164 találat a(z) nyílt végű lízing cimkére
Nyílt végű lízing előlege és az első részlet Kérdés
A társaság nyílt végű lízinggel fog bérelni egy személyautót, melyre a lízingcég előleget kért, valamint hamarosan beérkezik az első részlet számlája. Ekkor nem tudom még megosztani az áfa-visszaigénylést, mivel még nem használta senki az autót. Ilyenkor mi a helyzet? Vissza lehet igényelni az áfát? Hiszen nem történt magánhasználat.
Nyílt végű lízing járulékos költségei Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nyílt végű lízing keretében beszerzett gépjármű esetében a jármű vételárához kapcsolódó üzembehelyezési költség külön számlán szerepel. Kérdésem az lenne, hogy a lízinghez kapcsolódó üzembehelyezési költség áfája levonható-e az üzleti célú használat arányában vagy sem? Az aktiválásig beszerzett téli gumiabroncsok és azok szereléséről kapott számla az eszköz bekerülési értékét növelik, és áfa nem vonható le, ha jól gondolom (tekintve, hogy nem szolgáltatás?!) Köszönettel.
Nyílt végű lízing – személygépkocsi Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem egy előzőleg Ön által megválaszolt kérdéshez kapcsolódik. http://adozona.hu/kerdesek/2016_10_25_Nyilt_vegu_penzugyi_lizing_fba Cégünk nyílt végű lízinggel vásárol személygépkocsit, amelyet azonnal bérbe is ad. A nyílt végű lízing esetében, ha az első részlet a vételár 40 százaléka, az a NAV szempontjából magasnak tekintendő? Ha átminősítik zárt végű lízinggé, de a cég – kizárólag áfásan – bérbeadásra hasznosítja a gépkocsit, akkor ebben az esetben is teljes egészében levonható az áfa? A bérleti díj meghaladja a havi lízingdíj (kb. 1%) összegét. Megtehetjük-e azt, hogy az első lízingdíj (40%) az első bérleti díjjal egyező összegű? Jobb vagy rosszabb a NAV megítélése ebben az esetben? Válaszát köszönöm.
Személygépkocsi beszerzés nyílt végű lízinggel Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk üzletkötői tevékenységhez nyílt végű pénzügyi lízinggel személygépkocsit vásárolt. Az üzletkötő távol lakik a cég telephelyétől, ezért saját lakásáról indul és érkezik minden nap. Megkaptuk az első számlát, mely a lízingelt eszköz értékének 38 százaléka. Azt szeretném kérdezni, hogy mekkora hányadban vonhatom le az áfát fenti számlából, illetve a későbbiekben, havonta esedékes lízing díjból, üzemanyag költség számlákból, javítási számlákból? A gépkocsi céges-magán használata 85-15 százalékot tesz ki. A menetlevélen kívül szükséges más nyilvántartás is a megtett kilométerről? Válaszát köszönöm!
Eszközbeszerzés – nyílt végű lízing Kérdés
Egy mezőgazdasági munkagépet, tehát nem járművet szeretnénk nyíltvégű lízing keretében használni, majd maradványértéken megvásárolni. A NAV ügyfélszolgálata két egymástól távoli régióját is felhívtam arra vonatkozóan, hogy egyéni vállalkozóként a lízingdíjait, hogyan kell a könyvelésemben szerpeltetni, hogyan tudom azt elszámolni. Azt a válasz kaptam, hogy az a személyi jövedelemadóról szóló törvény egyéni vállalkozónak, őstermelőnek nem teszi lehetővé a lízing elszámolását, amennyiben 1997 után kötött erre vonatkozóan szerződést. Az szja-törvényben szerepelnek a lízing elszámolásának szabályai, a 3. paragrafus amely fogalommeghatározásokat sorol fel a 47. pontjában az alábbiak szerint meghatározza a lízing fogalmát "47. Lízingnek minősül a tárgyi eszköz használatba adása 1997. január 1-je előtt kötött olyan szerződés alapján, amely annak határozott időre szóló, de 365 napot meghaladó bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi vagy számára a bérbeadó vételi jogot biztosít." A fenti megfogalmazás szerint csak az 1997. január 1-je előtt kötött lízingszerződések minősülnek lízingnek, és csak ezekre alkalmazhatók a törvényben egyébként megfogalmazott lízingre vonatkozó szabályok? Bárki, aki ezen időpont után kötött lízingszerződést, az nem minősül lízingnek, és ezért nem is alkalmazhatja a törvényben meghatározott elszámolási szabályokat?
