199 találat a(z) követelés cimkére
Kétes követelések elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. évek óta próbál behajtani vevői követelést. Értékvesztést nem számoltunk el, kétes követelésként tartottuk nyilván évek óta. Időközben a lejárt követelés öt éven túli lett. Most az eredmény lehetővé tenné, hogy leírjuk és kivezessük ezt az összeget. A kft. rendelkezésére áll minden bizonylat a behajtásra tett intézkedésekről. Kell-e társaságiadó-alapot növelni a leírt, egyéb ráfordításként elszámolt összeggel. Köszönettel? Harsányi Dezsőné
Követelés apportnál jelentkező árfolyamkülönbözetek kezelése
Kérdés
Tisztelt Tanácsadó! Egyik ügyfelünk, X Kft., amely forintban vezeti könyveit, 2016 szeptemberében vásárolt egy követelést Y Kft.-vel szemben, amelyet októberben apportált Y Kft.-be tőkeemelés keretében. Így a követelésből tartós részesedés (befektetett eszköz lett). A követelés EUR-ban volt, és az Y Kft. jegyzett tőkéje is EUR-ban van meghatározva, könyveit az Y Kft. EUR-ban vezeti. X Kft.-nél a vásárolt követelés bekerülésének napján érvényes és az apport bejegyzésekor érvényes EUR/HUF árfolyamok különbözetéből adódó árfolyamkülönbözet hogyan számolandó el X Kft. könyveiben? Valóban árfolyamkülönbözetként kell elszámolni a két tétel (a követelés bekerülése és apportja) HUF értéke közötti különbséget az októberi apport bejegyzéskor? Kell-e a továbbiakban év végén (fordulónapon) átértékelni a befektetett eszközt (tartós részesedést) amiatt, hogy EUR-ban van (az Y Kft jegyzett tőkéje EUR) és forintban vezetjük az X Kft. könyveit? Segítségüket előre is köszönjük! Üdvözlettel: Molnár Tibor
Követelés öröklése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély egyéb önálló tevékenység keretében műszaki szakértőként munkát végzett egy nagy cégnek. Sajnos a szakértő elhunyt az előtt, mielőtt a járandóságát megkapta volna a kifizetőtől. Halála után fizették ki a pénzt az örökösök részére, de nem vontak belőle sem szja-t, sem járulékot. A kifizetett összeg több százezer forint. Kérdésem, hogy ki adózik a megszerzett jövedelemből? Hagyaték tárgyát képezi a pénz, az örökösök egyenes ági leszármazottak (gyermekei az örökhagyónak). Tekintettel arra, hogy illeték alá esne a követelés, az illeték mértéke ez esetben nulla. Szeretném az örökösök adókötelezettségét megnyugtatóan rendezni, ezért kérem az önök segítségét. Válaszukat előre is köszönöm.
Ezt kell tennie, ha a NAV-val hajtatná be követelését
Cikk
Januártól az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő kötelezettség (például kamarai tagdíj) behajtatása már csak elektronikus úton kérhető – figyelmeztet a NAV.
Elhunyt tulajdonos, házipénztár maradvány
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. tulajdonosa és személyesen közreműködő tagja elhunyt. A házipénztár tényleges pénzkészlete eltér a könyv szerinti pénzkészlettől. (A tényleges pénzkészlet nulla forint, könyv szerinti 15 millió forint.) Az ügyvezető erről nyilatkozik a könyvelés felé. Ez lesz a pénzfelvét bizonylata, követelésként fogjuk ezt az összeget nyilvántartani. Szíveskedjék eljárásunkat véleményezni, illetve javaslatával segíteni a legoptimálisabb megoldás megtalálásában. Köszönettel: Gecse Judit
Egységes területalapú támogatás előlegének könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági vállalkozás 2016. évben SAPS támogatást igényelt tárgyévre. A támogatás egy részét előlegként az adott évben az MVH ki is fizette, amiről küldött egy végzést is. Lekönyvelhetem-e a fenti támogatást (előleget) egyéb bevételként a 2016. évben, vagy csak követelésként állíthatom be? Amennyiben a végleges határozat csak a mérlegkészítés időpontja után jön meg, a beadott igénylés alapján előírható-e egyéb bevételként 2016. évre a teljes összeg?
Fióktelep kapcsolt vállalkozással szembeni évvégi elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Németországi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepénél az évzáráshoz kapcsolódóan az ugyanazon cégcsoporthoz tartozó vállalkozásokkal szembeni követelések, kötelezettségek elszámolását szeretném megtudni (csak az anyavállalat közös). A kérdés, hogy ugyanazzal a vállalkozással szemben meglévő vevőkövetelést és szállító tartozást külön-külön mutatom-e ki év végén a mérlegben avagy a vevőkövetelést a vevőkövetelések között, a szállító tartozást pedig a szállító tartozások között? Avagy egyik felvetés sem helyes, mert ezen tételeket egymással szemben össze kell vezetni és a különbözetet pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni? Előre is köszönöm a választ.
Bankkártyás fizetés és számla kiállítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónál lehetőség van bankkártyás fizetésre. Van, amikor a vevő számlát kér. Kiállítja a számlát (bankkártyafizetés megnevezéssel), beüti a pénztárgépbe, mint bankkártyás bevételt. A pénztárgép napi zárásnál megjelenik külön tételként a bankkártyás fizetés. A könyvelésbe a kiállított számlát kell-e könyvelni, mint vevő követelés vagy a terminál által kiadott nyugta másolatot kell a könyvelésben szerepeltetni, mint egyéb követelés? Köszönöm válaszát!
