199 találat a(z) követelés cimkére
Követelésleírás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy a társasági adóban növelő tétel lesz-e egy ki nem fizetett vevői követelés összege, melyet 3 éve nem egyenlítettek ki, 2018-ban leírtuk, és nem is fogjak cégünknek kifizetni? Illetve cégünk – egy kft. – 4 éve kölcsönt adott egy másik kft.-nek, mely céggel szemben felszámolási eljárás van folyamatban; ezt a kölcsönt cégünk veszteségként szintén leírja. Tao-növelő tétel ez is? Köszönöm válaszát!
Követelés apport végelszámoláskor
Kérdés
Tisztelt dr. Császár Zoltán úr! https://adozona.hu/kerdesek/2018_11_20_Koveteles_apport_vegelszamolas_so_dqb A válaszában feltett kérdésére következőt tudom válaszolni: én valójában nem találtam az adóalap-növelő jogcímek között e helyzetnek megfelelőt, a megszűnéshez kapcsolódó társaságiadó-bevallást még nem adtam be, a tőkeemelést a (külföldi) tagok határozatának megfelelően az Ön által is leírt módon le kellett könyvelnem, és az adóalap meghatározásánál a tőkeemelésnek megfelelő összeget mint "egyéb adóalap-növelő tételt" tettem be az adóalap-számításomba. Az Ön válaszából is azt olvastam ki, hogy a megszűnéskor nem javasolt a kötelezettség tőkeemelés útján történő megszüntetése. A tulajdonosok annak ellenére hoztak a tőkeemelésre vonatkozó határozatot, hogy én végelszámolóként felhívtam ennek adózási buktatójára a figyelmet, a végelszámolást segítő ügyvédi irodával együtt azt javasoltuk, hogy engedjék el követelésüket, ami lehetőséget nyújtott volna az adókötelezettség normál megállapítására. A megvalósult gazdasági esemény miatt szeretném az adóvizsgálat során történő átminősítést elkerülni, ezért választottam az adókötelezettség "önkéntes" megállapítását. Üdvözlettel Magó kálmánné végelszámoló
Értékvesztés miatti adóalap-korrekció (tao)
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2016-ban elszámoltunk a 365 napon túli követelésekre 90 százalék értékvesztést, amivel a taoalapot megnöveltük. Viszont az elszámolt értékvesztés 20 százalékával nem csökkentettük az adóalapot. Például 1000 forint Ft a követelés értéke, elszámolva 900 Ft (90%) értékvesztés, ezzel növelve a taoalap, de mivel nem lett csökkentve a taoalap 20 százalékkal (200 Ft), így a nyilvántartott értékvesztés most 900 Ft. Kérdéseink: 1. Ha 2018-ban a végrehajtó nyilatkozata alapján a követelés 100 százalékban behajthatatlanná vált, akkor az egyéb ráfordításként 2018-ban elszámolt 100 Ft összeg elismert költség/ráfordítás, és így nem növeli az adóalapot, viszont a tao-törvény 7. § (1) n) alapján a 900 Ft nyilvántartott értékvesztés csökkenti. Helyesen gondolkozunk? Mi a helyzet, ha a követelés elévült? Ekkor a 100 Ft hitelezési veszteség a 3. sz. melléklet alapján adóalap-növelő, a kérdésünk csak annyi lenne, hogy a nyilvántartott értékvesztés jelen esetben szerintünk nem csökkenti az adóalapot, hisz nem felel meg a „behajthatatlanná vált rész” kitételnek. Jól gondolkodunk? Ennek megfelelően – hasonlóan ahhoz az esethez, ha egyáltalán nem számoltunk volna el értékvesztést a kérdéses követelés után – végeredményben az elévült követelés 100%-a (90+10) kerülne vissza az adóalapba, csak különböző években. Ha 2017-ben csökkentettük volna az éven túli követelés 20 százalékával a tao-alapunkat, akkor ezzel a 2018-as adóalapot vissza kell valamilyen formában korrigálni, vagy ezt kvázi „megnyertük”? Válaszukat előre is köszönöm.