Kamatkedvezmény Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy középvállalkozásnak minősülő kft. 1. lízingcégtől nyílt végű, zárt végű visszlízing szerződéseket kötött tárgyi eszközre. A lízingcég havonta küldi a számlákat, melyben van tőke- és kamatrész is. A kérdésem, hogy mindhárom esetben élhet-e a cég a társaságiadó-törvény szerinti kamatkedvezménnyel? Illetve, hogy ezt melyik évben lehet érvényesíteni, mert az aktiválás már 2015-ben megtörtént. Ha már 2015-ben lehetett volna (de nem történt meg), akkor igénybe lehet-e venni a kedvezményt a 2016-os évről szóló adóbevallásban, vagy csak önellenőrzés formájában a 2015-ös évre? 2. egy személygépkocsit is nyílt végű lízing keretében szerezne be idén a cég. A kérdésem ugyanaz, mint a régebben fennálló lízingek esetében. A kamatkedvezményt, ha jól tudom, a társasági adóból lehet levonni, nem pedig az adóalapból. Kérem, ismertessék a fenti feltételeket és a tövényi hivatkozásokat is!
Nyílt végű lízing áfája Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. személygépkocsit lízingel nyílt végű lízinggel. Az áfát a futamidő alatt visszaigényelte a jogszabály szerint. Most a futamidő végén a kft. szeretné megvenni, de szerintem ez nem célszerű az eddig visszaigényelt áfa szempontjából. Ön szerint? Válaszát előre is megköszönve: Könyvelő
Egyéni vállalkozó lízingelne Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozóként nyíltvégű lízing ügyletet akarok kötni, azonban a lízing elszámolásával kapcsolatban tanácstalan vagyok. Az szja törvény 3. § a fogalom meghatározások körében lízingként csak az 1997 előtt kötött lízing szerződéseket ismeri el. A lízing elszámolására termelőeszköz esetében van szabályozás a 11 sz. melléklet 21 pontjában, azonban a NAV ügyfélszolgálat szerint a most kötött lízing szerződések esetében a 3. § fogalom meghatározása miatt ez irreleváns. Kérem szíves tájékoztatását arra vonatkozóan, hogy amennyiben egyéni vállalkozóként termelőeszközre kötnék nyílt végű lízing szerződés, hogyan tudom a lízing díjat a könyvelésemben leírni. Üdvözlettel Oláh Péter
Személygépkocsi nyílt végű lízing elszámolásának korlátja Kérdés
Tisztelt Cím! Korábbi válaszaikból azt szűrtem le hogy amennyiben egyéni vállalkozó személygépkocsit lízingel (nyílt végű) az elszámolásnak van egy felső határa: a bevétel 1 százaléka. Kérdésem, hogy ez a korlát a kft.-knél is fennáll? Tisztelettel
Személygépkocsi-beszerzés nyílt végű lízing esetén Kérdés
Kedves Szakértő! Esetem: Pors..e cégnek fizettünk 2 előleget (összesen 3 717 000 forint értékben), melyet ugyan lesztornóztak, de máshogy nem tudták megoldani, s a Uni.. Leasingre kell betudnom (nem kapta vissza a cégem). Az Uni szerződésben az áll, hogy a kocsi bruttó vételára 12 205 eft + regisztrációs adó: 185 eft, azaz teljes bruttó vételár:12 390 eft. Kaptam 1./ Birtokba adási bizonylatot: 9 610 236 forint értéken (adóalapot nem képez áfa megjelöléssel). Ez a 12 205 eft nettó értéke. 2/ Bekérőt kaptam a 185 eft regisztrációs adóról. 