199 találat a(z) követelés cimkére

Kiva - értékvesztés Kérdés

Tisztelt Szakértő! A társaság 2019. évi záráskor a vevők egyedi értékelése alapján az 1 000 e Ft értékű követelésére, amely 2016.11. 20-án járt le 50 százalék mértékű értékvesztést kíván elszámolni. 2019-ben a kiva adózási módot választotta. Kérdésem: a 2019. évi kiva alapjánál mit kell figyelembe vennie növelő és csökkentő tételként? Köszönettel!

Egyéni vállalkozó kft.-vé alakulás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó kft. alapítás miatt szűnik meg. Követeléseit és kötelezettségeit a kft.-be beviszi. Az szja-törvény nem tartalmaz erre az esetre külön rendelkezést, azaz meglátásom szerint az egyéni vállalkozó a megszűnésekor a kft.-be bevitt követeléseit és kötelezettségeit nem veszi figyelembe bevételként és ráfordításként – megjegyzem, hogy ez szöges ellentétben állna az szja-rendszer pénzforgalmi szemléletével. A későbbiekben a kft.-hez folyik be a követelés bevételként, és a kft. fizeti ki a kötelezettséget. A kft. azonban már teljesítés szemléletben gondolkodik, így nála nem lesz bevétel a befolyt követelés, és nem lesz költség a megfizetett kötelezettség. Az nyilván lehetetlen, hogy a bevételt és a költséget sem a megszűnő egyéni vállalkozó sem a kft. nem veszi figyelembe. Mi lesz a megoldás erre a teljesen hétköznapi esetre? Köszönettel: Nagy Péter

Brexit – még tisztázatlan az üzleti partnerek egymással szembeni követelésének érvényesíthetősége Cikk

2020. január 31-én az Egyesült Királyság kilép az EU-ból és ez nem csak a kint dolgozó magyarokat, hanem a cégeket is érinti. Az utóbbi évtizedekben az EU egy jól működő rendszert alakított ki arra az esetre, ha egy külföldi vállalat tartozik egy magyarnak, vagy fordítva. Ez gyökeresen megváltozhat a brit kilépéssel, megállapodás hiányában az is előfordulhat, hogy egy magyar cég magyar bírósági ítélet alapján nem fog tudni követelést érvényesíteni brit partnerrel szemben – véli a Niveus Consulting Group.

Alapítvány – elengedett kötelezettség és üdülési térítés számlázása II. Kérdés

Tisztelt Kneitner Lea! https://adozona.hu/kerdesek/2019_11_22_Alapitvany_elengedett_kotelezetts_huj - a mellékelt hivatkozásban feltett kérdésre adott válaszát kérem szíveskedjen kiegészíteni, pontosítani! A válasz így hangzott: "Kedves Kérdező! Az ajándékozási illetéknek tárgyát képezi a vagyoni értékű jogról ingyen történő lemondás." A kérdésemben követelésről való lemondás szerepel. Esetleg nem a következő szabály érvényes? "A követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozása – ideértve a követeléselengedést és a tartozásátvállalást is – illetékmentes. A mentesség csak a gazdálkodó szervezetek közötti vagyonmozgást mentesíti, azaz mind a követelést engedményezőnek, illetve követelést elengedőnek, mind pedig az engedményesnek, illetve a tartozástól szabadulónak gazdálkodó szervezetnek kell lennie." ... Az Ön válasza: "Igen jól gondolja, nem lesz bevétel, a magánszemélyeknél lesz ingyenesen juttatott bevétel kedvezményes szolgáltatásnyújtás címén." Kérdésem: Alanyi áfamentesként számlázott térítési díj mi lenne az alapítványnál, ha nem bevétel? Nem vállalkozási, hanem egyéb bevétel? A magánszemély által meg nem fizetett rész, a kedvezmény lesz az ingyenesen juttatott bevétel? Kérem tájékoztatását a kiszámítás módjáról (adóalap meghatározásáról) és az adóvonzatáról! Várom mielőbbi válaszát! Köszönöm!

Bankszámlapénz szerepeltetése a mérlegben Kérdés

Előrehozott adó könyvelése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ebben a témában adott válaszában nem tér ki arra, hogy az Egyéb ráfordítást melyik évben kell könyvelni. 2019.06.25-én "előrehozott adóról" rendelkezik a kft., a 2020.09.15-én esedékes iparűzési adójára 10 000 ezer forintot vall be és fizet meg. A gazdasági eseményt 2019-ben 392. Költségek aktív időbeli elhatárolásaként kell könyvelni? (mérlegfordulónap előtt, a tárgyévben kifizetett, elszámolt, egészben következő évet terhelő ráfordítás). Majd 2020-ban a végleges adatok alapján számított iparűzési adó kerül tárgyévi egyéb ráfordításként könyvelésre, az előrehozott adó - ténylegesen számított adó különbözete pedig vagy követelés, vagy kötelezettség lesz? Köszönettel! Hivatkozás: https://adozona.hu/kerdesek/2019_6_20_Elorehozott_ado_lrs

