2101 találat a(z) könyvelés cimkére
Mérlegtételek átkönyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mérlegsorokban lévő összegek átkönyvelésével kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy mi a helyes járható út. Most vettem át egy kft. könyvelését, és az ügyvezetőnek az a kérése, hogy a lekötött tartalékban és a tőketartalékban lévő összegeket vezessem át az eredménytartalékra. A mérleget 2003-ig visszamenőleg megnéztem. A lekötött tartalék soron lévő összeg eredetileg a rövid lejáratú kötelezettségek között volt 2011-ig. Az összegekről semmiféle dokumentáció nincs. 2012-ben tulajdonos- és ügyvezetőváltás volt. Akkor az ügyvezető próbált a régi tulajdonosoktól információt szerezni a két mérlegsoron lévő összegről. A lekötött tartalékban lévő összegről az az információ, hogy valamikor előírt osztalék volt. Mivel a cég nem tudta kifizetni az osztalékot, így 2011-ig a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepelt. A tulajdonosok az évek során, azaz 2011-ig teljesen kicserélődtek. 2012-ben az új ügyvezető döntése az volt, hogy mivel az osztalékot továbbra sem tudják kifizetni, illetve előrelátható időn belül biztosan nem, így a kötelezettséget megszüntette és az összeget a lekötött tartalékba helyezte. A kérdés, hogy átkönyvelhető-e az összeg a lekötött tartalékból az eredménytartalékba egy jegyzőkönyv alapján? A másik kérdés, hogy a tőketartalékban lévő összeget, amiről 2003-tól senki nem tud semmi információt adni – ugyancsak jegyzőkönyv alapján – át lehet-e helyezni az eredménytartalékba? Köszönettel: Margit
Tőkekivonás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy kft.-ből, ahol a jegyzett tőke 12 millió forint, és a tagok 50-50 százalékban tulajdonosok, az egyik fél kilép, az ő része, azaz a 6 millió forint megilleti, és ez adómentes, hiszen ő is adózott jövedelemből tette be annak idején. A másik tag marad egyedül továbbra is, de nem szeretné 12 millióra kiegészíteni a jegyzett tőkét, hanem leszállítani az ő részével megegyező összegre, azaz 6 millió forintra. Ez esetben a 6 millió forint mégiscsak adóköteles, de már a terhe a maradó tagot illetve a kft.-t terheli? Ha a könyvviteli elszámolását nézem, akkor a kilépő tag 6 milliója T411-K4792. Ezzel a jegyzett tőke is 6 millióra változik. Van-e egyáltalán adófizetési kötelezettsége a bent maradó tagnak, és ha igen, azt hogyan számolom el számvitelileg? Köszönettel: Szeleczkeiné
Cégvásárlás – letéti számla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem, segítsen a következőkben. Három magánszemély megvásárolt egy céget tartozásokkal (többéves) és tagi kölcsönnel együtt. Az árban úgy állapodtak meg, hogy a cég lejárt tartozásait (szállító) és az előző tulajdonosok által nyújtott tagi kölcsönt is fedezze. A vételár ügyvédi letéti számlára került (a későbbi tulajdonosok magánszámlájáról), amiből megtörtént a partnercégek felé a tartozás kiegyenlítése és a tagi kölcsönök rendezése is, erről ügyvédi igazolás kiállításra került. Kérem segítsen, hogy az "új" cég könyvelésében hogyan oldjam meg a szállítói tartozások kiegyenlítését, a tagikölcsön-visszafizetéseket? Az egyik partner pénzforgalmi áfás, ezt hogyan tudom kivezetni? Segítségét előre is nagyon köszönöm.