3/ Számlát kaptam a szerződéskötéskor fizetendő lízingdíjról, bruttó 3 532 000 forint, nettó: 2 781 102 forint, áfa 750 898 forint. Kérdésem, hogy szabályosan könyvelem-e? 1/-nél T161-K4541(UNI) =9 610 236 forint, majd vegyesen: T4541-K448 2/-nél T161-K4541(UNI) =185 000 forint 3/-nál T448-K4541(UNI) =3 532 000 forint (áfát nem igazán kérném vissza, 48 hó a futamidő, elhatárolási számlán 36-ra teszem) Vegyesen T 4541(Uni szállító) - k4541(Pors.. túlfizetés)= 3532+185=3 717 eft összevezetem. Így nulla lesz mindkét szállító. A 448-as egyenlege 9 610 236-2 781 102= 6 829 134 forint. Ezt írják a tőke+kamat bontás táblázatukban is, mint finanszírozott értéket. Értékcsökkenés-alapom: 9 610 236+185 000=9 795 236 forint lesz (számviteli 25%, maradványérték nulla, tao szerinti 20%). Ha a végén a szerződésben rögzített UNI maradványértéket megvesszük, akkor 975 591 nettó + 263 409 áfa = 1 239 000 forint bruttó, akkor ez a bruttó érték megy újra a 161-re (a korábbi 161 egyenleg négy év után 0), de erre már képezek maradványértéket, s akár 20-20% értékcsökkenést (tao és számvitel egyenlő).
Nyílt végű lízing Kérdés
Tisztelt Szakértők! Személygépjármű nyílt végű pénzügyi lízinggel kapcsolatban szeretnék érdeklődni. Számviteli szempontból ez az ügylet beruházásnak minősül a lízingbevevőnél. Áfa szempontjából pedig szolgáltatás történik, melynek az áfája visszaigényelhető. Kérdésem az lenne, milyen értéken kell a lízingbe vevőnek a járművet aktiválnia? A személygépjármű nettó értékén? Vagy személygépjármű nettó értéke+a maradványérték áfája? Ez utóbbi azért merült fel, mert maradványértéken megy át a jármű tulajdonjoga a lízingbe vevőre, vagyis áfa szempontjából ez már nem szolgáltatás, hanem személygépkocsi-vételár, melynek áfája nem igényelhető vissza. A lízingbe vevő döntése szerint a havi lízingdíjakban szereplő ÁFA-t nem igényli vissza, mert nem tudja megbontani a magán és a céges használatot, nem kíván útnyilvántartást vezetni. Ebben az esetben a havi díjakban szereplő Áfát közvetlenül a 867-es vissza nem igényelhető ÁFA számlára kell könyvelnie? Köszönettel: Kiss Mónika
Nyílt végű lízing + fejlesztési tartalék Kérdés
Kedves Szakértő! Nyílt végű lízing keretében beszerzett kamion értéke felhasználható-e a fejlesztési tartalék feloldására? Köszönjük a választ
Nyílt végű lízing áfája személygépkocsi Kérdés
Szakmai véleményüket szeretném kérni személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízinggel kapcsolatban. A lízing önereje 50 százalék, a magán- és az üzleti használat útnyilvántartás alapján elkülönül. Az önrész, azaz a lízingdíj első részletének áfája milyen arányban vonható le? Kell-e figyelembe venni bármilyen magánhasználatot az önerő tekintetében? Kell-e alkalmazni bármilyen göngyölítetten számolt levonást, a levonási hányad bármilyen éves-időszakos korrekcióját, illetve a tárgyi eszközökre vonatkozó, az áfatörvény 135. § (b), azaz az utólagos kiigazítást 10 000 forintot meghaladó eltérés esetén? (Áfa tekintetében bérbeadás, számviteli szempontból tárgyi eszköz.) Vagy elegendő a havi részleteket a havi magánhasználat arányában megbontani, kezelni? További kérdésem, hogy az önrész, illetve a havi részletekre eső előzetesen felszámított áfa összegét az áfabevallás mely sorain kell szerepeltetni? Tárgyieszköz-beszerzésnek minősül, azaz külön ki kell emelni a bevallás 77. sorában? Válaszukban kifejtett álláspontjukat, szakmai véleményüket előre is köszönöm.
