1058 találat a(z) kft. cimkére
Késedelmi kamat adóalap-növelő?
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Az alábbi két esetben kérném szíves állásfoglalásukat. 1. Ügyfelem kettős könyvvitelű betéti társaság (bt.), akinél 2015. évben munkahelyi baleset történt, aminek következtében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) az egészségbiztosítási költségek megtérítésére kötelezte ügyfelemet. 2. Ügyfelem kettős könyvvitelű korlátolt felelősségű társaság (kft.), amely az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 136/2008. FVM rendelet alapján vissza nem térítendő támogatásban részesült. A kft. a támogatással határidőben nem számolt el, aminek következtében a támogatás visszafizetésére kötelezték, késedelmi kamattal növelten. Kérem a Tisztelt Szakértő szíves állásfoglalását arra vonatkozólag, hogy az előbbiekben részletezett esetekben szükséges-e a társas vállalkozások adóalapját megemelni az első pontban említett térítési kötelezettséggel, illetve a második pontban említett késedelmi kamattal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 8. § (1) e) pont alapján vagy bármely törvényi rendelkezés alapján. Köszönettel: Kiss Zoltán
Sportvállalkozás áfakötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Válaszadó! Egyik ügyfelünk egy csapatsportban tevékenykedő sport kft.-t alapított, melyet bejelentettünk az áfakörbe. A társaság bevételeinek egy kisebb része áfaköteles bevételből (reklám-, jegybevétel), nagyobbik része szakszövetségi, valamint önkormányzati támogatásból származik. A működéshez kapcsolódó kiadásaink (pályabérlet, utazási, egyéb rezsiköltségek) levonható előzetes áfája folyamatosan ,jelentősen meghaladja a fizetendő áfánkat. Kérdésünk arra irányul, hogy a leírt körülmények ismeretében a levonható áfára kell-e arányosítást végeznünk, avagy az áfaelszámolásunknál a támogatásokat figyelmen kívül hagyva visszaigényelhetjük-e az áfakülönbözetet? (Egy esetleges beruházásnál – fűnyíró, projektor stb. – hogyan alakulna az áfaelszámolásunk?) Válaszukat köszönjük!
Saját üzletrész
Kérdés
Egy kft.-ből a kilépő tag az 1,2 millió forint betétjére 20 millió forintot kapott. Az lenne a kérdésem, hogy a megmaradt tagoknak van-e adófizetési kötelezettségük, mivel az ő üzletrészük értéke megnőtt ezzel? Valamint a könyvelés menete sem teljesen tiszta számomra. Ugyanez a cég az 1 millió forintos törzstőkét megemelte 10 millió forintra törzstőkén felüli vagyonból. A kilépő tag helyére a kft. lépett be, a részét később fel kívánják osztani a tagok között, ezáltal megnő a törzstőkéjük. Köszönöm szépen a válaszukat!
Jegyzett tőke emelése, társasági szerződés módosítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. jegyzett tőkéje 500 ezer forint volt. 2015-ben társaságiszerződés-módosítás történt. Új tag lépett be 90 százalékos részesedéssel, és a régi tagnak csak 10 százalékos részesedése maradt a kft.-ben. Kérdésem: kinek kell a törzstőkét felemelni? A társasági szerződésben az áll, hogy a régi tagnak 300 ezer forint, az új tagnak 2 millió 700 ezer forint része van. Van-e valamilyen kötelezettsége a társaságnak a jegyzett tőkének ezen változásával? Köszönöm válaszát.
Evás kft. – végelszámolás alatti osztalék kifizetése
Kérdés
Evás kft.-nél végelszámolás indult 2016. 01. 01-jével. A 2015. évben keletkezett jövedelmek után az evát megfizette, azonban a keletkezett osztalékot nem vette ki, az a bankszámlán szerepel. Mivel 2016. 01. 01-jétől társaságiadó-alany lett, kell-e fizetnie szja-t és ehót, amikor ezt a pénzt ténylegesen kifizeti (átutalja magánszámlára) 2016-ban a 2015. évi tevékenységet lezáró beszámolót elfogadó határozat alapján?