Támogatott eszköz értékcsökkenése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Tárgyieszköz-beszerzéshez kapcsolódó, vissza nem térítendő támogatással kapcsolatban kérdeznék, hogy pontosan mi a helyes eljárás az elhatárolások feloldásánál. 1. Tárgyieszköz-beszerzés 10 000 eFt, maradványérték 1500 eFt (15%), értékcsökkenés lineáris, évi 14,5%. Kapott vissza nem térítendő támogatás összege 5000 eFt. A kapott támogatást el kell határolni (48 halasztott bevételek), és a támogatásintenzitásnak megfelelő arányban az értékcsökkenések elszámolásakor fel kell oldanom a költségre eső támogatást a bevételek közé. Mikor járok el helyesen, ha a teljes eszköz beszerzési értékéhez viszonyítom a támogatást, és az elhatárolt támogatás összegéből az értékcsökkenés támogatásintenzitás számolt arányát oldom fel? (számszakilag: 50% támogatásintenzitás, éves értékcsökkenés: 1232,5 eFt, akkor ennek felét oldom fel a bevételek közé?) vagy az értékcsökkenés százalékának megfelelő összeget oldok fel évente a teljes támogatásból? (számszakilag: 5000 eFt, ebből 14,5% hányadot oldok fel tárgyévben, azaz 725 eFt-ot a bevételek közé) Továbbá: A 7. évet követően az elhatárolásban nem marad fel nem oldott támogatás? 2. A pályázat fenntartási időszaka alatt szabálytalanságot állapított meg a támogató hatóság, ezért a 3 évvel korábban kiutalt támogatás összegét korrigálták, előírtak 2000 eFt visszafizetési kötelezettséget. Hogyan kezelem ezt követően az 1. pont szerinti elszámolást? Az új támogatásintenzitási hányadot alkalmazom ezentúl, vagy visszamenőlegesen is korrigálom a feloldásokat?
Fejlesztési célra kapott támogatás számvíteli elszámolása
Kérdés
Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból vissza nem térítendő támogatás kaptunk. Meg szeretném kérdezni, hogyan történik a számvíteli elszámolása? Az 1407/2013EU bizottsági rendelet alapján csekély összegű (de minimis támogatásnak minősül, a 651/2014/EU rendelet 1. pontjában, a 24. paragrafus a) pontjában, és a 25-32 paragrafusokban foglaltaknak megfelelően nyújtották, regionálisi beruházási támogatásnak minősül. A támogatás a gép bruttó vételárának az 50 százaléka, 24 millió forint. Előre is köszönöm a segítséget: Kutasi Gabriella
Párt
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Kérem, szíveskedjenek egy átfogó tájékoztatást adni arról, hogy a politikai pártnak milyen könyvelést kell vezetnie, és milyen beszámolási kötelezettsége van! Köszönettel. Mrázné Éva
Tárgyi eszköz
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. vásárolt egy polcrendszert, amely több elemből áll. A számlán szereplő tételek: állványkeret 12 darab, gerenda 60 darab, bruttó összeg 678 180 forint. Hogyan kell könyvelni? Egy darab tárgyi eszközként mint polcrendszer? Előre is köszönöm a válaszát.
Átalakulás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2017.10.01-vel a 2016. évben alakult kft. átalakul zrt.-vé. A kérdésem ebben az esetben, hogy 2017.09.30-ai dátummal le kell zárnom a kft.-t, és leadnom a mérleget, valamint társaságiadó-bevallást, majd új cégként kezelni a zrt.-t, és az üzleti éve 2017.10.01-2017.12.31-ig tart, vagy marad a folyamatos könyvelés, és az üzleti év 2017.01.01-17.12.31-ig tart csak nem kft., hanem zrt. formában. Köszönöm előre is a válaszát.
Térítés nékül átadott áru számláját így könyvelje!
Cikk
Áru térítés nélküli átadása esetén hogyan kell könyvelni a pénzügyi teljesítést nem igénylő számlát? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Reklamáció nem közvetlen vevőtől
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nagykereskedelmi cég vagyunk. Az egyik vevőnk vevője most közvetlenül hozzánk nyújtott be reklamációt. Kérdésem, hogy ezt simán lekönyvelhetjük reklamációs költségként így is, hogy az értékesítés nem kapcsolható közvetlenül hozzánk? Segítségét előre is köszönöm.