Beszerzési érték és az értékcsökkenési leírás alapja Kérdés
Példa egy személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingszerződésre alap áfa SUM reg.adó 200 000 0 200 000 saját rész 6 000 000 1 620 000 7 620 000 első rész 6 200 000 1 620 000 7 820 000 1-36. havi részletek 5 400 000 1 458 000 6 858 000 lízingdíj SUM 11 600 000 3 078 000 14 678 000 37. havi rész maradványérték 4 000 000 1 080 000 5 080 000 autó vételár szer.sz. 15 600 000 4 158 000 19 758 000 besz.ár része (hatóság, rendszám…) 150 000 bizonylatok alapján Könyvelés "A" eset "B" eset besz.ár lízingszer.sz T161-K4481 15 600 000 11 600 000 lizing szerz. ÁFA tartalma T365-k4482 4 158 000 3 078 000 besz.ár egyéb T161-K4541 150 000 150 000 Üzembe helyezés "A" eset SZV trv TAO Aktiválás(bruttó érték) T142-K161 15 750 000 15 750 000 maradványérték 4 000 000 0 ÉCS alapja 11 750 000 15 750 000 leírási kulcs 33,33% 36 hónap 5év (20%) VAGY? Üzembe helyezés "B" eset SZV trv TAO Aktiválás(bruttó érték) T142-K161 11 750 000 11 750 000 maradványérték 0 0 ÉCS alapja 11 750 000 11 750 000 leírási kulcs 33,33% 36 hónap 5év (20%) 1. Mi lesz a személygépkocsi üzembehelyezés-kori beszerzési értéke, 11 600 e+150 e=11 750 eFT vagy 15 600 eFt+150 eFt= 15 750 eFt? 2. A 37. részlet összegét (4000 eFT) lehet-e/kell-e a számvitelben maradványértékként kezelni? 3. Jól gondolom-e, hogy az értékcsökkenés alapja a számvitel szerint a beszerzési ár – a 37. részlettel megegyező maradványérték (15 750 e-4000 e=11 750 eFT)? 4. A társaságiadó-törvény nem ismeri a maradványérték fogalmát, így a TAO szerinti leírás alapja a teljes beszerzési ár (bruttó érték) a 15 750 eFt vagy a 11 750 eFt? Leírás kulcs 20 % (TAO trv. 2sz. mell. IV. b.) 5. Mi lesz a helyes eljárás, és a helyes ráaktiválandó érték „A” esetben és „B” esetben a futamidő végén, ha megtartja az autót?
Lízingelt személygépkocsi értékesítése vevőkijelöléssel Kérdés
Egy társaság által nyílt végű lízingszerződés alapján lízingelt személygépkocsit – a szerződés lejárta után – nem a társaság, hanem annak ügyvezetője magánszemélyként kívánja megvásárolni. A lízingbeadónak adott nyilatkozaton a társaság őt jelöli ki vevőnek, és a lízingbeadó neki számlázza a 30 ezer forintos maradványértéket. Ebben az esetben milyen adók, járulékok terhelik a lízingbevevőt, illetve a kijelölt magánszemély vásárlót? Várom szíves válaszát!