Két kft. közös ingatlantulajdona
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két kft. közösen szeretne egy lakóingatlant vásárolni, közösen szeretnék azt bérbeadni. Az ügy kapcsán az alábbi kérdések merültek fel bennem: 1. Költségek megosztása: a rezsiköltségek megosztása megvalósulhat-e továbbszámlázással? Például az egyik cég nevére érkeznek a számlák, amely azok 50 százalékát átszámlázza a másik félnek. Hogyan osszák meg a berendezés költségeit? Például az egyik vesz hűtőt, és azt amortizálja, a másik vesz mosógépet, és azt szerepelteti a könyveiben? 2. Bevételek megosztása: mindkét cégnek ki kell állítani a számlát a bérleti díj 50 százalékáról? 3. Milyen egyéb adózási előírásokra kell figyelni ilyen esetben? Köszönettel: Vágner Emília
Térítésmentes pénzeszköz-átadás kapcsolt vállalkozások között
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott az alábbi helyzet: kft. és zrt. kapcsolt vállalkozások. Zrt. a kft. részére térítés nélkül pénzeszközt ad át, erről szerződés is készült, amelyben szabályozva van az, hogy az átvevő kft. értesíti a NAV-ot (Itv. 11. § (2) és 91. § (2) értelmében) arról, hogy a tranzakció illetékmentes (Itv. 17. § (1) n), így nem keletkezik illetékfizetési kötelezettsége. Az átadást a zrt.-nél rendkívüli ráfordításként kell elszámolni ugyan, de mivel a kft. nyilatkozik (Tao. tv. 3. sz. melléklet A/13.) zrt. felé, hogy az érintett adóévben az eredménye a juttatás nélkül sem lesz negatív, majd a beszámoló-készítést követően ugyanerről nyilatkozik, így a juttatás nem lesz adóalap-növelő tétel a zrt.-nél. Mivel a véglegesen átadott pénzeszköz szokásos piaci ára és annak ellenértéke sem értelmezhető, így dokumentációs kötelezettség nincs. Megítélésük szerint a vállalkozások kapcsolt jellegére tekintettel minősítheti az adóhatóság az ügyletet jogszerűtlennek vagy semmisnek? Okoz bármilyen különbséget az, hogy kapcsolt vállalkozások között jön létre az ügylet ahhoz képest, mint, ha nem kapcsolt vállalkozások között jönne létre? Válaszukat köszönöm.
Kkv-besorolás
Kérdés
Egy kft.-nek 2013. évben 50, 2014-ben 53 fő fő volt a foglalkoztatói létszáma. 2015-ben már középvállalkozónak minősül?
Szövetkezet és vállalkozás kapcsolt viszonya
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy kft. és egy szociális szövetkezet. A kft.-ben van egy ügyvezető (ő a vezető tisztségviselő) és egy cégvezető, akik a vállalkozást önállóan képviselik. A szociális szövetkezet vezető tisztségviseletét önállóan a kft. cégvezetője látja el. A tulajdonosi kör nem ugyanaz. Azt szeretném megkérdezni, hogy a kft. és a szövetkezet kapcsolt vállalkozásnak minősül-e? Válaszát előre is köszönöm.
Könyvvizsgálat
Kérdés
Kérem szíves válaszukat a könyvizsgálattal kapcsolatban. Kft. árbevétele 2013-ban és 2014-ben meghaladta a 300 millió forintot, de a foglalkoztatottainak létszáma mindkét évben jóval kevesebb volt 50 főnél, és jelenleg is kevesebb. Mivel a két feltétel együttesen nem valósult meg, kötelező-e a 2015. évre könyvvizsgálat? Köszenettel.