Követelés apport végelszámolás során
Kérdés
Tisztelt Szakértők, a mai adózóna cikkhez : adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Szabadulas_a_tagi_kolcsontol_FLUBY5 kapcsolódóan kérdezem: ha a tagi kölcsön apportja a végelszámolás során történik meg, mivel a társaságnak a visszafizetésre nincs lehetősége, a tulajdonosok a tőkeemelésről hoztak határozatot, de nem kívánják a tevékenységet folytatni. A tőkeemelést a cégbíróság be is jegyezte. Helyesen járok-e el, hogy az apport értékének megfelelő összeget, habár nem egyéb bevételként könyveltem le, hanem tőkeemelésként, mégis adóalap-növelőként a társaságiadó-alapban növelő tételként veszem figyelembe? Köszönöm a választ. Magó Kálmánné végelszámoló
Kényszertörlés alatti cég számvitele, tartozásai
Cikk
Kényszertörléssel foglalkozó sorozatunk második részében azt elemezzük, hogy milyen számviteli feladatok vannak kényszertörlési eljárás alatt álló cég esetében, és mi a teendő a társasággal szembeni követelésekkel?
Elkezdte kiróni a büntetéseket a földgázszolgáltató a nemfizető cégekre
Cikk
Gyűlik az NKM Földgázszolgáltatónál az a pénz, amelyet a nem lakossági ügyfelei kötelesek fizetni behajtási költségátalányként, ha határidőn túl rendezik a számlájukat; a céghez eddig 17 millió forint folyt be ilyen címen – írja a Világgazdaság.
Követelésekhez kapcsolódó gazdasági események, adózás
Cikk
A követelésekkel sokféle gazdasági esemény történhet: a követelés megszűnik, mert a vevő, az adós fizet, vagy várhatóan nem térül meg, behajthatatlan, elengedik, elévül vagy engedményezi a jogosult. E gazdasági események többségéhez kapcsolódik társasági adó, egyes események pedig érintik a kisadózó vállalkozások tételes adóját vagy a kisvállalati adót, illetve az egyszerűsített vállalkozói adót.
Engedményezés vagy szolgáltatás?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A társaságunk egy multinacionális cég beszállítója. A multi cég a pénzügyeinek rendezésére egy pénzügyi szervezet szolgáltatását veszi igénybe, amiért ez a pénzügyi szervezet jogosult pénzügyi szolgáltatási díjat felszámítani és levonni a társaság vevőköveteléséből. (A cégek egymással szerződéses viszonyban állnak.) Ez azt jelenti, hogy ezzel a díjjal csökkentett összeget utalja át a társaság számlájára. A pénzügyi szolgáltatás díját könyvelhetjük-e kompenzálással a vevőköveteléssel szemben, vagy közbe kell iktatni egy követelés (369) – kötelezettség (451) főkönyvi számlát, és azon kifuttatni a követeléseket?
Engedély nélküli követelésvásárlás miatt bírságolt az MNB
Cikk
Az MNB 7,5 millió forint bírságot szabott ki az Ingatlan Hasznosító és Befektető Ingatlanbankár Kft.-re engedély nélküli követelésvásárlási tevékenység miatt, s megtiltotta a jogosulatlan tevékenység folytatását. A jegybank az elmúlt két évben számos büntetőfeljelentést tett és félmilliárd forintnyi bírságot szabott ki a jogosulatlan követelésvásárlások visszaszorítása érdekében.
Követelésvásárlás és -eladás adózása
Cikk
Magánszemély ingatlanra vonatkozó követelést vásárolt. Sikeres, illetve sikertelen árverés utáni értékesítés esetén hogyan adózik? Olvasói kérdésre Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési szakértő válaszolt.
Követelések áfája: feladták a leckét a magyar jogalkotásnak
Cikk
Jelen cikkben a követelések kezelésével kapcsolatos szabályokra vonatkozó közösségi ítélkezési gyakorlatról szeretnénk áttekintést adni, rávilágítva arra, hogy a Európai Bíróság Enzo Di Maura (C‑246/16.) ügyben hozott (viszonylag friss) ítélete érdekes kérdések elé állítja a jogalkotó- és jogalkalmazó szerveket.
