110 találat a(z) kontírozás cimkére
Kötvények
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kötvények könyvelésével, év végi értékelésével kapcsolatban szeretném a segítségét kérni az alábbi konkrét példákon keresztül: 1. 2015. 03. 02-án vettünk államkötvényt másodlagos forgalmazótól, 919 000 forint névértékű, vételi árfolyamon (115,56 %), 11 058 405 forintért. 2015. 11. hóban kaptuk az éves kamatot, 50 000 forintot. Év végén a vételi árfolyama 109,06 %. 2. 2015. 03. 02-án vettünk OTP eurós kötvényt, névértéke: 4400 euró, eladási árfolyama 94,0464 %, fizettünk 4138 eurót. Kamatot kaptunk 20 eurót novemberben. Év végi árfolyama: 99,05%. Hogyan kell szabályosan kontírozni a vásárlást, és év végén értékelni, mérlegben szerepeltetni? Válaszát előre is köszönöm!
Osztalék
Kérdés
2014. 12. 31-én egy kft. mérlegszerinti eredménye 12 millió forint. A társaság úgy dönt, hogy 6 millió forintot osztalékként kivesz. Ennek semmi akadálya. Kérdésem: hogyan kontírozom a jóváhagyott osztalékot 2014. 12. 31-én?
E-számla könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. áttért az e-számlázásra. Webáruház lévén havi több száz kimenő számláról van szó. Megfelelő-e az a megoldás, hogy a számlázó program által kiállított összesítő excel táblázat alapján kerülnek a számlák könyvelésre? A táblázat tartalmazza mindazon adatokat, melyek a könyveléshez szükségesek. A nagy számlamennyiség miatt a számlákat nem nyomtatjuk ki. A másik kérdésem még a számlák kontírozásával kapcsolatos. Hogyan oldható ez meg ebben az esetben (a gyakorlati megvalósítás érdekelne)? Előre is köszönöm a választ.
Maradványértékes nyílt végű pénzügyi lízing
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. egy 5 100 000 forint plusz áfa értékű személygépjárműre maradványértékes nyílt végű pénzügyi lízinget szeretne kötni. Maradványérték: 615 000 forint. A kezdő részlet 2 600 000 forint plusz áfa. A magánhasználatot kiszámlázzák. Melyek az adott ügylet kontírozási tételei, és milyen összeggel? Válaszát előre köszönöm. B.K.
Értékvesztés kivezetése
Kérdés
Befejeződött egy felszámolási eljárás egyik vevőnk ügyében. A vevőkövetelésünket bejelentettük a felszámolónak 324 570 forint összegben, a korábban elszámolt értékvesztés összege 162 285 forint volt, amivel megemeltük az elszámolás évében a társasági adó alapját. 2015-ben egyszerűsített felszámolási eljárás keretében befejeződött a felszámolás. A felszámoló utalt a bankszámlánkra 2015-ben 311 843 forintot. Kérném, szíveskedjen a 2015-ös gazdasági eseményeket kontírozva bemutatni, hogyan vezetem ki a könyveimből a vevővel kapcsolatos követelést és az értékvesztést. Köszönöm szépen.
Kiküldetési rendelvény kontírozása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkavállalók és a személyesen közreműködő tulajdonos kiküldetési rendelvény alapján kap gépjármű-költségtérítést. Milyen főkönyvi számlára könyveljük: 526 Belföldi kiküldetés vagy 55 személyi jellegű kifizetés? Illetve szeretném megkérdezni, hogy milyen fő lényegi különbség van az útnyilvántartás és a kiküldetési rendelvény után kapott költségtérítésben? Útnyilvántartás alapján kapott költségtérítés a magánszemélynél bevétel és cégautóadó-fizetési kötelezettsége is keletkezik...szemben a kiküldetési rendelvénnyel. Akkor miért kiküldetési rendelvény alapján számol el "mindenki"? Köszönettel.
Kontírozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A számviteli bizonylatokon feltüntetendő kontírozási tételekkel kapcsolatosan lenne gyakorlati kérdésem. Egy korábbi válaszban azt olvastam, hogy már nem kötelező kézzel ráírni, elegendő, ha a könyvelő program által használt "kód" kerül csak rögzítésre. Ez esetben ez azt jelenti, hogy a programból tudok egy olyan listát nyomtatni, melyből látható, hogy mely kódhoz, pontosan milyen kontírtételek (főkönyvi számlák) tartoznak? A bankkivonatokon ez nem igazán megoldott, ott kézi rögzítés kötelező? A könyvviteli nyilvántartásban szereplő sorszámokat sem kell rávezetni a bizonylatokra például a bejövő számláknál a vállalkozás által meghatározott intervallum B2015001-? Köszönettel.
Munkáltatói adómentes lakáshitel-törlesztés
Kérdés
Szeretném, ha a munkáltatói adómentes lakáscélú hiteltörlesztés kontírozását megadnák. Továbbá az egyéb természetbeni juttatásét is, mint például Erzsébet-utalvány, útiköltség-térítés, egészségpénztári hozzájárulás. Szeretném továbbá megtudni, hogy a lakáshitel-törlesztésbe adómentesen nyújtott támogatást a bérlapon fel kell-e tüntetni.
