2541 találat a(z) számla cimkére
Mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos kérdések
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1. Mezőgazdasági egyéni vállalkozó rendelkezik telephellyel, ahol gabona tárolásra alkalmas épületek találhatók (750 m2/épület). Amennyiben bérbeadná az épületet, vagy egy részét, áfát is tartalmazó számlát kell-e kiállítania a bérbeadásról? A vállalkozó havi áfabevalló. 2. A vállalkozó székhelye és lakcíme nem egyezik meg, mindkét címre kiállított számlák elszámolhatóak-e a költségek között? 3. Mezőgazdasági vállalkozó bérmunkát is végez őstermelőknek gazdálkodóknak. A számla a teljesítést követő 15 napon belül kiállításra kerül. Hogyan kell eljárni, ha utólagosan 60 nap után veszi észre, hogy elmaradt egy számla mégsem lett kiállítva, hogyan kell pótolni, mi a helyes megoldás? 4. Őstermelőknek, gazdálkodóknak esetenként olyan számlát állít ki, melyen a fizetési mód kompenzálás, és a fizetési határidő akár 6 hónap múlva esedékes. A számla áfatartalma a teljesítést követő 45 napos halasztást követően befizetésre kerül. Ebben az esetben a megtermelt termény betakarítását követően kerül beszámításra a számla értéke. Felvásárlási jegy kiállítása vagy az értékesítésről szóló számla befogadása után egy kompenzációs levél kíséretében. Helyes ez a megoldás? 5. Mezőgazdasági gép bérbeadása esetén áfával növelt értéket kell leszámláznia? 6. A telephelyet a betörések visszatartása miatt kutyák őrzik, a részükre vásárolt számlával igazolt kutyaeledelek értéke elszámolható-e a vállalkozás érdekében felmerült költségek között, az áfa levonható? Válaszukat köszönöm!
Idegen ingatlanon végzett, el nem készült munkálatok
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A vállalkozásunk megrendelések alapján lakásokat újít fel (cégek és magánszemélyek részére is). Az alapanyagokat többnyire a megrendelő vásárolja meg és biztosítja a munkálatokhoz. Decemberben kezdődött újabb felújításhoz több anyagot is nekünk kellett megvásárolni és biztosítani, viszont a munka még most sem ért véget (részszámlázás nem történt). Az éves zárlat miatt a megvásárolt és fel is használt, de még nem számlázott anyagokat befejezetlen termelésként készletre vennénk a T21-K581 tétellel A vállalkozás nem vezet év közben készletnyilvántartást, de az érték egyértelműen megállapítható, a munkálatok megkezdésétől vásárolt anyagokat ki tudjuk pontosan számítani, viszont a munkabért nem, mert volt átfedés más munkákkal. Ez esetben a munkabér összegével hogy járhatunk el helyesen? Továbbá kérdés, hogy mivel idegen ingatlanon történt a felújítás, ez változtat-e az év végi zárlati könyvelésen? Válaszát előre is köszönöm!
Egyéni vállalkozó és magánszemély tulajdona
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2018. januárban kezdő egyéni vállalkozó esetében az alábbi kérdésem lenne. Az egyéni vállalkozóvá válás előtt, magánszemélyként vásárolt teherautó automatikusan az egyéni vállalkozás tulajdonává válik-e, és számlázhat-e arra vonatkozóan például bérbeadást? Válaszát előre is köszönöm!
Engedmény jutalék terhére
Kérdés
Társaságunk ügynöki vállalkozási szerződés keretében menetjegyeket értékesít. A számlát a menetjegyekről a megbízó nevében állítja ki, valamint a megbízó felé saját jutalékát számlázza. Legnagyobb vevői részére saját jutalékának terhére kedvezményt kíván nyújtani. Hogyan kell ezt a kedvezményt számlázni, miután a megbízó a teljes ellenértéket megkapja?