A követelések kezelése az áfában. Ellenérték módosítása, árengedmény
Cikk
A számviteli törvény, illetve a direkt adózási szabályok (társasági adózás, jövedelemadózás) több helyen foglalkoznak azon speciális esetekkel, amikor az adóalany követelése módosul. Ennek legtipikusabb esetei a követelés-elengedéssel, vagy behajthatatlanná válással valósulnak meg. Három cikkből álló sorozatunkban forgalmi adózási szempontból szeretnénk ezt a rendkívül izgalmas kérdést körüljárni. Elsőként a követelések (pontosabban az ellenérték) módosításáról, illetve az árengedmények egyes eseteiről írunk.
Behajthatatlanság
Kérdés
Tsiztelt Szakértő! Egy társaság csalás áldozatául esett. Az elkövetők magánszemélyek, akik egy cég nevében eljárva bizonyos előny elérése érdekében több mint 5 millió forintot utaltattak hamis bankszámlára hamis számla ellenében, mely összeg jelenleg a társaság követelései között szerepel. Az illetékes bűnügyi igazgatóság gazdaságvédelmi osztályától kapott tájékoztatás szerint (idézem): "A kármegtérülés érdekében hatóságunk által tett intézkedések nem vezettek eredményre." Elegendő ez a dokumentum a követelés behajthatatlanként történő kivezetéséhez? Válaszát tisztelettel várjuk.
Végelszámolás beszámoló
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy 2017. szeptemberben kezdődő végelszámolás még a mai napig is tart. A végelszámolás kezdetétől mikor kell beszámolókat közzétenni? A végelszámolás kezdetétől - 2017.12.31-ig el kell készíteni beszámolót, amit közzé is kell tenni? Mert a Cégbíróság erre az időszakra hiányolja a beszámolót. De nem értem, mert tudtommal akkor kell zárómérleget készíteni, amikor a végelszámolás befejeződött, vagy üzleti évenként kell onnantól kezdve, hogy a végelszámolás elkezdődött? A zárómérlegben majd a még megmaradt követeléssel - ami nem fog befolyni -, illetve a jegyzett tőkével mi a teendő? Gyors válaszukat előre is köszönöm, mert e hét csütörtökig ezt ki kellene derítenem.
Behajthatalansági nyilatkozat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. egyik vevője felszámolás alá került. Befizette a követelés nyilvántartásba vételi díját. A felszámoló tájékoztatása alapján nem fog a követelés megtérülni, ezért behajthatatlansági nyilatkozatot kért, ami meg is érkezett március hónapban, és be is fizette a további 2000 forint plusz áfa költséget. A mérlegkészítés időpontja március 31. A nyilatkozatban hivatkoznak a 1991. évi IL. törvény 46. paragrafus (8) bekezdésére, valamint a 2000. évi C. törvény 3. paragrafus (4) bekezdésének 10. pontjára. Ezek alapján úgy gondolom, hogy a 2017. évre behajthatatlan követelésként leírhatom, és társaságiadó-ügyileg sincs semmilyen módosító tétele? A felszámoló felé a hitelezői igénybejelentéskor a főkövetelésen kívül még kamat- és perköltségigény is be lett nyújtva. A könyvelésben csak a főkövetelés összege szerepel. A behajthatatlansági nyilatkozat viszont a teljes hitelezői igénybejelentésről szól. Kérdésem az lenne, hogy a könyvelésben ki kell-e mutatni a teljes hitelezői követelést? Amennyiben nem, akkor a behajthatatlansági nyilatkozatnak külön kéne tartalmaznia a főkövetelést, és a többi kamatot plusz a perköltséget? Mivel a behajthatatlansági nyilatkozat nem egyezik meg a könyvelésben szereplő összeggel, ettől függetlenül leírható-e a követés? Köszönöm válaszukat!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
