2768 találat a(z) számlázás cimkére
Könyvelési díj – számlázásvariációk
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Csak egyszerű megerősítést szeretnék kérni néhány esetre, mivel gyakorlati példákat hiába kerestem, sajnos nem találtam: 1. Abban az esetben, ha a 2015. december havi könyvelési díjat (a december havi anyagok könyvelését, tehát kvázi előre) december 4-én számlázom le, akkor a teljesítés dátuma egyenlő a kiállítás dátumával, a fizetési határidő pedig mondjuk plusz 8 nap utalásos számlánál? 2. Mi a helyzet akkor, ha készpénzben történik mindez? Akkor a teljesítés dátuma egyenlő a fizetési határidővel, ami egyenlő a kiállítás dátumával? 3. Mi a helyzet akkor, ha mikrogazdálkodó az ügyfél, akinek a könyvelési díjat számlázzuk, és eddig utólag számláztunk, vagyis december 4-én leszámláztam a novemberi könyvelési díjat, amikor is a kiállítás dátuma december 4-e, a fizetési határidő pedig egyenlő a teljesítési dátummal, ami mondjuk plusz 8 nap utalásnál. Ha készpénzes volt, akkor pedig mindhárom határidő december 4-e? 4. Mi történik akkor, ha készpénzes a számlakiállítás, az ügyfél mikrogazdálkodó, ezért a decemberi könyvelési díjat közös megegyezéssel – eltérve az eddigi számlázási gyakorlattól – decemberben fizetné készpénzben. Ekkor a fentieket is figyelembe véve előfordulhat az, hogy a november és december havi könyvelési díjnál, már amennyiben készpénzes, ugyanaz lesz a számlakiállítás, illetve a teljesítés dátuma és a fizetési határidő is?
Saját tulajdonú céges ingatlan bérbeadásának áfakérdése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. az adóhatósághoz való bejelentkezéskor áfafizetési kötelezettség tekintetében úgy jelentkezett be, hogy az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint állapítja meg. Kérdésem a következő: ez a típusú bejelentkezés azt jelenti, hogy a saját tulajdonú ingatlan bérbeadása esetén nem szükséges külön bejelenteni a NAV részére, hogy a bérbeadási tevékenysége során áfát fog felszámítani a kibocsátott bérleti díj számlákban vagy külön bejelentés szükséges 15T201-es adatmódosító lapon ahhoz, hogy a bérleti díj számlákat áfásan bocsássa ki? Mi a teendő akkor, ha szükséges külön bejelentés a bérleti díj áfásan való számlázásához, de az áfás bérleti díj számlát már kibocsátotta az adózó?
Import szolgáltatás áfája
Kérdés
Tárgyi adómentes egyesület cél szerinti tevékenységei között szerepel, hogy tehetséges fiatalokat küld ki tanulmányútra Amerikába. A tanulói vízumot csak az USA által kötelezően kijelölt amerikai non-profit szervezet intézheti. Ez a szervezet megvizsgálja, hogy az illető jogosult-e a vízumigénylésre, ha igen, elintézi a vízumot és a kötelező biztosítást. Erről egy számlát állít ki egy összegben. A kérdésem az lenne, hogy ilyenkor ezt a szolgáltatást be tudom-e sorolni az áfatörvény 85-86. §-ai közé vagy be kell itthon vallani és befizetni utána az áfát. A számlán egy összeg szerepel, ami mindent tartalmaz: vízumügyintézés, vízum, biztosítás, annak az ügyintézése, a tanuló oktatási helyének kiválasztása, oktatás költsége, segélyhívó szolgálat 24 órán keresztül. Mivel elsősorban vízum, biztosítás és oktatás szerepel benne, ezért gondoltam, hogy talán nem kell itthon áfát fizetni utána. Válaszukat előre is köszönöm. E.