Közösségen belüli termékértékesítés
Kérdés
Magyarországi cég Luxemburgban bejegyzett cégnek értékesít árut. A luxemburgi cégnek van regisztrált magyar közösségi adószáma. A VIES lekérdezés is megerősíti a magyar közösségi adószám érvényességét. Az eladott termék igazoltan elhagyja Magyarország területét. Számlázáskor a luxemburgi cég azt kérte, hogy mivel rendelkezik közösségi adószámmal – bár az magyar – és a termék elhagyja az országot, közösségen belüli értékesítésként, áfa nélkül számlázzon neki a magyar cég. Helyesen jár el a magyar cég, ha ilyen módon számláz? Köszönettel:
Megszállják az adóellenőrök a nagy kínai áruházakat
Cikk
Fokozott ellenőrzéseket végez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) február második felében az Asia Center és a China Mart területén. A különböző településeken várható, szokásos számla-, nyugtaellenőrzések mellett Zala megyében külön kiemeli az adóhatóság, hogy fokozott figyelmet fordítanak a biztonsági őrök szabályszerű foglalkoztatásának vizsgálatára.
Helyesbítő számla vagy számviteli bizonylat kiállitása
Kérdés
1.1 Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a megrendelő a szerződés időtartama alatt minden évben két alkalommal, júliusban a tárgyév első felének, illetve következő év januárjában a tárgyév második felének a magas aktivitású ellátás kiszolgálásához kiszámlázott alkatrészek, anyagok értékének nettó összege után jogosult az összérték nettó 30 százalékát, mint értékesítési jutalékot a szállító felé leszámlázni. A számlázás alapját képező elszámolást minden esetben a szállító biztosítja a megrendelő felé, mint számlabekérőt. Az így számlázott jutalék összege a számla kiállításától számított három hónapon belül levásárolható, azonban készpénzre nem váltható. A felek megállapodnak abban, hogy jelen szerződésből adódó, egymással szembeni kötelezettségeiket számlakompenzálással rendezik. 1.2. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy éves nettó 500 ezer forint összértékű vásárlás teljesítése esetén, és ha a megrendelő részéről a szerződés 8.) pontjában meghatározott fizetési határidő előtt, a 4. napig a számla kiegyenlítése megtörténik, akkor azon számlák nettó összértéke után, melyekre ezen feltételek fennállnak, a megrendelő jogosult 2 százalék scontó utólagos kedvezményre. A kedvezmény elszámolása félévenként történik, tárgyév júliusában a tárgyév első fele, tárgyévet követő év januárjában a tárgyév második fele kerül elszámolásra, oly módon, hogy a szállító az időszakokban és kedvezményben érintett kifizetésekről jóváíró számlát állít ki, melyhez összesítő mellékletet csatol. A kérdésem arra irányul, hogy a szerződésben foglalt utólag adott engedményről, amit később levásárolhat a vevő, jóváíró áfás számlát kell kiállítani, mint ahogy a beidézett szerződésben le van írva, vagy számviteli bizonylattal kell elszámolni, mely adóalap -ódosítással nem jár.
Katás bevétel bankszámlára
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét az alábbi kérdésben: katás bevételnek számít-e, ha az egyéni vállalkozó számlát állított ki 2390 forintról és a bankszámlájára a vevő tévesen 2890 forintot utalt át, a 2890-2390= 500 Ft? Köszönöm a segítséget.
Sportági szakszövetség által kiszámlázott nevezési díj, versenyzési engedély, le- és átigazolás kiszámlázásának áfa tartalma
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Sportági szakszövetségként (közszolgáltató), sportegyesületeknek, amatőr és profi sportolóknak nevezési díjról, versenyzési engedélyről, le-és átigazolásokról állítunk ki számlát (áfaalanyok vagyunk). Kérdésünk, hogy az áfatörvény 85. § m) pontja alapján áfamentesen számlázhatjuk-e ki az előbbiekben felsorolt tevékenységeket, szolgáltatásokat, díjakat? Válaszát köszönjük!