A telefonszámla elszámolása, könyvelése
Cikk
Internet-előfizetést, parkolási díjat és adományt is tartalmazó telefonszámla könyveléséhez kért segítséget olvasónk. Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó írta le a megfelelő lépéseket.
E-számla kontírozása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Manapság már nincs olyan vállalkozás, amelyet ne érintene az e-számla kérdése, ha más miatt nem, akkor azért, mert a beszámoló közzétételi díjának megfizetéséről mindenképpen e-számlát kap a vállalkozás. Kicsit bizonytalan vagyok az e-számla kontírozásának gyakorlati alkalmazásában, és ebben szeretném a segítségét kérni. Egy beszállító hó végén küld egyhavi könyvelői csomagot, amiben benne van az összes, az adott hónapban kiállított bizonylat pdf formátumban, plusz számlánként egy xml file. Ehhez küldenek egy excel táblázatot, amiben minden számla fel van tüntetve számlaszámmal, kiállítási, teljesítési, fizetési dátummal, szerepelnek a nettó árak, áfa, bruttó árak, áfakulcsok, számla végösszege. A könyvelésbe a számlákat a táblázat alapján visszük fel, mert ez havonta többszáz számlát tesz ki, a számlákat természetesen nem nyomtatjuk. Elegendő-e, ha ebbe az excel táblába felvisszük számlánként a kontírozást külön oszlopokba? Ez megfelel-e egy esetleges ellenőrzéskor? Vagy egyesével, minden számlát külön ki kell kontírozni egy arra alkalmas programmal? Válaszát előre is köszönöm!
Pénztárgép – állami támogatás elhatárolása
Kérdés
Kérek szépen egy kontírozást arra vonatkozóan, hogy a kapott 50 ezer forintos állami támogatást, a pénztárgép-értékcsökkenést és az év végi elhatárolást milyen összegben, és hogyan kell könyvelni, mert olvastam példákat, de nem igazán értem.
Elektronikus számlát fogad be? Ezekre kell figyelnie!
Cikk
Az adóellenőrzéseknél gyakori, hogy a hatóság a számla formai hibájára hivatkozva elutasítja a számlában áthárított adó levonását. Cikksorozatunkban ezúttal azt mutatjuk be, mire kell ügyelnie az elektronikus számla befogadójának.
Nyomdai szolgáltatás vagy termék, környezetvédelmi termékdíj
Kérdés
Tisztelt szakértő! Egy eléggé összetett kérdéssel fordulok önök felé. Adott egy A Kft., amely a B Kft. megrendelésére nyomdai termékeket (szórólapok, katalógusok, prospektusok) gyártat egy romániai nyomdával. Az első kérdés az lenne hogy az A Kft. hogyan könyveli a romániai nyomda számláját: ELÁBÉ-ként vagy szolgáltatásként?(Minden alapanyagot a romániai nyomda szerez be.) Le lehet vonni ezeknek a számláknak az értékét az iparűzésiadó-alap számításánál? A második kérdés: mivel ezek a termékek többnyire rekámhordozó papírnak minősülnek, jól értelmezem, hogy az A Kft. az első belföldi forgalomba hozónak minősül, így az B Kft. felé kiállított számlák környezetvédelmi termékdíjat tartalmaznak, amit az A Kft. kell, befizessen a NAV felé? Mi a helyes kontírozási tétel ezek a számlák esetén: 1.) T311 – K911(a KTD is),467 vagy 2.) T311 – K911 T311 – K46 (a KTD) T311 – K467 Én az első kontírozást vélem helyesnek, de egy kicsit elbizonytalanodtam ezért kérem a segítségüket. Köszönöm!
Törzstőke-emelés könyvelése tagi kölcsönből
Kérdés
Igazán a kérdésem már a címben is szerepel, elbizonytalanított a könyvelésem, több cikket is olvastam, és már szeretnék kérni megerősítést. A kontírszámok nagy segítségemre lennének. Köszönöm. Üdvözlettel: Zsuzsa
Pótbefizetés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. a saját tőke problémáját pótbefizetés elrendelésével rendezi. Erről 2014. december 15-én taggyűlési határozatot hoztak a tulajdonosok. A társasági szerződésben szerepel a pótbefizetés lehetősége. A határozat alapján a pótbefizetést nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás biztosításával teljesíti a társaság. A nem pénzbeli hozzájárulás meghatározott összege két tételből áll a taggyűlési határozat szerint: – tulajdonosi kölcsönből (anyavállalat követelése), – lejárt szállítói kötelezettségből (anyavállalat követelése). Jelenleg a kft. mindkét tételt a rövid lejáratú kötelezettségei között tartja nyilván. A pótbefizetést elrendelő taggyűlési határozathoz mindkét fél által aláírt adós-hitelező elismerő nyilatkozat áll rendelkezésre, hogy az anyavállalat követelése jogszerű. Kérdéseim: – Elfogadható-e az taggyűlési határozat dátuma előtt már rendelkezésre bocsátott tulajdonosi kölcsön és szállítói kötelezettség a pótbefizetés forrásának (hitel-tőke konverzió)? – Ha igen, akkor milyen dátummal kell az eszközmozgást könyvelni? – Melyek a kontírozási lépései a gazdasági eseménynek? Köszönettel!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