Vevő követelés engedményezés biztosító részére Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy cég, akinek vevő követelése van áruszállításból. Ennek az értéke 70 millió forint. Kintlévőségekre biztosítást kötött a cég. A vevő nem tudott fizetni, így a biztosító az "egész követelést magára engedményezte", önrész levonásával csökkentett értéket térítette, azzal, hogy amennyiben be tudja szedni a teljes összeget, úgy az önrész összegét is megtéríti a későbbiekben. Jelenleg a könyvelés: 311/911, 467 70 millió 862/311 köv. ksz értéke 70 millió (átvezetés egyéb ráfordítások közé az engedményezett teljes összeget) 368/962 köv. értékesítés 65 millió (ennyit fizetett a biztosító) 384/368 beérkezett az összeg 65 millió Az önrész összege is elszámolásra került a teljes követelés átvezetésével a ráfordítások közé. 1. Kell-e valamit könyvelni arra való hivatkozással, hogy esetlegesen az önrész is megtérül a későbbiekben vagy sem, és helyes-e a könyvelés? 2. Elismert költség lesz-e az elszámolt önrész összeg a tao-ban vagy kell módosítani az adóalapot? Az adós még nincs felszámolás alatt, de hamarosan odakerül, és a követelés már több, mint 365 napja fenn fog állni a 2019-es mérleg készítéskor. Köszönettel

Jogerős fizetési meghagyás Kérdés

T. Adózóna! Az alábbi kérésben kérnem a segítségüket. Egyik ügyfelünk 2018-ban kapott jogerős fizetési meghagyást. Sajnos elmulasztotta a 15 napos fellebbezési határidőt (nem értett egyet a követeléssel), így az 2018-ban jogerőre emelkedett. 2019 márciusában leinkasszózták tőle a vitatott összeget. Az ügy háttéréről annyit, hogy nincs semmilyen írásbeli megállapodás ügyfelem és a követelést benyújtó cég között. További per (jogi lépés) várható az üggyel kapcsolatban. Kérdésem a következő lenne: könyvelhetem-e 2019-ben a bankszámláról inkasszózott összeget követelésként és majdan, ha születik megállapodás tőkéről és kamatról, akkor azt már a 2019-es évben számolnám el a követeléssel szemben. Tehát a 2018-as évben nem könyvelném a könyvekbe a jogerős fizetési meghagyást. Segítségüket előre is nagyon köszönöm Rácz Andor Complector Consulting Kft.

Előfinanszírozási szerződés 2. Kérdés

Tisztelt Szakértő! Hivatkozva ez előfinanszírozási szerződés elszámolásával kapcsolatos kérdésemre (https://adozona.hu/kerdesek/2019_6_14_Elofinanszirozasi_szerzodes_elsza_irr), azt az alábbiakkal egészítem ki: az említett szerződésben foglalt havi 40 000 forint támogatás 2016-ban lett folyósítva egy magánszemélynek, aki akkor még nem volt társaságunk alkalmazottja. A tehergépkocsivezetői engedély megszerzése után lett foglalkoztatva. A képzés nem iskolarendszerű volt, társaságunk e képzéssel kapcsolatban semmilyen költséget nem számolt el. A magánszemélynek utalt, összesen 240 000 forint követelésként van nyilvántartva. Válaszát várva köszönettel: Szalainé Virág Zuzsa

Követelés, tartozás nyilvántartása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Hitelező bank eladja egy társasággal szembeni kölcsön követelését jelképes összegért. Az adós cég továbbra is az eredeti tartozást kell hogy nyilvántartsa a könyveiben (deviza évenkénti átértékelését is végrehajtva)? Miközben a követelés megvásárlója beszerzési értéken veszi állományba a követelést? Év végi egyeztetésnél ez nem probléma? Köszönettel Papp Éva

Átalakulás vagy követeléselengedés? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy társaság negatív saját tőkével rendelkezik, és jelentős (1 milliárd forint) kötelezettsége van. A kötelezettség nem az eredeti jogosulttal szemben áll fenn, az eredeti kötelezettséget egy másik cég – nyomott áron – megvásárolta. A negatív saját tőke rendezésére három lehetőség tűnik reálisnak, a kérdés, hogy melyik, milyen adóvonzatokkal jár, mind a kötelezett, mind a kötelezettséget megvásárló cég számára. 1.) A társaság átalakul kft.-ből zrt.-vé, átértékeli a vagyonát, és a kötelezettséget megvásárló cég igazolása alapján a kötelezettséget leértékeli (és így a különbözet tőketartalékba kerül). 2.) A kötelezettséget megvásárló cég elengedi a kötelezettséget. 3.) A két társaság összeolvad, így a két érték közötti különbözet ismét a tőketartalékba kerül. Válaszát előre is köszönöm.