Lakássá minősített iroda áfakötelezettsége
Kérdés
A kft. 2001-ben egy társasházban vett egy irodát, a számla áfát tartalmazott, azt nem helyeztük levonásba. 2015-ben eladtuk, de az irodát a magánszemély vevő kérésére át kellett minősíteni lakássá, mert a vevő lakásként kívánta azt megvenni és használni. Az átminősítés 2015 júliusában megtörtént. Fontos lehet, hogy sem a vételkor sem az eladáskor az ingatlan mérete, jellege, funkciói semmiben nem változtak. Helyes volt-e, hogy a számla áfát nem tartalmazott?
Megjelent a decemberi VálaszAdó
Cikk
Az adóhatósági ellenőrzés sokunkat érinthet, függetlenül attól, hogy vállalkozunk, vagy sem, van-e bevallási kötelezettség alá eső jövedelmünk. Az adóellenőrzést akár egy ingatlan vagy egy nagyobb értékű gépjármű vásárlása is kiválthatja. De okozhatja egy megromlott üzleti, baráti vagy házastársi kapcsolat miatt tett feljelentés is.
Gyógyszeradomány adózása és elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Gyógyszerforgalmazó vállalkozásként kórházak részére a 3/2009 EüM rendelet 9. § alapján gyógyszert adományozunk. A példa kedvéért legyen a termék beszerzési ára 50, piaci ára 100+5% áfa. Helyesen járunk-e el adózásilag és számvitelileg, ha az alábbi gyakorlatot folytatjuk: Az adományozott termékről piaci áron számlát állítunk ki (100+5% áfa), árbevételként és fizetendő áfaként könyveljük, az áfát a NAV részére megfizetjük, a számla végösszegét adomány, engedmény jogcímen -105 értékben csökkentjük (ezt rendkívüli ráfordításként könyveljük), így a számla végösszege 0 lesz. Követelésünk nem képződik, a kórház egyébként sem fizetne a termékért. Kapcsolódó tételként a terméket elábéval szemben könyvelve kivezetjük a készletből (50). A társasági adó alapját a rendkívüli ráfordításként elszámolt összeggel megemeljük. (105). Amennyiben a módszerünk nem helyes: Kell-e számlát kiállítani, és milyen tartalommal? Amennyiben nem nulla értékű a számla, elengedett követelésként vezetjük ki az összegét (növeljük-e ez esetben a taoalapot)? Milyen módon vezetjük ki a készletet, jár-e ez adóalap-korrekcióval együtt?
Egyéni vállalkozó díjazása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy művészeti folyóirat, amiben szerzők cikkeket jelentetnek meg jogdíjas tevékenység formájában. Minden év végén pénzdíjazással járó díjra terjesztik fel a legjobbakat. Ez idáig mindig magánszemélyek kapták a díjat, viszont van egy olyan szerző is, aki egyéni vállalkozóként számlázta ki a műveit 2015-ben. Kaphatja-e a díjat egyéni vállalkozóként (kiszámlázva), vagy ugyanúgy magánszemélynek minősül, mint a többiek, és annak alapján kell levonni a juttatása után az adót, járulékot? Köszönettel! Péter
Jogdíj/Royalty
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk orvostechnikai eszközök fejlesztésével foglalkozik. Egyik partnerünk részt vesz az egyik termékünk fejlesztésében, így a megállapodás értelmében jogdíjra lesz jogosult az értékesített eszközök után. A kérdésem az lenne, hogy a jogdíjak kifizetése számlakibocsátáshoz kötött-e vagy sem? Az lehet, hogy mivel a jogdíjra jogosult nem végez tevékenységet, nem nyújt szolgáltatást, így a jogdíj megfizetése számla kibocsátása nélkül is történhet? Vagy esetleg egyéb adóvonzata lesz a jogdíj kifizetésének? Válaszát előre is köszönöm!
