Elektronikus számlát fogad be? Ezekre kell figyelnie!

Megosztás Tetszik

Az adóellenőrzéseknél gyakori, hogy a hatóság a számla formai hibájára hivatkozva elutasítja a számlában áthárított adó levonását. Cikksorozatunkban ezúttal azt mutatjuk be, mire kell ügyelnie az elektronikus számla befogadójának.

Szerencsére az Európai Bíróság konzekvensen alkalmazott joggyakorlata felülírja, s így a magyarországi adóellenőrzési szokásokat (miszerint forma hibákra hivatkozva elutasítják az adólevonási jogot) folyamatosan és igen jelentősen átalakítja. Ugyanakkor valóban célszerű a legkörültekintőbb eljárást tanúsítani akkor, amikor elektronikus számlákat fogadunk be.

A számla befogadójára vonatkozó szabályok

Az általános forgalmi adóról szóló törvény (áfatörvény) 175. §-a alapján az elektronikus számla bármely formátumban kibocsátható, ugyanakkor a jogszabály két kibocsátási módot külön nevesít:

a) az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti minősített elektronikus aláírással ellátott számla kibocsátását; vagy
b) az elektronikus adatcsererendszerben (a továbbiakban: EDI) elektronikus adatként létrehozott és továbbított számla alkalmazását.

Az elektronikus számla alkalmazásának feltétele az EDI rendszerben az, hogy a felek előzetesen és írásban megállapodjon az EDI alkalmazásáról és használatáról; egyéb esetben a számlabefogadó beleegyezése, kivéve, ha jogszabály ettől eltérően rendelkezik.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, mi okoz a gyakorlatban problémát, mire kell ügyelni a kontírozásnál és az archiválásnál!
A teljes cikkhez előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.