Magyarországi kft. szlovák állampolgár ügyvezetője
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném segítségüket kérni: Magyarországon bejegyzett kft., melynek 70 százalékos tulajdonosa (anyavállalat) egy szlovák cég, ő biztosítja 2 éves kiküldetéssel a magyar cégben az ügyvezetőt (az ügyvezető a szlovák cégben van munkaviszonyban). A kft. ügyvezetőnek a munkabérén felül a magyar cégből megilleti az adózás utáni eredményből 5 százalék, melynek a kifizetése a beszámoló elfogadását követően esedékes. A magyar cégben lévő kft. ügyvezető szlovák állampolgár, Szlovákiában áll munkaviszonyban, Magyarországon rendelkezik állandó lakhellyel és adóazonosítóval. A magyar társasági szerződésben a kft. ügyvezetést megbízással látja el. Eddig kifizetés nem történt a kft. ügyvezetőnek. Helyesen járunk el, ha az A1-es igazolást bekérjük. A fentiek ismeretében mi úgy állapítottuk meg, hogy szlovák illetőségű. Magyarországon kifizetett jövedelméből a 15 százalék szja-t levonjuk és a 1608-as bevalláson bevalljuk, járulékkötelezettség Magyarországon nem merül fel. Év végén természetesen az M30-as igazolást kiadjuk. Kérdésünk az, hogy a fentiekben leírtak alapján helyesen járunk-e el, ha így fizetjük ki. Vagy kérem írják meg, hogy ebben az esetben van-e járulékkötelezettség Magyarországon, és milyen mértékben, és a kft.-nek van-e adófizetési kötelezettsége? Kérem, hogy törvényhelyekkel támasszák alá. Sajnos azért vagyunk ennyire elbizonytalanodva, mert már több helyen feltettük ezt a kérdést, és mindenki másképp ítéli meg. Kérem gyors válaszukat! Tisztelettel:FVM
Illeték
Kérdés
Egyszemélyes kft. tulajdonosa a leány, a 100 százalékos tulajdonát elajándékozza az anyjának. A kft.-nek van ingatlana, amely az eszközök nettó értékének 95 százaléka. Kérdésem, hogy ebben az esetben kell-e illetéket fizetni az ingatlan értéke után? Ha igen, akkor milyen esetben nem kell illetéket fizetni, például 75 százalékos tulajdonszerzés esetén? Mindkét személy magyar állampolgár. Mária
Szociális szövetkezet igazgató elnökének jogviszonya
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A szövetkezet alapító okirata nem mondja ki egyértelműen, hogy az igazgató elnök jogviszonyát milyen formában látja el. Tulajdonképpen nyitva hagyja a tagi jogviszony, munkaviszony, illetve a megbízási jogviszony közötti választás lehetőségét. Ilyenkor mi a teendő? A vezető tisztségviselő egy kft.-ben megbízási jogviszonyban látja el a feladatait, munkaviszonya nincs. Milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak? Segítségüket köszönettel! B. Ági
Őstermelő vállalkozónak minősül-e kompenzációs árrendszerben?
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy kft. főtevékenysége szántóföldi növénytermesztés, más tevékenységet nem végez. A kft. ügyvezetői és tulajdonosai egyben őstermelők, akik szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak. Mint mezőgazdasági őstermelők kompenzációs felárra nem jogosultak és áfaalanyok. Az adóalanyok mikrovállalkozásnak minősülnek. A fenti esetben a kft. beléphet-e a mezőgazdasági kompenzációs rendszerbe, alanyi áfamentesség választása mellett? Ha a kft. nem léphet be a kompenzációs árrendszerbe, akkor a tulajdonos őstermelők jogosultak-e a kompenzációs árrendszerbe belépni, miközben az áfaalanyiságból kilépnek? A jogszabályokat áttanulmányoztuk, és a fenti eset azért nem egyértelmű számunkra, mivel a személyi jövedelemadó törvény szerint egy őstermelő nem egyéni vállalkozó, hanem önálló tevékenységet folytató magánszemély, azaz nem minősül vállalkozónak, tehát az őstermelőre az "önálló vállalkozás" kérdése nem áll fenn, hiszen az őstermelő nem minősül vállalkozónak vagy vállalkozásnak. Kérem, hogy a válaszukban arra is adjanak magyarázatot, hogy egy őstermelő, a jogszabályok szerint, miért számíthat vállalkozónak a kompenzációs ár tekintetében. Tisztelettel: OP
Mától él a kft.-k haladéka, de a 3 millió fölöttiek határideje itt van
Cikk
A Magyar Közlöny tegnapi (33.) számában megjelent a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