Áruminta vagy repi
Kérdés
Kávégépeket és kávét, kakaót forgalmazó cég vagyunk. Meglévő és leendő ügyfeleinknek mintát adunk a termékekből kipróbálásra, valamint, ha már többször rendeltek tőlünk, további ösztönzésként úgymond ajándékba, repiként, természetesen ingyenesen. A számlán – nem sok ilyen volt még – úgy tüntettük fel, hogy például kávé: 1 csomag – repi, értéke pedig 0 forint. Kérnénk segítségüket, hogy helyes-e ez a gyakorlat. Ha nem, hogyan, milyen módon lehet ezt megoldani, hogyan kell a számlán szerepeltetni, hogy ezután ne kelljen adózni, hiszen nekünk ez nem bevétel? Köszönjük a segítséget.
Alapítvány fordított áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alapítvány idősek otthona üzemeltetését végzi. Ennek keretében áfamentes tevékenység folytatása mellett van áfaköteles tevékenysége is, melyre az általános szabályok szerint van bejelentkezve. Az áfamentes tevékenységhez kapcsolódóan: az alapítványnak van saját konyhája, melyben az ellátottak ételeit készíti el saját munkaerővel (ez az áfamentes tevékenységéhez tartozik, az ételért külön térítési díjat nem fizetnek a gondozottak). Áfaköteles tevékenység, melyre az általános szabályok szerint be van jelentkezve az alapítvány: ugyanerről a konyháról kiszállítást is végez. A mai nap kaptunk az egyik nyersanyag-szállítónktól egy levelet, mely szerint a számlánk fordított adózás szabályai szerint került kiállításra, ezért csak nettó árat tartalmaz, az áfa összegét nekünk külön kell rendeznünk. Kérdésem, hogy ezt hogyan tehetjük meg? Az áfamentes tevékenységi körhöz kapcsolódóan is, vagy csak az áfaköteles részhez kapcsolódóan kell rendezni? A befizetendő és levonható áfa megállapítása bevallási időszakonként egy arányszám alapján kerül kiszámításra (a kiszállított ételek és az összes előállított adag arányában). Mi a teendő ebben az esetben? Köszönöm!
Alapítványi szolgáltatás igénybe vétel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alapítvány idősek otthona üzemeltetését végzi. Ennek keretében áfamentes tevékenység folytatása mellett van áfaköteles tevékenysége is, melyre az általános szabályok szerint van bejelentkezve. Az áfaköteles tevékenység: az alapítványnak van saját konyhája, melyben az ellátottak ételeit készíti el saját munkaerővel (ez az áfamentes tevékenységéhez tartozik, de ugyanerről a konyháról kiszállítást is végez.) Ez a két tevékenység ugyanabban az épületben történik. Az ingatlanhoz tartozik egy, az idősek pihenését szolgáló kert is, melynek rendbetételéhez egy céget bízna meg. Az alapítvány rendelkezik közösségi adószámmal. A megbízandó cég az alábbi információt adta magáról: Ausztriában bejegyzett cég, közösségi adószámmal rendelkezik. Kérdésem, hogy ebben az esetben az osztrák cégnek milyen számlát kell az alapítvány felé kiállítania, illetve keletkezik-e az alapítványnak áfafizetési kötelezettsége, ha igen, akkor milyen arányban? Ebben az esetben számít-e az, hogy az alapítványnak van áfamentes és áfakörös tevékenysége is? Mivel szolgáltatást venne igénybe, nem kell az osztrák cégnek Magyarországon adószámot kérnie? Köszönöm!
Repülőjegy és szállásköltség továbbszámlázásának áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Tárgyi adómentes tevékenységet végző belföldi adóalany oktatási intézmény (havi áfabevallásra kötelezett) éves rendes vezető testületi ülését a fenntartó intézmény kuratóriumi tagjai részvételével Németországban tartotta (német érdekeltségű intézményről lévén szó). A fenntartó szintén belföldi adóalany. Az oktatási intézmény a fenntartó részére tovább kívánja számlázni az általa viselt, de a fenntartót illető német szállodai szállásköltséget és a repülőjegyet. A német szálloda német áfával, a repülőjegyet pedig egy magyar utazásközvetítő cég nemzetközi személyszállításra tekintettel áfamentesen állította ki az oktatási intézmény nevére. Kérdésem, helyes-e az eljárás, ha az oktatási intézmény áfamentesen számlázza tovább a fenti költségeket? Ha nem, hogyan kell szabályosan eljárnia? Tisztelettel: B.Gy.
