használhatja a képeket. Ennek hiányában a GDPR 6. cikk (1) (f) pontjában nevesített jogos érdekre is támaszkodhat az ügyfelük, amennyiben erről az érintetteket, akikkel közvetlen kapcsolata is van, megfelelően tájékoztatja. Önök azonban jogos érdek jogalapon nem kezelhetik a képeket, hiszen nem áll fenn Önök és az érintettek között semmiféle közvetlen kapcsolat. A szerződésben ezzel kapcsolatban nem tudtak volna szabályozást beletenni, mert nem az érintettekkel szerződnek.

Ami a második kérdést illeti, ott is ugyanez a válasz. Hozzájárulás a fő adatkezelési jogalap, ennek hiányában jogos érdekre is támaszkodhatnak, ott ugyanis már van kapcsolatuk az érintettekkel. A gond abból származhat, hogy a fényképek elkészültekor erről (adatkezelési szabályok) nem rendelkeztek tudomással az érintettek. Két megoldásuk maradt így: hozzájárulás beszerzése, és akik ehhez nem járulnak hozzá, azokat nem jelenítik meg vagy kitakarják. Ez a legbiztosabb. A másik lehetőség a jogos érdek jogalap, ekkor adatkezelési tájékoztatót kell az érintettek számára elérhetővé tenniük, és abban a tiltakozás jogára a figyelmet felhívni. Tiltakozás esetén a képet törölni kell. Tekintettel az utólagos szabályozásra, ez jogvita esetén nem feltétlenül fog Önöknek megfelelő alapot nyújtani.