Kisadózó esetében számla helyesbítése
Kérdés
Tisztelt Cím! Egy általunk könyvelt bt. 2017. február 01. óta a katatörvény hatálya alá tartozik. Minden általa kiállított átutalásos számlájáról lemaradt a „KISADÓZÓ” megjelölés. Szeretnénk megtudni, hogy ha az eredeti számlákra nincs mód pótolni ennek felírását, akkor milyen lehetőséggel tudják ezt utólagosan pótolni? Lehet-e helyesbítő számlával és ebben az esetben milyen adatot kell feltüntetni a számlákon, vagy stornózza le a számlákat és állítson ki új számlákat? Mind a két megoldás járható, és megfelelően pótolja a lemaradt adatot?
Fordított áfa és a júliusi átállás a számlázásban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni azt, hogy az áfatörvény értelmében 2018. július 1-je után a 100 forint áfatartalmat meghaladó értékű számlázásnál adatszolgáltatási kötelezettség terheli-e a mezőgazdaságban alkalmazott fordított adózású termékkör értékesítéséről kiállításra kerülő számlákat is? Ha igen, akkor a többi fordított áfa alá tartozó termékkör számlázására is ez érvényes? Köszönöm válaszukat. Törökné
Alkalmazott költségeinek tovább számlázása
Kérdés
Az anyavállalat (svájci székhelyű cég) részére tovább számlázzuk a nálunk állományban lévő foglalkoztatott munkabérét, járulékait és egyéb költségeit. Ezt az áfa-bevallásban a EU-n kívüli szolgáltatás sorban jelentjük. Helyesen járunk el, hogy számlát állítunk ki róla? Ha nem, mi lenne a helyes eljárás?
EU-ból igénybevett oktatási szolgáltatás teljesítési helye
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. az értékesítői részére a kft. székhelyén értékesítési stratégiákról szóló oktatást szervezett. Az oktató más EU-országból érkezett, és cége áfamentesen állította ki a számlát a kft. részére. A kiállító cég székhelye más EU-országban van, nem Magyarországon. Mi a helyes eljárás áfa szempontból? Ez az eset az áfatörvény 42. § alá tartozik? A kft. az áfát +- szerepeltetheti a bevallásában? Köszönöm a válaszát!
Iskolarendszerű képzés – kinek a nevére szólhat a számla?
Kérdés
Iskolarendszerű képzés tandíjának munkáltató általi átvállalása (számla ellenében történő megtérítése a dolgozó számára tanulmányi szerződés alapján) esetén a tandíjról az intézmény által kiállított számla a munkáltató vagy a munkavállaló nevére kell hogy szóljon, avagy mindkettő elfogadható?
Gépkihelyezés és az "ingyenes szolgáltatásnyújtás"
Kérdés
Tisztelt Tanácsadó! Cégünk helyben fogyasztható élelmiszer forgalmazásával foglalkozik. A termék fogyasztásához – annak elkészítését biztosító berendezést helyezünk ki. A berendezésért eddig nem szedtünk bérleti díjat és ezért felmerült az áfaköteles ingyenes szolgáltatás nyújtás kérdése. Bár az értékesítési modellünk úgy épül fel, hogy a termék árában kalkulálva van a berendezés értékcsökkenése és a javítási költség – de bizonytalanok vagyunk, hogy ez egy adóhatósági ellenőrzés során megállja-e a helyét. Kérdésünk az, hogy az a megoldás, hogy egy jelképes bérleti díjat számlázunk ki a termékforgalmazási vállalt időszakra (például 3 évre), akkor az megoldást jelent-e az ingyenes szolgáltatás áfavonzatának kötelezettsége alól? Van-e bármilyen jogszabályi előírás, amely független felek között piaci ellenérték számlázását írná elő?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
