A követelések kezelése az áfában. Ellenérték módosítása, árengedmény

Megosztás Tetszik

A számviteli törvény, illetve a direkt adózási szabályok (társasági adózás, jövedelemadózás) több helyen foglalkoznak azon speciális esetekkel, amikor az adóalany követelése módosul. Ennek legtipikusabb esetei a követelés-elengedéssel, vagy behajthatatlanná válással valósulnak meg. Három cikkből álló sorozatunkban forgalmi adózási szempontból szeretnénk ezt a rendkívül izgalmas kérdést körüljárni. Elsőként a követelések (pontosabban az ellenérték) módosításáról, illetve az árengedmények egyes eseteiről írunk.

A követelések értelmezése forgalmi adózási szempontból

A követelés fogalmának értelmezéséhez a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:1. § (1) bekezdése, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) 29. § (1) bekezdése nyújt segítséget.  A fogalmi elemeket összefoglalva a követelés (1) szerződésen alapuló, (2) pénzértékben kifejezett (3) fizetési igény, amely (4) a vállalkozó által már teljesített (5) másik fél által elfogadott, elismert teljesítéshez kapcsolódik.

Forgalmi adózási szempontból megvizsgálva a követelés kérdését, az alapelveket szükséges elemezni. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) alapján:

„6. § (1) Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.

259. § 6. ellenérték: bármilyen vagyoni előny, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a kártérítést.”

Ahhoz, hogy egy ügylet forgalmiadó-köteles tevékenységnek (termékértékesítésnek, vagy szolgáltatásnyújtásnak) minősülhessen, tehát szükséges egy tevékenység (vagy éppen tevékenységtől való tartózkodás), amelyet ellenértékért valósít meg az adóalany. Az Európai Bíróság által meghatározott alapelvek szerint az áfa hatálya alá azok az ügyletek tartoznak, ahol a tevékenység és az ellenérték között közvetlen kapcsolat valósul meg (például: C-02/86 – Apple & Pear Development Council; C-16/93 – Tolsma).

A fenti fogalmak vizsgálatából látható, hogy a követelések fogalma némileg eltér az ellenérték fogalmától. Egyrészről a követelés fogalma tágabb, mint az ellenérték fogalma, hiszen nem minden követelés tekinthető áfa hatálya alá tartozó ellenértéknek. Az áfatörvény kifejezetten kiemeli a kártérítést, mint amely nem tartozik az áfa hatálya alá, de például a kötbér, óvadék, késedelmi kamat, vagy behajtási költségátalány sem minősíthető áfa hatálya alá tartozó ellenértéknek. Ugyanakkor érdekes a követelés fogalmának azon eleme, amely a „másik fél által elfogadott teljesítés” feltételét fogalmazza meg. Számos esetben merül fel kérdésként, hogy hogyan kezelendő az, ha például a szolgáltatást nyújtó teljesíti a vállalt szolgáltatást, de a teljesítést a szolgáltatást igénybe vevő nem fogadja el. Az áfa hatálya alá tartozó ügyletnek nem szükségszerű fogalmi eleme az, hogy a vevő fogadja is el a teljesítést, a szolgáltatást nyújtó teljesítése esetén már megvalósul az áfaköteles tényállás, amely számlakibocsátással és általános esetben adófizetési kötelezettséggel jár. Természetesen érdemes ezen kérdéses eseteket megelőzni azzal, hogy a felek előzetesen állapodjanak meg arról, hogy milyen mértékben fogadják el a teljesítést, még a számlakibocsátást megelőzően jelezzék esetleges kifogásaikat, így az ügylet és az arról kibocsátott számla a tényleges teljesítést és a közösen megállapodott ellenértéket tükrözheti.

Forgalmi adózási szempontú elemzésünkben tehát célszerű a követeléseket az áfa hatálya alá tartozó ügyletekben meghatározott ellenértékre szűkíteni. A továbbiakban tehát arra koncentrálunk, hogy az áfa hatálya alá tartozó ügyletből eredő követelések hogyan módosíthatók, hogyan adhatók át, illetve milyen módan lehet azokat behajthatatlannak minősíteni.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, mi minősül szerződésmódosításnak!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.