Cégvagyon
Kérdés
Kényszertörlési eljárás során a cégbírósággal közölni kell a cég vagyonát és kötelezettségeit. A mérlegben eszköz oldalon készlet, pénz és követelés szerepel, míg a forrás oldalon jegyzett tőke és eredménytartalék. Kérdésem, ezek közül mi számít a cég vagyonába?
Elengedés dokumentumai
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! Cégünknek (belföldi kft.) magánszemélyekkel szemben állnak fenn jogerős bírósági ítéleten alapuló követelései. Olyan esetekben, amikor a magánszemély vagyontalan, a követelést nem akarjuk végrehajtón keresztül érvényesíteni, hanem inkább elengednénk a követelést. Kérdéseink: 1. Ha tértivevényes ajánlott levélben értesítjük a magánszemélyt a követelés elengedéséről még az elévülési időn belül, akkor elegendő-e az átvételt igazoló tértivevény, ami a postától visszaérkezik vagy a magánszemélynek is alá kell írnia a levelünket, hogy tudomásul vette a követelés elengedését? 2. Mi van akkor, ha jó címre küldjük a követelés elengedéséről a levelünket, de nem veszi át a címzett (a posta nem kereste jelzéssel küldi vissza)? Ez elégséges-e a követelés elengedés dokumentálására, hogy ne legyen adóalap-növelő tétel ? Válaszukat előre is köszönöm.
Elévült követelés leírása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésem lenne: A kft. könyveiben szerepel egy 2006. évi követelés egy céggel szemben. A vevőt időközben már felszámolták, de a követelés nem lett bejelentve mint, hitelezői követelés a felszámoló részére. A felszámoló már nem elérhető. Szeretnénk leírni ezt a követelést, ami időközben már el is évült. 1. kérdés: A tárgyévi mérlegben lehet szerepeltetni? 2. kérdés: Önrevízióval kell rendezni az elévülés miatt, és a nagyságrendje miatt a mérleg “középső” sorában feltüntetni? Előre is köszönöm válaszukat.
Tulajdonosi követelések és kötelezettségek besorolása
Kérdés
Tisztelt Cím! Egy kft.-nek három jogi személy tulajdonosa van, a tulajdoni hányadok: 40%, 30%, 30%. A szavazati arányok és a tulajdoni hányadok megegyeznek, nincs egyéb megállapodás a tulajdonosok között. Kérdésem, hogy 2016-tól az éves beszámoló melyik sorában kell feltüntetni: - a tulajdonosoktól kapott hosszú lejáratú kölcsön összegét, - a tulajdonos felé számlázott vevői követeléseket és - a tulajdonosok által számlázott szállítói kötelezettségeket? (Eddigi iránymutatás: 9/2010/Szt. 3. § (2)/ISZ)) Köszönettel!
Követelés bérleti díjból
Kérdés
http://adozona.hu/kerdesek/2016_6_21_Koveteles_berleti_dijbol_eor Tisztelt Szakértő! Fenti kérdésünkre választ kaptunk, de sajnos nem fejtettük ki kérdésünkben elég világosan, hogy mi történt - így nem arra kaptunk választ, amire szerettünk volna. Megpróbálnánk még egyszer körülírni a helyzetet: egy magánszemély bérbe ad egy kft.-nek egy helyiséget, amiért is a kft. bérleti díjat fizet. Eddig ugye a kft. levonta a magánszemélynek járó díjból a NAV-ot illető adót és a különbözetet fizette meg a bérbeadó magánszemélynek. Most viszont megkeresést kapott egy végrehajtó irodától, miszerint a magánszemély, akitől a helyiséget bérli, tartozással rendelkezik valaki felé, ezért a végrehajtó felhívta a kft.-t arra, hogy ezentúl a bérleti díjat ne a magánszemély kezeihez, hanem a végrehajtó irodának fizesse be. Tehát a magánszemély tartozik, nem a kft., a magánszemély egy harmadik félnek adós, ami miatt a harmadik fél bírósági végrehajtást kezdeményezett, és amely tartozás behajtását végrehajtó ily módon kívánja megoldani. Mivel a végrehajtó nem bérből való letiltással él, hanem követelésfoglalással, így gyakorlatilag a bérleti díj 100 százaléka visszatartható a magánszemélytől. Kérdésünk abban a tárgyban merült fel, hogy az ily módon a végrehajtó kezeihez megfizetendő bérleti díjból (mely eredetileg a magánszemélyt illette volna a szja levonása után) le kell-e vonjuk eddigiek szerint a szja-t vagy szja levonás nélkül adjuk át a bérleti díjat teljes egészében a végrehajtónak? Válaszát köszönöm.
Letiltással kapcsolatos kérdés
Kérdés
Tisztelt Szakértő, a Vh. törvény megadja a levonások sorrendjét, ennek értelmezéséhez kérem segítségét. Érkezik 1. sz. letiltás f) pont alá tartozik, majd ez szünetelésre kerül, közben érkezik 2. sz. letiltás szintén f) pont alá tartozik, levonása megkezdődik, majd feléled 1. sz követelés, hogyan kell kielégíteni a követeléseket ez esetben? Először 1. számút, mert az érkezett előbb, vagy mindkettőt arányosan, mert azonos sorrendbe tartóznak? Válaszát ez úton is köszönöm.
Követelés bérleti díjból
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne, önálló bírósági végrehajtónak követelése van a magánszemélytől, aki csak bérleti jogviszonyt létesített a kft.-vel, az egész bérleti díj összegét kéri követelésnek szja levonása nélkül, ilyen esetben törvényesen kéri a végrehajtó az szja nélkül csökkentett összeget? Vagy csak az szja-val csökkentett rész utalható el a végrehajtónak? Válaszát köszönöm
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