Bankba érkező előre utalás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy szabályos annak a bankszámlára érkező összegnek a könyvelése, amelyet egy rendezvényszervező cég előre utalással kér bankszámlájára befizetni a résztvevőktől a belépő jegyekért? A belépő jegyeket a rendezvény helyszínén adja át. Kell-e ezekről az összegekről előlegszámlát kiállítani – mivel azokat a teljesítés előtt kifizetik –, majd végszámlát kiállítani magánembereknek, akik alapjáraton nem kérnek számlát a szolgáltatásról? Tulajdonképpen a belépő jegy árát készpénzben fizetnék, de a helyfoglalás miatt kényszerül a cég előre utalással azt elkérni. A bankba érkező összegeket készpénzbefizetésként átvezetési számlára könyvelem, és a pénztárban szerepeltetem a rendezvény összes bevételét áfásan. Szabályos ez így? Vagy minden összegről kell készüljön előleg-, illetve végszámla kimenő számlaként, és akkor a bankból kiegyenlítésre kerül, amikor befizették az összeget? Köszönöm a választ előre is!
Külföldi ingatlanon végzett munkák
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném segítségüket: Németországban lévő ingatlan-felújítási munkálatokat közösségi adószámmal rendelkező szlovák gazdasági társaság végzi, fővállalkozóként. A szlovák cég megbízta az én – közösségi adószámmal rendelkező – magyar gazdasági társaságomat, hogy a munkálatokat irányítsa. A magyar gazdasági társaságom a munkálatokhoz igénybe vesz közösségi adószámmal rendelkező, MAGYAR szolgáltatót, amely a tényleges munkálatokat (burkolás, festés, stb) elvégzi. Kérdésem: jól gondolom-e, hogy a magyar cég a másik magyar cégnek – az áfatörvény 39. §-a.alapján – fordítottan, áfa nélkül fog számlázni, mivel az ingatlan fekvése az irányadó ezen szolgáltatás esetében? (A 2011. évi LXXXIV. törvény a Magyar Köztársaság és Németország közötti egyezmény 5. cikkének (3) bekezdése értelmében fióktelepet csak 12 hónapnál hosszabb tevékenység esetén kellene létesíteni, tehát, erre nem kötelezettek, ennél rövidebb időtartamú munkálatokról van szó.) Továbbá az én magyar cégem szintén az áfatörvény 39. §-a alapján nem számít fel áfát a számláza során a szlovák cégnek (áfa területi hatályán kívüli megjelölés). Hangsúlyozom, hogy mindegyik fél közösségi adószámmal rendelkező gazdasági társaság. Válaszukat köszönöm Vörösné Judit
Időszakos elszámolású ügyletek
Kérdés
Nem találok sehol megfelelő választ arra, hogy mi van akkor, ha készpénzben történik a fizetés. Mire gondolok? A havi bérleti díjat a tulajdonos készpénzben kéri, és úgy, hogy beesik az üzletbe, kiállítja a készpénzes számlát, és kéri a bérleti díjat. Ez minden hónapban akkor következik be, amikor éppen arra van dolga. Eddigi tudásom szerint a készpénzes számla lényege, hogy minden dátum a pénzmozgáshoz kötött. Hogyan járok el helyesen? Vagy beesik az ügyfél, és letesz az asztalra kéthavi könyvelési díjat, mondván most van nála pénz!? Erre kkészpénzes számlát kell kiállítani, de hogyan? Minden magyarázat az utalásos számlákkal foglalkozik...
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