Bérleti díj és lízing tulajdonjog-átruházással
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Cégünk üzemeltetési szerződést kötött egy informatikai céggel. A szerződés tárgya, hogy a vállalkozó a saját tulajdonát képező eszközökkel a cégünk részére számítógépes nyomtatási és fénymásolási szolgáltatási feltételeket biztosít. A szerződés alapján fizetünk havi bérleti díjat (ez az eszközök értékének 1/12 része, ami a piaci értékkel egyező) és a nyomtatási és fénymásolási szolgáltatás után, példányszám alapján. Azonban a szerződés vége tartalmazza, hogy az eszközök 12. havi díjának megfizetését követően az eszközök a mi tulajdonunkba kerülnek. Mikor mutatom ki eszközként a cég könyveiben a nyomtatókat? Nem kellett volna a teljes eszközértékről ilyenkor (zárt végű lízing) egy számlát kapni, és kvázi törleszteni az ebből fakadó kötelezettséget? Segítséget szeretnék kérni a helyes könyvelés ügyében. Köszönöm válaszukat előre is! Üdv: Zsuzsa
Számvitel
Kérdés
Betéti társaság 2017. január 1-jétől katás vállalkozásként működik. Kérdésem: 2016. 12. 31-ével lezárt könyvelését 2017-re meg kell-e nyitni, tekintettel a vevő-szállító tartozásokra, valamint a 2016. évi eredmény átvezetésére és az áthúzódó bér- és járulék-kifizetésekre? A katás bevételének könyvelése hol történhet, excel táblában vagy esetleg pénztárkönyvben? Bevétele jelenleg nem éri el a 8 millió forintot, de ha bekerül az áfakörbe, melyik könyvelési forma a megfelelő?
Egyesület könyvelése
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Azt szeretném megkérdezni, hogy kettős könyvvitelt vezető egyesületet milyen végzettséggel lehet könyvelni?
Készlettöbblet könyvelése
Kérdés
Tisztelt Tirpák Anita! Köszönöm tájékoztatását, mellyel kapcsolatosan lenne még kérdésem. A 2017. év közben fellelt többlet válaszában említett könyvelési tétele csak az év végi leltár kapcsán lenne számomra értelmezhető, de mivel ez az áru értékesítésre került, az év végi leltárban már nem szerepelhet. 2009-ben ez az áru – nem jelentős összegű – tévesen elszámolásra került ELÁBÉ-ként. Mivel adóügyileg ez már elévült, a társasági és iparűzési adót önellenőrizni nem lehet. Ebben az évben elvileg helyesen a 814-es számlaosztályban kerülne könyvelésre. Amennyiben csak év végi tételes leltár alapján könyveljük a záró leltár értékét, akkor az év közben fellelt készletet nem kell könyvelni vagy korrigálni? A T 26 - K 814 könyvelési tétel véleményem szerint ebben az esetben nem helyénvaló, hiszen pont a T 814 -re kellene most könyvelni. Köszönettel.
Kuponok számvitele
Kérdés
Tisztelt szakértő! Az alábbi kérdést tettem fel: http://adozona.hu/kerdesek/2017_8_22_kuponos_ertekesites_qvj#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice, melyre választ is kaptam. Kérdésem az, hogy mi a helyes könyvelési módja (Tartozik/Követel számlaszámokkal) annak, hogy ha a cég saját maga állít elő vagy gyártat ajándékozási utalványt és beszámítja az általa nyújtott szolgáltatásba vagy termékértékesítésbe? Az ajándékutalvány csak pénzhelyettesítő eszköz, nem esik azonos elbírálás alá a kuponokkal, tehát nem csökkenti a bevételt és az áfát. Válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