Követelésengedményezés adózvonzata Kérdés

Egy társaság a befektetései között nyilvántartott üzletrészt, valamint e társaság jegyzett tőkéjének csökkentéséből eredő követelést bekerülési értéken tartott nyilván több éve. Még a 2017. évi mérleg készítésekor is úgy értékelte a társaság vezetése, hogy értékvesztés elszámolása nem indokolt. 2018. évben az üzletrészt értékesítette, a követelést pedig engedményezte a másik tulajdonos társaság részére egy jelképes összegért, mely engedményezésből 37 millió forint veszteség jellegű különbözete keletkezett. Kérdés, hogy ez a 37 millió forint a társaságiadó-bevallás készítése során esetleg adóalap-növelő tétel-e valamilyen jogcímen, vagy ily módon az adózásban elismert költség?

Követeléskötelezettség engedményezése Kérdés

Tisztelt Szakértők! A cég kölcsönt nyújtott 2016.09.12-én B cégnek. A cég kölcsönt kapott 2016.09.12-én C cégtől, egyező összegben. A lejárat mindkét esetben 2017.12.31-e volt. Senki nem fizetett senkinek. 2018.11.29-én született egy engedményezési szerződés, amelyben A cég az engedményző, C cég az engedményes. Tehát A cég követelését C-re engedményezi. C cég a követelés ellenértékét beszámítja a követelés ellénértékébe, egymással szemben beszámítják, így senki nem tartozik senkinek. 2016-tól elhatároltuk a járó és a fizetendő kamatot is. Mivel nem fizetett senki, így késedelmi kamat is jár, és fizetni is kell. Az lenne a kérdésem, hogy kell kontírozni a fenti eseményeket? Mi így képzeljük: Követelés. Könyv szerinti értéke T3631: 63 354 eFt, Járó kamat: T3631-K974 1837 eFt, elhatárolt kamat feloldása: T974-K3911: 1837 eFt, Járó késedelmi pótlék: T3631-K9674: 4784 eFt. (Mi lesz ezzel az egyéb bevétellel?) Kötelezettség: K4511: 63 354 eFt Fizetendő kamat: T874-K4511: 1837 eFt elhatárolás feloldása: T4812-K874: 1837 eFt késedelmi kamat: T8675_K4511: 4784 eFt (Itt is ugyanaz a kérdés, mint a járó késedelmi kamatnál). Illetőleg kell-e könyvelni az engedményezést T8695-K3631 és T4511-K9695? Vagy elég egy átvezetési számlán keresztül összevezetni a követelést a kötelezettséggel? Válaszukat előre is köszönöm.

Forintos számla devizában kiegyenlítve Kérdés

Tisztelt Szakértő! A parterünk a forintban kiállított számlánkat emberi hiba miatt az eurós bankszámlánkra utalta át, így nálam keletkezett egy árfolyamveszteség. Ő azzal érvel, hogy mivel mindkét bankszámlaszám fel volt tüntetve a számlán, így bármelyikre utalhat, és ő forintot utalt, az én problémám, hogy ezt milyen árfolyamon könyvelte a bankom. Tényleg el kell fogadnom a veszteséget vagy van valamilyen jogcímem, hogy ezt az összeget követeljem tőle?

Végelszámolás befejezése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy társaságnál a végelszámolás 2018. 01. 01-jén kezdődött a törvényi előírásoknak megfelelően. A taggyűlés akként határozott, hogy a végelszámolás befejezés dátuma 2018. 12. 31. Fennálló kötelezettsége a társaságnak nincs, viszont követelése van a NAV felé. Kiutalandó áfa összege 212 000 Ft (mivel nem érte el eddig a 250 000 Ft értékhatárt negyedéves áfabevallónál, nem tudta visszaigényelni a társaság), így a lehetőség az áfabevallásban most nyílt meg, hogy végelszámolás befejezés jelölése megtörtént. A kérdésem az alábbi lenne, hogy a végelszámolást záró beszámolóban 2018. 12. 31-ei dátummal ez a követelés ott szerepel, mivel fizikailag a kiutalás még nem történt meg. A vagyonfelosztási javaslatban a végelszámolónak erről rendelkezni kell, melyet a cégbíróság felé be kell nyújtania. A bankba 2019-es évben fog megérkezni a fenti visszaigényelt összeg, így mint könyvelő ismét beszámoló elkészítésére leszek kötelezett a végelszámolást befejező beszámolón kívül, milyen dátummal, milyen megnevezéssel? Milyen teendőm van így a 2019-es évben megérkezett utalással, bevallások és beszámolók tekintetében? Köszönettel: MOBIZ KFT